Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-29 / 252. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan g^QH Délmadár Szombat Szieszta » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS mm Szerelem SMS-ben és e-mailben A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE A párok tíz százaléka napközben csak SMS-ben és e-mailben tartja a kapcsolatot, nem beszélnek egymással telefonon, derül ki egy brit felmérésből. A telekommunikáció korában a személyes beszélgetés egyre inkább háttérbe szorul. Ráadásul a válság miatt manapság mindenki igyekszik spórolni a telefonálással is: a megkérdezett párok azt mondták: a válság előtt napi egy órát beszéltek telefonon, most csupán 15 percet. A telefonálást az SMS és az e-mail váltotta fel, ami nem igazán mondható intimnek. Egy átlagos pár évente 1000 SMS-t és 400 e-mailt vált. A kutatásban megkérdezett nők 12 százaléka mondta azt, hogy naponta hat vagy annál több SMS-t küld kedvesének. Az 1000 megkérdezett 13 százaléka mondta azt, hogy a Facebookon tartja a kapcsolatot szerelmével. A felmérésből az is kiderül, hogy egy átlagos pár csupán három órát és 45 percet tölt együtt hetente, ebből 51 percet a tévé előtt, 37 percet pedig közös házimunkával. A felmérés azt is kimutatta, hogy a párok 41 százaléka a csetelést, az e-máilt és a közösségi portálokat használja kapcsolattartásra. A megkérdezettek 28 százaléka sokszor érzi magát bosszúsnak azért, ha partnere mástól SMS-t kap, amikor együtt vannak. A Londonban élő párok naponta mindössze 52 percet töltenek kettesben, a skótok 74 percet. Csapodár elveink Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, szükséges időnként olyan gondolkodási eszközök bevetése is, amelyek nem a tiszta rációra, hanem inkább érzésekre, képzetekre alapulnak. Ennek bizonyítására igazán szemléletes példákat a matematikusból lett pszichológus, Mérő László tud felsorolni. 99 Ha én Isten lennék, teremtenék hívő és ateista bolygót is, lássuk, melyik vezet szebb világra, ha hisznek bennem, vagy ha nem? Mérő László KOMOLYAN VEENDŐ JEL Amikor állítólag egyszer két penny hiányt találtak egy angol bank mérlegében, ahelyett, hogy valaki a zsebéből betette volna a pénzt a kaszszába, hetekig kutatták a hiány okát és végül egy kitűnően álcázott sokmilliós sikkasztásra bukkantak. SZÁMOKBAN A mai nők nyolc százaléka válaszolta azt, hogy 24 éves kora előtt több mint tíz férfival volt szexuális kapcsolata. HÁROMSZOR TÖBB SZEX A mai nők háromszor annyit szexeinek, mint anyáik. A hatvanas évek fiatal női a szexuális forradalom szimbólumai voltak - azonban tény, hogy az ő gyerekeik, a mai 24 évesek háromszor annyi alkalommal élnek szexuális életet, mint a hippimozgalom akkori tagjai. Egy felmérés során 3000 18 és 24 év közötti nőt kérdeztek meg 2000 és 2009 között. Kiderült: átlagosan 5,65 partnerük volt. Azoknak viszont, akik az úgynevezett szexuális forradalom idején, a '60-as években voltak fiatalok, csupán átlagosan 1,67. Ez az arányszám 1990-ben 5 alatt volt. 1970-ben a fiatal nőknek átlagosan 3,72 partnerük volt. Közülük minden negyedik mondta azt, hogy a 24. születésnapja előtt összesen négy férfival volt szexuális viszonya. A szakértők úgy vélik: a „szexuálisan szabados" hatvanas éveket nem lehet a 2000-es évekkel összehasonlítani. Nagyon sok szexuális úton terjedő, olykor halálos betegséget kaphat el az, aki felelőtlen, ezért fontos lenne a fiatalokban a felelős gondolkodást kialakítani ezzel kapcsolatban is. AZ A TITOK, HOGY NINCS TITOK? ELHUNYT A DIVATÚPÁGÍRÁS NAGYASSZONYA • • Nyolcvanéves korában R . — -^y+ W • elhunyt Zsigmond Már- 'SÉm • ta, az újságíró másfél évI tizeden át volt a korabeli : • egyetlen magyar közéleti és divatlap, az Ez a Divat tűk főszerkesztője. A 4 RilpU Zsigmond Márta évti. LJ zedeken át az egyetlen ^ Pl jAH párton kívüli főszerkesz| tő volt a szocializmus| ban. Az Ez a Divatot szeHTR rény brosúrából európai színvonalú színes magaI zinná fejlesztette, nem véletlenül nevezték „a divatújságírás nagyasszonyának". 