Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-01 / 229. szám

10 GAZDASÁG Három KÉRDÉS MA FOLYTATODIK A SZEGEDI KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Válságkezelés, váltóállítás w & Magyar Anna, Varga Mihály és Kovács Árpád a tegnapi konferencián. FOTÓ: KARNOK CSABA Tegnap délután elkezdődött a 3 napos közgazdász-vándorgyűlés Válságkezelés és váltóállítás címmel Szegeden, a Forrás szállóban. A mintegy 400 résztvevős, évente megrendezett konferencia a magyar közgazdász-társadalom legrangosabb eseménye. Program. Ma többek között Bod Péter Akos volt jegybankelnök, az MKT alelnöke, Kovács Árpád egyetemi tanár, az MKT elnöke, Domokos László, az ÁSZ elnöke, Becsey Zsolt, az NGM államtitkára, Parragh László, az MKIK elnöke, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tart előadást. Szombaton, a konferencia zárónapján Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadását hallgathatják meg a közgazdászok Erős állam az erős gazdaságért címmel. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Rangos előadókkal, színvonalas programmal rendezik meg a 48. Közgazdász-vándorgyűlést Szegeden. A tegnapi nyitó plenáris ülésen Kovács Árpád, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket. - Nyilvánvaló, hogy sem a világgazdaság, sem Magyarország nincs még túl a válságon, de az is nyilvánvaló, hogy 2010 tavaszától gyökeresen új kormányzati gazdaságpolitika érvényesül - mondta. Magyar Anna országgyűlési képviselő, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta: a közgazdász-társadalomnak nagy a felelőssége abban, hogy a nehéz gazdasági helyzetben helyes döntések szülessenek. Oláhné Szántó Mária, az MKT Csongrád megyei szervezetének elnöke szerint ez a vándorgyűlés kiváló alkalom a párbeszédre, a nemzeti összefogásra. Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Folytatás vagy újrakezdés? című előadásában kifejtette: már nem az a dilemmája a kormánynak, hogy ott lehet-e folytatni 2002-es gazdaságpolitikáját, ahol abbamaradt. Hiszen azóta gyökeres változások következtek be. Az újrakezdéshez az új kormány olyan bizalmi tőkével rendelkezik, amellyel a célok egyensúly és növekedés megvalósíthatók. - Magyarország elemi érdeke, hogy kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól - mondta az államtitkár gazdasági helyzetelemzésében -, mert az EU hazánkon, mint a legtöbb ideje ezen eljárás alatt lévő országon tudja a legjobb példát statuálni. Leszögezte: jövőre nem mehet 3 százalék fölé az államháztartás hiánya. Kifejtette: az ország egy másik deficittel, a hitelességi deficittel is küzd. - A visegrádi négyek közül az egyetlen ország vagyunk, amelyet 2004 és 2010 között a hitelminősítőknél csak lefelé minősítettek - az elhibázott, hiteltelen gazdaságpolitika miatt. - Célunk, hogy ezen a trenden változtassunk.- mondta Varga Mihály. - A következő évtől az a kormány terve, hogy arányosan adóztassa a magánszemélyeket, ezért szeretnénk, ha 2011-től már megvalósulna a 16 százalékos, egységes adókulcs - jelentette ki az államtitkár. Tegnap még Török Ádám akadémikus, Balázs Péter volt külügyminiszter, egyetemi tanár és Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora tartott előadást. AKI VALASZOL: Olajos Péter helyettes államtitkár 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Olajos Pétert, a Nemzetgazdasági Minisztérium klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkárát faggattuk. SZEGED FEKETE KLÁRA - Mi jellemzi majd Magyarország energiapolitikáját a következő időszakban: mennyire támaszkodunk a hagyományos, fosszilis energiaforrásokra és mennyire a megújuló energiára? - Jelenlegi tudásunk szerint Magyarország energiafelhasználásának 35-40 százalékát tudnák kiváltani a megújuló energiák. Ma a földgázt hasznosítjuk: a keletkező fényenergia a földgáz fényenergiájának mindössze 2 százaléka, 98 százalék útközben elveszett. Ez hihetetlen | pazarlás. Azt gondolom, 20 év múlva már megújuló energiaforrásokra fogunk támaszkodni. - Helyes döntés volt-e az algyői stratégiai