Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-04 / 231. szám

2010. OKTÓBER 4., HÉTFŐ KAPCSOLATOK MEGKÉRDEZTÜK SZEGEDI OLVASÓINKAT - KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNK A 8. OLDALON Szereti az arany ékszert? FEHÉR ANNA egyetemista: - Nem nagyon. Én inkább a fe­hér aranyat szeretem, abból jö- " het minden: fülbevaló, gyűrű, nyaklánc. Szerintem ez a leg­szebb. Kicsit hasonlít az ezüstre. Mindennap viselek valamilyen ékszert, de mindegyik ebből a nemesfémből készült. ÜGYELETEK SZEGEDEN Baleseti sebészet, felnőtt: trau­matológiai klinika (Semmelweis u. 6.). Járó betegek: traumatológiai szakrendelés 7-19 óráig (Tisza La­jos krt. 97.). Sebészet, nem bal­eseti: sebészeti klinika A részlege (Pécsi u. 4.). Urológia: sürgősségi betegellátó osztály (Kálvária sgt. 57.). Sürgősségi betegellátás, felnőtt: sürgősségi betegellátó osztály, mindennap 0-24 óráig (Kálvária sgt. 57.). Baleseti sebé­szet, 14 év alattiak: gyermek- • gyógyászati klinika és gyer­mek-egészségügyi központ gyer­meksebészeti osztály (Korányi fa­sor 14-15.). Szemészet: szemé­szeti klinika (Korányi fasor 10-11). Gyermek és felnőtt köz­ponti sürgősségi orvosi ügyelet: hétköznap 16 órától reggel 7.30-ig, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (Szilágyi u. felől). Tel.: 62/433-104 vagy 104. S. 0. S. Lelkise­gély-szolgálat: megyeszerte in­gyenes: 06-80/820-111. Gyógy­szertár: Széchenyi Gyógyszertár (Horváth Mihály u. 9., tel.: 425-178), hétköznap 22-7-ig, va­sárnap 20-7-ig, munkaszüneti na­pokon 7-7-ig. TÉRÍTÉSES FOGORVOSI ÜGYELET DENTHA FOGÁSZAT Osztrovszky u. 12. • 30/206-9532 H-p. 8-22, szo-v. 9-19 óráig. www.dentha.hu ____ E-MAIL Bölcsességek Érdemes a régmúltban kutatgatni. Ily módon leltem rá egy 1919-es kalendáriumban az alábbi bölcs mondásra, amely ma sem vesztet­te érvényét: „Nem lehet mindenkinek eleget tenni. Ha valaki töri magát a pénzért, ar­ról azt mondják: kapzsi. Ha megszerzi, és befekteti: kapita­lista. Ha megszerzi, és elkölti: könnyelmű. Ha meg szeretné szerezni, de nem tudja: tehetetlen alak. Ha nem is igyekszik megszerezni: nem iparkodik, nincs benne becs­vágy. Ha munka nélkül szerzi meg a pénzt: élősködő. Ha megszerzi, és zsugorgatja, ak­kor azt mondják róla élete végén, hogy ostoba ember volt, nem tud­ta élvezni az életet." Tóth Antal, Hódmezővásárhely KASZA ÁDÁM szoftverfejlesztő: - Nem szeretem, de nemcsak ezt, egyiket sem. A lányokon, ha visz­szafogottan viselik, még elmegy. Szerintem egy férfin nem termé­szetes a sok ékszer, de biztos van, akinek jól áll. Persze egyszer majd viselni fogok karikagyűrűt, mert biztos muszáj lesz. CSISZÁRNÉ FARKAS ERIKA pedagógus: - Szeretem, de csak szolidan. Hét­köznap általában csak nyakláncot és fülbevalót viselek, és persze a karikagyűrűmet, de alkalmakkor felveszem a többit ékszert is. Ta­nárként azonban oda kelt figyel­nem, hogy kulturált legyen az öl­tözködésem. PÁLINKÓ LUJZA bajnok versenytáncos, tánc­tanár: - Nem jobban, mint például a bi­zsut. Nem vagyok sem ékszer-, sem