Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-30 / 253. szám

2010. OKTÓBER 30., SZOMBAT 11 Q7IOC7tn A zanglai királyi család a közel ezer évig uralkodott ősi ladakh-i királyi család egyik oldalági leszármazottJaLIC^Lld ja. Az indiai állam megalakulása óta a királyi párnak természetesen már nincs hatalma, csak a polgárok SZERKESZTI LÉVAY GIZELLA között az elsők. A királyné még a kolostor körüli munkálatokban is segített az önkénteseknek. MAKRA PETER, A SZEGEDI MÉRNÖK TERVEZŐKÉNT IS SEGÍTETT TIBETBEN AZ ÁRVÍZ UTÁN Látogatóban Ladakh legfőbb lámáiénál. Péter két fiatalabb barátjával látogatást tett Leh felső villanegyedében, a Sankar városrészben. Meglátogatta 20. Kushok Bakula (Tubstan Stanzin Nawang) rinpocsénak, azaz egész Ladakh legfőbb lámájának csodaszép, vadonatúj rezidenciáját. A kertben gyönyörű virágok, pázsit, árnyas fák és egy amerikai luxusterepjáró díszelgett. A rinpocse épp a verandán játszott nevelő lámájával, mivel még csak 4 éves és 9 hónapos. - Ahogy illik, nyakamba gyönyörű fehér selyemsálat kaptam érkezéskor. Illő tisztelettel odaadtam ajándékaimat, közben már jöttek csoportosan ünnepi viseletekben a helyi tibetiek is, fiatalok, öregek. A kertben lévő kis asztalkának mindenki leadta az ajándékait, majd hozzám hasonlóan buddhista áldást kaptak - elevenítette fel emlékeit a szegedi utazó. I dolgozott | Körösi Csorna '§• kolostorán Makra Péter élete legnagyobb kalandjából tért haza nemrégiben. A 63 éves szegedi férfi Nyugat-Tibetben töltötte az elmúlt két hónapot. Körösi Csorna Sándor tibeti lakhelyének - az egykori ladakh-i kolostornak - felújítására érkezett Indiába. Végül mérnöki tudásával segítette a tibeti lakosságot, amikor augusztus elején a Himaláját sújtó hatalmas esőzések miatt árvíz pusztított a területen. Körösi Csorna Sándor egykori szobáját szemléli a magyar önkéntes csapat. A SZERZŐ FELVÉTELEI UTAZÁS KANCSÁR TÍMEA EGY NAP TIBETBEN. - Leh-ben egy Zik Zik nevű kis fogadóban laktam, egy nagyon kedves családnál, amely ottani viszonylatban tehetősnek számít - mesélte Makra Péter. Mindennap együtt reggeliztek és vacsoráztak, és többnyire rizst fogyasztottak. az állatokat - leginkább bárányokat, kecskéket - télen vágták le. Sokat teáznak, általában sós. jakvajas-tejes tibeti, úgynevezett gurgur teát isznak. A vidéki falvakban az átlagos fürdőszobákban nincsen vezetékes víz, a közeli patakról hordják. Zanglában például Péter borotválkozó felszerelése számított a legnagyobb csodának a helyi gyerekek körében. - Egyszer féltem csupán - kutatott az emlékeiben Makra Péter, akinek történetével lapunk Csörög rovatán keresztül ismerkedhettünk meg. Nem sokkal a megérkezésünk előtt történt. Több ezer kilométert utaztunk, míg elértük Kasmír állam fővárosát, Srinagart - ameddig a buszjegyet váltottuk. Csakhogy a busz a település előtt, egy sötét kis faluban megállt, a sofőr közölte: „végállomás". Már utazás közben ellenőrzés alá került, mert a többségben muzulmánok lakta Kasmír tartomány, és fővárosa, Srinagar el akar szakadni Indiától, és csatlakozni szeretne Pakisztánhoz. Állandó konfliktus érzékelhető a muzulmán szabadcsapatok miatt, amelyeket sokfelé terroristaként emlegetnek. Péter és útitársa, kolozsvári barátja, Boér Imre megtudták, hogy megérkezésük előtt sok katona megerőszakolt egy muzulmán nőt, mire a gyerekek kövekkel megdobálták a fegyvereseket, erre azok Egy nyugat-tibeti iskolában ezrek imádkoznak együtt a XIV. dalai lámával. egy kecskeszakállas muzulmán férfi óva intett bennünket, hogy ne menjünk be Srinagarba, mert veszélyes, szinte minden éjjel éles lőszerrel lőnek. KOCKÁZTATTUNK Szerencsére pont arra jött egy lakóhajó-tulajdonos, és fedetlen tuk-tukjának platóján keresztülvitt bennünket az elsötétített városon, ahol több gépfegyveres katonát láttunk, mint civilt. A hátizsákunkra bukva csöndesen utaztunk - emlékezett vissza a 63 éves nyugdíjas villamosmérnök. Elmesélte: az indiai hadsereg ott állomásozó katonáit látták. Ez a terület nagyon szigorú katonai Sok család vesztette el otthonát Leh-ben az árvíz után. közéjük lőttek. Többen meghaltak, azóta általános sztrájk van a városban. VESZÉLYES A HIMALÁJA - Észak-Indiában (Nyugat-Tibet, Belső-Zanskar) minden nagyobb településen és útkereszteződésben katonai ellenőrzőpontok működnek, ahol regisztráltak, és mindig tudták, hogy éppen merre járunk a Himalájában. Ez nagyon fontos, hiszen ott nem nehéz eltűnni. Az út menti fákon, falakon kiragasztott plakátok árulkodnak arról, éppen kinek veszett nyoma, és nagyon sok ilyet látni. Főleg európai, amerikai turistákat keresnek. Egy lengyel fiatalember például egyedül ment túrázni, valószínűleg egy gleccserszakadékban érhette a vég - magyarázta Péter, akinek útja Ladakh tartomány egyik kis falujának, Zanglának híres kolostorába vezetett. A zanglai király tulajdonát képező fellegvár 3784 méter magasságban található. 