gáztároló megépítése, valamint az, hogy Szegeden 2015-ben gázturbinás erőmű adhat villamos energiát? - Stratégiai szempontból helyes döntés, hogy hazánk gázfogyasztóból tranzitországgá váljon. Szlovákia például hatalmas állami bevételeket köszönhet annak, hogy rajta keresztül jut el a földgáz Ausztriába. Ahhoz, hogy az ellátás biztonságát is megteremtsük, gáztárolók kellenek - a jövőben is számolni kell elszámolási vitával Oroszország és Ukrajna között. Azok a fejlesztések, amelyeket a kormányzat vázolt gázvezetékek és tárolók építéséről, helyes irány. A tervezett szegedi erőműre nagy szükség lesz. - Hogyan lehetne csökkenteni Magyarország energiafüggőségét? - A kormányzat próbálja a beszerzési forrásokat növelni: az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben Bakuban aláírta az egyezményt, pont annak a stratégiának a része, hogy ne csak Oroszországból érkezzen földgáz, hanem Azerbajdzsánból is. Ha van versenytárs, jobb árat lehet elérni, és itthon is olcsóbb lehet a 833 MILLIÓ FORINTOS FELAJÁNLÁS A RÉGIÓBAN Megyénkben idén a Tappancs az első Elkészült az összesítés: 833 millió forintos, az adófizetők 1 százalékaiból származó felajánlásról rendelkezhet idén az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága. A Csongrád megyei üstát a Tappancs alapítvány vezeti 26,5 millió forinttal. CSONGRÁD MEGYE F.K. Csongrád megyében 1333 szervezet kapott felajánlást az 1 százalékokból, közülük a 10 legnagyobb civilszervezet 112 millió forintban részesülhet. A legmagasabb összeg, 26,5 millió forint idén is az állatvédőknek jutott: a szegedi székhelyű Tappancs Állatvédő Alapítványnak. Ez az információ még nem olvasható az APEH honlapján, de Farkas Gabriella, az alapítvány elnöke elmondta, az adóhatóság már értesítette őket. Az összeget azonban majd csak később utalják át a számlájukra. Farkas Gabriella hozzátette: örül a pénznek, hiszen 270 kutyát kell ellátniuk, egy állat havonta 6000 forintjukba kerül. A felajánlásokból futja majd veszettség elleni oltásokra, ivartalanításra, mikrochipezésre, valamint karanténbővítésre is. Tavaly a szintén szegedi székhelyű Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület vezette a Csongrád megyei listát. Seres Zoltán elnököt idén arról értesítették, hogy mintegy 24 millió forintra számíthatnak. 2009-ben 28,3 millióval álltak az élen. Mellesleg évről évre egyre több civilszervezet részesül a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1 százalékából - derül ki az adóhatóság összesítéséből is -, hiszen míg 2008-ban 3673, 2009-ben 3779, addig idén már 3895 lehetséges kedvezményezettről beszélhetünk a Dél-Alföldön. A régió területén a legmagasabb összeget 2010-ben egy egészségmegőrző, betegségmegelőző, gyógyító tevékenységet végző, illetve támogató alapítvány kapja, közel 117 millió forintos nagyságrendben. A régió 3 megyéjében a 10-10 legnagyobb felajánlásban részesülő szervezetek jellemzően állatvédők, egészségmegőrzők, oktatási-nevelési tevékenységet folytató civilek. Ezek a kedvezményezettek „viszik majd el" a felajánlott személyi jövedelemadó közel 40,5 százalékát. A fennmaradó összegen még nagyon sokan, 3865-en osztoznak: társadalmi szervezetek, alapítványok, kiemelkedően közhasznú szervezetek, felsőoktatási intézmények. SOK FALUVEZETO REGOTA KARHOZTATJA A PALYAZATI RENDSZERT Minden kifizetést átgondolnak Nem adja tovább a makói fürdőre megítélt uniós támogatást a kormány, a Balatonendréd és Lulla közötti út építését is leállíttatták. Idén már nem hirdetik meg az új Leader-pályázatokat, mert a kormány új elvek alapján szeretné folytatni a vidékfejlesztést. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS Szabálytalannak találta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy a makói önkormányzat kamatmentes kölcsönt ad saját fürdőfejlesztő cégének. Ezért függeszti fel a megítélt uniós támogatás közvetítését - mondta Makón Molnár Ágnes fejlesztési és koordinációs államtitkár. A város polgármestere, Búzás Péter azt mondta, minden szabályos volt, és szerinte a választások után meg fog oldódni ez a probléma. Az államtitkár azonban azt is mondta, hogy a korábbi kormány idején több olyan beruházás is indult az országban, amelyeknél „szabálytalanságokra derült fény", és addig nincs több pénz, amíg ezeket meg nem szüntetik az önkormányzatok. A héten nem is ez volt az egyetlen leállított beruházás: Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár személyesen, a munkagépek elé állva akadályozta meg a somogyi Koppány-völgyi kistérségben, hogy folytatódhasson a Balatonendréd és Lulla közötti út építése. A politikus arra hivatkozott, hogy tudomása szerint nincs építési engedély az útra, amely Natura 2000-es területet is érint, pedig lenne olyan nyomvonal, ami környezetbarát és olcsóbb is. Az akció meglepte a közeli települések lakóit. Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő azt mondta, egy államtitkárnak nincs joga arra, hogy leállítson egy beruházást, amely 30 szakhatósági engedéllyel rendelkezik. Szerinte Illés Zoltánt „megvezették", és ez „ki is fog derülni a választások után". A Leader-programra költhető forrásokat pedig idén már nem nyitja meg a Vidékfejlesztési Minisztérium, mert teljesen új programot akar kialakítani és végrehajtani. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési szakállamtitkár azt ígérte, a mostaninál gyorsabb és hatékonyabb lesz a pályázati rendszer, és a helyi igényeknek jobban megfelelő programokra akarnak támogatást adni. Az, hogy az elmúlt nyolc évben nem elég jól használta fel, „elszórta" az uniós forrásokat az ország, a szegedi polgármesterjelöltek vitájában is elhangzott, B. Nagy László szájából. Ez országosan megfogalmazott kritika, amelyre legutóbb Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő reagált: nyolc év alatt uniós pénzből duplájára nőtt a gyorsforgalmiút-hálózat, három új Duna-híd épült, 255 ezer lakást, 36 egészségügyi intézményt újítottak fel Magyarországon, és 365 oktatási és nevelési intézményt, ez szerinte nem pazarlás. Az, hogyan kellene a vidéket jobban fejleszteni, a kistelepülési polgármesterek körében állandó téma, nem csak a kampányra került elő. Sok faluvezető az uniós csatlakozás óta kárhoztatja a hazai pályázati rendszert, mert a kisebb önkormányzatok épp azokat a fejlesztéseket nem tudják elindítani, amelyeket helyben mindenki vár. A megkérdezett polgármesterek szerint jellemző, hogy miközben a városokban már díszburkolatos terek készülnek, jó néhány község egyszerű útépítésre sem tudott pályázni a feltételek miatt. A 2900 fős Csanytelek önkormányzatának a tartozás helyett mostanra lakosonként 6500 forintnyi megtakarítása van. Ez nem lenne, ha a település talált volna olyan pályázati lehetőséget, amelyből 3 utcában - amelyben a lakosság 10 százaléka él meg tudták volna építeni az utat. Ugyanilyen nagy falat a kicsiknek a csatornázás is. Pedig 2015-ben lejár az uniós határidő, és azután nem a csatornázatlan falvak tömege, hanem az ország fizet büntetést. Adategyeztetést kér azMVH a gazdáktól CSONGRÁD MEGYE. A Mezőgaz dasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja minden gazdálkodó figyelmét arra, hogy pontosítsa az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett adatait, amelyek a 2010-es agrártámogatások zökkenőmentes kifizetéséhez elengedhetetlenek. Fontos például tisztázni, hogy rendelkeznek-e saját névre szóló bankszámlaszámmal, annak tulajdonosaként vagy társtulajdonosaként. Amennyiben az MVH nyilvántartásában szereplő adatok hibásak, illetve, ha egy ügyfél nem rendelkezik saját névre szóló bankszámlával, akkor az adatok pótlására adategyeztető levelet és nyomtatványt küldenek neki a falugazdászon keresztül. A dokumentumot postán vagy személyesen 8 munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes MVH kirendeltségre. A határidő lejárta után a hivatal a nyilvántartásában szereplő bankszámlaszámot törli. A kérdésekre helyben az MVH Csongrád megyei kirendeltségének ügyfélszolgálatán válaszolnak, illetve hívni lehet a 62/814-900-as információs telefonszámot.