aranymániás, sőt hamarabb veszek fel ezüstöt, mint aranyat. Számomra az ékszer kiegészítő. Az alkalomtól és az öltözékemtől függ, hogy mit viselek hozzá. POSTABONTAS Újabb gondolatok a makói hídról a névadás kapcsán Örömmel olvastam Szabó Ferenc gondolatait a makói hídról, kicsit nosztalgiázva, mert magam is több munkatársammal együtt, makói lakosként, sok órát dol­goztam a híd gyártásán, össze­szerelésén. A cikkben leírtak pontosítják - hi­vatkozás nélkül - azt a tévedést, ami a Makói Újságban a Hagyomá­nyos átkelőhely című cikkben megjelent, miszerint: „Végül 1948. szeptember 10-én adták át a for­galomnak, azóta biztosítja a közúti átkelést a Maros fölött." így tisz­tázódik, hogy az a híd már nem ez a híd. A híd elnevezésére Böde László civil kezdeményezésére névadási folyamat indult el, ami most di­vatját éli. Igaz, hogy hivatalos neve valóban nincs a hídnak, de szerintem mindenki Maros-híd­nak nevezi, így azonosítja. A népi elnevezést mindig célszerűség, egyszerűség szüli, és az ilyen el­nevezéseket szerencsére a föld­rajzi nevekről szóló 71/1989. VII. 4 MT. rendelet 6. szakaszában foglaltak is elsőként említi: „fi­gyelemmel kell lenni az érdekelt lakosság élő névhasználatára". Ezért találom nagyon jónak a cikkíró gondolatát, hogy legyen Maros híd a neve. Általában helytelennek tartanám személyről elnevezni a hidat, fő­leg olyanról, akinek semmi köze nem volt a hídhoz, netán híd sem volt, amikor ezen a tájon élt (ha ezen a tájon élt). Sajnos tör­ténnek olyan névadások, ame­lyek nem tükrözik az érdekelt la­kosság élő névhasználatát, ha­nem valamilyen „magasztos" cé­lok, érdekek vezérlik a névadó bizottságot. A látszat szerint ugyan már szavazáson dönthet a lakosság, de csak 5 névből, mert előtte a bizottság kedve szerint kirostálja a neki nem tetszőt. Makó központi terét is mindig személyekről nevezik el, az ép­pen aktuális politikai ízlés és erőviszonyok szerint, de a lakos­ság talán évszázadok óta Főtér­nek hívja. A Főtér elnevezést például azért nem fogadták el 1990-ben, mert: „póriasan" hangzik. A Maros híd mint elne­vezés is elég póriasan hangoz­hat, de mintha hallani vétném benne a többség akaratát. Ha va­lóban demokráciában élünk, ak­kor ez nem lehet mellékes. Ha már nevet adunk a hivatalo­san most még „névtelen" hídnak, az utókor számára megőrzendő­ként, kezdeményezem: próbáljuk meg rekonstruálni dokumentum­értékűen az építés körülményeit. Kérem azokat, akik fényképpel, vagy más, dokumentumértékű anyaggal rendelkeznek a híd épí­téséről, jelezzék az alábbi címen: Szekeres Mihály, Makó, Fűtő utca 1/a, e-mail: szekeresmihaly47@gmail.com KERESZTREjTVENY - SZATIRIKUS PARODIAK Alfréd Jarry francia író, költő (t1907) formabontó stílusával új irodalmi hatásokat indított el. Ezúttal három művét idézzük. Az előző rejtvény megfejtése: Milyen szomorú távol lenni attól, aki mindenütt jelen van. ALFRÉD JARRY MÜVEI iskolai tantárgy mértani alakzat r kisebb erdő másik székre telepedik f foglalo isztálkod­ni segit 1 ő~ malom­Ipari végter­mék ALFRÉD