57 éven át publikált, 70 évesen még önálló műsora volt a televízióban. Az első magyarországi magán-médiaiskola, a Komlósi Oktatási Stúdió egyik alapítója volt. Zsigmond Márta vidéki tanítónőből lett újságíró, főszerkesztő. - Világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig a nagy titok az, hogy nincs titok. Az okosak és a tehetségesek nem azért nem árulják el a titkaikat, mert féltik őket, hanem azért, mert maguk sem tudják őket. Valójában a tudomány sohasem fedez fel semmi újat. Áz újat mindig az emberi intuíció fedezi fel a maga egyéni és más emberek számára nemigen követhető útján. A tudomány csak arra alkalmas, hogy az intuitíve meglátott igazságokat szigorú módszerességgel bebizonyítsa - fogalmaz a több tudományterületen jártas szakembgr. PSZICHOLÓGIA RIMÁNYI ZITA Az elvek erejének szakítópróbája kapcsán egy kamaszkori buli jut eszébe Mérő Lászlónak, ahol megtetszett neki egy lány. Szó szót követett, s ahogy az lenni szokott, egyre inkább összemelegedtek. Ám a lány azt mondta, hogy ő „profi", ezért csak pénzért hajlandó. Erre persze az volt az automatikus válasz - amit sokan mások is szigorú elvként vallanak -, hogy szeretkezés pénzért nem kell. A fiatalok akkoriban a dilemma kapcsán hosszú vitába keveredtek, s a lány végül ajánlatot tett az egyforintos árra. Ezt a fiatal Mérő nem utasította vissza. Viszont később sokat gondolkodott azon, hogy talán a lány a kitalált magyarázattal azt akarta megakadályozni, hogy egymásba szeressenek. Az pedig biztos, hogy nem engedett elveiből, csak kompromisszumot kötött. Tulajdonképpen Mérő adta fel az elveit, amelyek túl merevek voltak. Eszébe jutott felnőttként is ez a történet, amikor bankban jó állással rendelkező matematikus kollégája az egyetemen óraadóként oktatott. Mindaddig, míg ki nem derült, hogy külsősök megfizetésére nincs pénz. A banki vezető erre azt mondta: neki a fizetéséhez képest szerény tiszteletdíjért is fontos volt ez a munka, mert szakmai életrajzában feltüntethette, de ha nem kap érte pénzt, ha csak jótékonykodásból folytatja, akkor ezt már nem teheti meg. Mérő erre egyforintos fizetést ajánlott neki, amiben meg is egyeztek volna, de a gazdasági osztály azzal utasította el a kompromisszumot: „Nem értik? Külsősökre nincs pénz." Mindebből a pszichológus úgy vonja le a tanulságot, hogy felteszi a kérdést: ha túl merevek az elveink, van-e azoknak értelme? Nem az elvek kell hogy változzanak, hanem az azokhoz való hozzáállásunk - állítja Mérő, s ezt rögtön egy angol egyetemen történtekkel szemlélteti. Az intézmény alkotmánya szerint ugyanis az egyetem polgárának az tekinthető, aki a központi épület tornyától számított tíz mérföldes körzetben lakik. Nyilván ennek a 99 Találjuk meg azokat a tulajdonságainkat, amelyek segítségével olyan területeken harcolhatunk, amelyeken a nálunk erősebbeknek nem éri meg küzdeni. Az adott képességeink mellett ez a stratégia adja a legtöbb esélyt a túlélésre. Mérő László és nélkülözhetetlen eszköze az emberi gondolkodásnak, de nem tud mindent megoldani. A világ komplexitása időnként szükségessé teszi egyéb gondolkodási eszközök bevetését is, olyanokét, amelyek nem a tiszta rációra, hanem inkább érzésekre, képzetekre alapulnak. Az érzelmek erejét senki nem vitatja. Épp ezért tűnik hihetetlennek, amit Mérő állít, hogy a szeretet pszichológiai szempontból nem alapérzelem, nincs biológiailag kódolva. Talán épp ezért kellene külön koncentrálni arra, hogy másképp kódoljuk, s ebben a nevelésnek, a szoktatásnak van nélkülözhetetlen szeszabálynak csak régebben volt értelme, de hagyománytiszteletből meghagyták. Ám amikor egy püspököt beválasztottak a vezetőségbe, gondot jelentett, hogy negyven mérföldre volt a székhelye a toronytól. Mérő szerint a magyar megoldás az alkotmány megváltoztatása lett volna: vagy a tíz mérföldes feltételt írják át negyvenre, vagy kivételként jelölik meg a püspököt. Az angolok viszont azt vették bele intézményük alkotmányába, hogy a torony és a püspök küszöbének távolsága tíz mérföld. Mindezt a pszichológus úgy összegzi, hogy a logika ugyan erős