1823-24-ben 16 hónapig itt élt embert próbáló körülmények között a székely származású nyelvtudós, könyvtáros, és a tibetológia megalapítója, Körösi Csorna Sándor. Itt alkotta meg a körülbelül harmincezer szócikkes első tibeti-angol szótárt. Makra Péter a Csorna Szobája civil alapítvány, illetve egy Japánban élő barátja segítségével jutott ki Zanglába. Szörnyű pollenallergiás asztmával küzd itthon, a nyár utolsó hónapjaiban igyekszik 1600 méter feletti magasságokba utazni. A kolostor felújítása miatt érkezett a közel tízfős önkéntes csapat, a történelmi-Magyarország különböző tájairól. A roskadozó kis lakhelyet rejtő, közel száz éve nem lakott vár több éve folyó rekonstrukcióját folytatták, egy kis múzeumot rendeztek be. Péter maga is segédmunkási feladatokat látott el nagy lelkesedéssel. Ladakh-ban egyébként a nők is kiveszik a részüket az „építőiparból". A szegedi férfi szemtanúja volt, amint egy anya cipelte az 5-10 kilós törmelékkel teli batyukat, és időnként bement a házban alvó csecsemőjét megszoptatni. A tibeti házakban még a legnagyobb hidegben sincs fűtés, pedig előfordul, hogy hét-nyolc hónapon keresztül kemény tél tombol, akár mínusz 20 fokos hőmérséklettel. Még csak nem is tüzelnek, mert a fa nagy érték. Vastag gyapjúruhákat hordanak, hogy ne fázzanak. SZEGÉNYEK, MÉGIS NAGYON BOLDOGOK Zanglát 80-100 család lakja, amelyek földművelésből élnek. Péter elmesélte, miközben sarlóval aratnak, énekelnek és mosolyognak. Teraszos parcellákat művelnek, amelyekre kis patakokkal vezetik az árasztáshoz az öntözővizet. Az aratás a legfőbb ünnepük, hiszen azon múlik a család jövője. Nagyon szegények, de mindig derűsek, vidámak és boldogok. Sokat tanulhatnánk ettől a néptől, ahol a legnagyobb tiszteletnek a lámák és a női szerzetesek, az apácák örvendenek, A többgyermekes családokban egy kisfiút vagy kislányt ősidők óta szerzetesnek, lámának vagy apácának adnak - mesélte Makra Péter, akit kétszer is vendégül látott az önkéntesekkel együtt süteményre, teára és vacsorára a zanglai király és királyné. KATASZTRÓFA: ÁRVÍZ PUSZTÍTOTT Augusztus hatodikára virradóra az esőzések miatt - 11 centiméter csapadék esett le egy óra alatt - óriási árvíz sújtotta a vidéket. A nagy mennyiségű víz egy főút mentén tudott csak lezúdulni a Ladakh fővárosa, Leh mellett folyó Indusba útjában mindent elpusztított. A fővárosban és a mellette lévő faluban három méter magas iszaptömegeket, többtonnás köveket hurcolt magával a víz, a föld felszíne több száz méter hosszan megcsúszott. Az árvíz sújtotta 41 településen jelenleg több mint kétszáz halottról és ötszáz eltűntről tudnak. Nehéz megállapítani a pontos számot, mert rengeteg nepáli segéd- és szakmunkás dolgozik a vidéken bejelentés nélkül. Augusztus 22-én Leh-be indultunk, de így is kalandos volt az utunk, mert a főút hosszú szakaszokon elpusztult, és a helyreállítás hosszú időt vesz igénybe. Ügy terveztem, az alapítvány kerékpárkölcsönzőjében fogok dolgozni, szervizes és kerékpáros túravezető leszek. Volt tapasztalatom a hegyi kerékpártúrákban, hiszen két évvel ezelőtt Magyarországról indulva biciklivel látogattam meg Párizsban tanuló lányomat és Barcelonában élő fiamat. A Himalájában található gyönyörű kolostorokat is jórészt biciklivel közelítettem meg. Csakhogy az árvíz miatt szinte az összes turista hazamenekült, nem volt kinek kiadni a kerékpárokat - mesélt terveiről Péter. - Miután ez a munka meghiúsult, úgy döntöttem, segítek az árvíz sújtotta területen. Felajánlottam a szolgálataimat a Ladakh-i ökológiai és Környezetvédelmi Központban mint villamos tervező. Megdöbbentem, amikor szembesültem azzal, hogy egész Indiában nem nagyon ismerik az életvédelmi áramvédő kapcsolót, amit Európában több évtizede használunk. Az árvízkárosultak számára több típusépület - mintegy ezer családi ház - villamos terveit készítettem el. TALALKOZOTT A LAMÁVAL „Szeptember 13-án jön őszentsége, a XIV. dalai láma" - ezt a hírt mindenki tudta, pedig szinte nincs is helyi újság, az információk szájról szájra terjednek. A15 ezer fős főváros olyan, mint egy nagy család. Péter néhány méteres távolságból örökíthette meg, amint őszentsége a Lamdon Alapítvány iskolájának szabadtéri területén 30-40 ezer ember társaságában imádkozik. A vörös süveges lámák mazsolás, szárított gyümölcsös rizst osztottak a népnek. Megható ünnep-