JARRY MÜVEI iskolai tantárgy mértani alakzat r hasad másik székre telepedik f ittrium rangjelző 1 ő~ malom­Ipari végter­mék pecse­nyéket készítő 1 > V V V V V D1 pecse­nyéket készítő 3 > V V V V V D1 ts V daráló > ts V szem. névmás > ilyen pilóta is van > V Dés, ma > ilyen pilóta is van > V lovas bi­kaviador > Ü.M. > színükig > rovar­tojás >V van még belőle > indián nép tagja > rovar­tojás >V van még belőle > indián nép tagja > tantom >V I* V dél.rőv. > kvarc­homokkő > V szivart elfüstöl, népiesen ... Hik­met: tö­rők kötő I* V nehézkes Irás > kvarc­homokkő > V szivart elfüstöl, népiesen ... Hik­met: tö­rők kötő I* V nehézkes Irás > e helyen > V szivart elfüstöl, népiesen ... Hik­met: tö­rők kötő TASZSZ: OfOSZ hirüavn. > V római 1 > V Pécs centru­ma! > gros > V V TASZSZ: OfOSZ hirüavn. > V osztrák város > V Pécs centru­ma! > hal. angolul > V V éles hangon kiált > V ügye­fogyott > V éles hangon kiált > V A.O.P. > V édes pálinka > V felemelt "D"hang > fafajta > V helyrag > Vesz­prém m. község > V V Y 2 > U Csörög a telefon Közérdekű problémáikat, tapasztalataikat ma Kancsár Tímea újságíróval oszthatják meg. Az ügyeletes újságíró hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között hívható a 06-30/218-1111-es mobiitelefonszámon. 16 és 21 óra között rendkívüli eseményekről szóló bejelentéseket fogadunk. E-mail: kapcsolatok@delmagyar.hu SMS-számunk: 06-30/303-0921 Ha nem kapott újságot: hívja a 62/567-864-et, vagy jelezze a terjesztes@delmagyar.hu e-mail címen! MIÉRT DOLGOZNAK? Kovács Antalné Kárász Melinda olvasónknak szeretne válaszolni, a pénteki lapban, nyugdíjas-fog­talkoztatás témában megjelent hozzászólására. Nem haragszik, csak szeretné elmondani a hölgynek - hátha elgondolkozna ezen is -, hogy sok nyugdíjas, mint ahogyan ő is, nem azért dolgozik, mert unatkozik, hanem azért, mert csak így tudja fenn­tartani a lakását, amiért egész életén át megdolgozott. Szüksé­ge van arra a húszezer forintra, amit azért a néhány óráért kap. Nem beszélve arról, hogy így esetleg, ha csak néhány ezer fo­rinttal is, de a saját munkanélkü­li gyermekét tudja támogatni. Hozzátette: a fiatalok egyébként sem mennének el ilyen kevés pénzért dolgozni. Ezek nem a megélhetésüket biztosító mun­kák. KERÉKPÁRÚT Lapunk szeptember 30-i számá­ban, a Csörög rovatban egy szege­di olvasó panaszolta: kerékpárút hiányában a járdán kell bicikliznie, ami veszélyes a gyalogosokra. Ol­vasónk, Dósa Endre szerint ez így igaz. Mint kerékpáros javasolja ne­ki és mindazoknak, akik így gon­dolkodnak, hogy kerékpárút hiá­nyában ne a járdát, hanem az út­testet használják, mert az a sza­bályos. Kivétel, ahol ezt tábla tilt­ja. Sajnos az utóbbi időben - a kerékpárutak járdán való kijelölé­sével - hozzászoktatták a kerék­párosokat az indokolatlan járda­használathoz. NYUGDÍJASKÁRTYA A 30/447-8133-as számról telefo­náló olvasónk a kampánnyal kap­csolatban szerette volna elmonda­ni, hogy nincs szükség arra a nyugdíjas kártyára, amelyet most megint felajánlottak nekik. Nem a Szeged kártyáról van szó. Az emlí­tett kártya évente egyszer gyógy­szervásárlási kedvezményt bizto­sít a hetven év feletti nyugdíjasok­nak. Olvasónk kéri: hagyják bé­kén a nyugdíjasokat, sokszor már megalázó ez a túlzott „odafi­gyelés." E-MAIL Búcsú Mártáné Erzsikétől Fekete zászló leng a Szegedi Tu­dományegyetem Bölcsészettudo­mányi Karán. Őszinte megdöbbe­néssel fogadtuk a hírt, miszerint Márta Sándorné, Erzsike többé nincs közöttünk. Erzsike 30 éven keresztül volt a Bölcsészettudo­mányi Kar Dékáni Hivatalának hi­vatalsegédje. 30 éven át a hajnal az Egyetem utcában érte, és ő mindig, megbízhatóan a helyén volt. A mindennapok hőse volt, természetes egyszerűséggel, ked­vesen, a munka iránti alázattal vé­gezte feladatát. A béke híve volt ő, a kompromisszumok embere, aki hitt a szeretet erejében. Nem tudtunk olyat kérni, amire ne azt válaszolta volna: „megoldjuk". És itt, a hivatalban mindent megol­dott, akkor is, ha az hétvégi, kora hajnali, esetleg késő estig tartó munkát kívánt. De hiába tett meg mindent másokért, egyetlen prob­lémát nem tudott megoldani, a végsőt, a sajátját. Elment egy igaz ember... Most fájó, összeszorult szívvel bú­csúzunk Erzsikétől, nem feledjük kedves mosolyát, szeretettel teli lényét. Nyugodjék békében. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kollektívája KÖSZÖNET PADOK Dr. Abonyi Gyuláné e-mailben ír­ta: „Néhány héttel ezelőtt jelez­tem a Csörögben, hogy Szegeden sok helyen - villamos- és busz­megállókban - elhanyagoltak a padok. Ez nemcsak kényelmet­len, hanem esztétikailag is zava­ró. Örömmel tapasztaltuk, hogy például a Petőfi Sándor sugár­úton szépen rendbe hozták a pa­dokat. Köszönjük!" E-MAIL Iskolai étkeztetés inErt' Valaki mondja meg, vagy legalább magyarázza el, hogy miért van így? Örülök annak, hogy az iskolákban végre elfogadják az étkezési utal­ványokat. Azonban az elintézés módjának már nem örülök annyi­ra. Harmadik osztályos gyerme­kem iskolai étkeztetését fizettem be a minap, és megint felbosszan­tottam magam a rendszeren. Az aktuális díjat Ticket Restaurant étkezési jeggyel egyenlítettem kr, így 9923 forintot fizettem. Ha mindezt készpénzzel tettem volna, 5 száza­lékkal kevesebbe, 9427 forintba ke­rült volna mindez. De miért? Ezek szerint az én gyermekem majdnem 500 forinttal többért kapja meg az ebédet, pusztán azért, mert utalvánnyal fizetek? Ez nem diszkrimináció? Jó lenne, ha tisztában lennének ezen szabály megalkotói azzal, hogy az étkezési utalvány nem pluszjuttatás a dolgozónak, hanem szigorúan a fizetésének a része. Viszont az iskolában még büntet­nek is ezért. Nem értem! Az éttermekben is egy árat fizetek, mindegy, hogy pénzzel vagy utalvánnyal teszem ezt! A másik, szintén idevágó téma: a cafeteriautalvány. Iskolakezdési utalvánnyal szerettem volna fi­zetni gyermekem gimnáziumi tankönyvét, de erre az iskola nem adott lehetőséget. Szintén azt kérdezem: miért nem? Hiszen az utalványt pont erre ta­lálták ki! Török Judit, Szeged SMS-SZÁM: 30/303-0921

Next

/
Thumbnails
Contents