Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-27 / 250. szám

Az Országgyűlési Könyvtár áHományából törölve f Alapítva 1910-ben | Szerda, 2010. október 27., 100/250. | Ára: 150 Ft (előfizetve: 83 Ft) | www.delmagyar.hu y DELMAGYARORSZAG VÁROSI ÉLETBŐL A TANYÁRA Gyermekkori álmát valósította meg Nagy Tamás, amikor családjával egy ópusztaszeri tanyára költözött. 6. oldal SZEGEDE A VIRÁG CUKRASZDA Elutasította tegnap a CIB Bank keresetét a Fővárosi Bíróság, így - nem jogerősen - a városé a Virág. Ma Délmagyarország Rejtvény Magazin! A TARTALOMBÓL: • Skandináv rejtvények I *0lasz módra 4. oldal I • Gyerekek oldala • IQ-tesztek 1 •Minikrimik I 'V + /f •Sudoku \ °ldal J •Sakkfeladványok XjSiTjr Tegnapi Részletek a www.mediamarkt.hu oldalon az áruházi aloldalakon és az áruházakban! Mert hülye azért nem vagyok. /l/1edkMA1arkt Elúszhat a kikötő Az amortizálódó kikötő üzemeltetése havi 100 ezer forintba kerül a Mahartnak. FOTÓ: KARNOK CSABA Kivonul a Tiszáról a Mahart Passnave Szemelyhajózasi Kft. Ha nem talál bérlőt, viszi magával Szeged egyetlen sétahajóját és azt a pontont is, amely jelenleg nemzetközi hajókikötőként szolgál. j Ezt használják a vízi rendőrök és a határrendészek is. SZEGED BOBKÓ ANNA - A tiszai hajózás veszteséges, ezért a cégvezetés úgy dön­tött, kivonul a folyóról - tud­tuk meg Vámos Mariannától, a Mahart Passnave Személy­hajózási Kft. ügyvezető igaz­gatójától. A döntés értelmé­ben a vállalkozás elszállíttat­ná vagy bérbe adná tiszai esz­közeit, köztük Szeged egyet­len sétahajóját, a Csegét és azt a pontont, amely a Novotel előtt áll. A Csege sorsáról a Mahart megkezdte a tárgyalást egy vállalkozóval, aki annak fé­nyében dönt majd, hogy lesz-e hová kikötni a sétaha­jót. A szegedi Tisza-szakaszon ugyanis a szóban forgó pon­ton az egyetlen közforgalmú kikötő. Folytatás az 5. oldalon SZEGEDIEK ARCMÁSA VÁSZNAKON ÉS FALAKON Képükben is tovább élnek Tenyerén hordja repülőgépeit a rendőr százados ^ j / Tematikus kultúrtörténeti sétára indulhatnak Szegeden azok, akik arra kíváncsiak, milyen - akár ma is élő - hírességeket lehet felismerni a városunkban őrzött festményeken. SZEGED FEKETE KLÁRA Második világháborús repülőgépekről készít maketteket Vad Róbert rendőr százados. A Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság titkára közel 60 darabos járműparkkal büszkélkedhet - ennek egyik pél­dányát mutatja Frank Yvette fotóján. Ahhoz, hogy a gépek minden apró részletét pontosan elkészíthesse, törté­nelemkönyveket, korabeli folyóiratokat böngész. Ehhez a hobbihoz kreativitásra is szükség van: a tejfölöskupá­tól az alumíniumfólián és injekciós tűn át a körömreszelőig mindenfélét felhasznál. írásunk a 7. oldalon Mikszáth Kálmánt profilból áb­rázolja Vágó Pál festőművész az 1879-es szegedi árvízről készült festményén: az alkotás a Móra Ferenc Múzeum egyik kincse. A Szegedi Napló akkori sajtómun­kása nem diktafont tart a kezé­ben, hanem jegyzetel. Ezen a monumentális vász­non 97 kisebb-nagyobb alak látható, legtöbbjük ismert sze­gedi, köztük Pálfy Ferenc akko­ri polgármester és Reizner Já­nos főjegyző. Amikor Ferenc Jó­zsef császár 1879. március 17-én kíséretével együtt megtekintet­te az árvíz sújtotta várost, an­nak hullám verte romjai felett megígérte: „Szeged szebb lesz, mint volt." Vágó Pál ugyanez­zel a címmel 1897-1902 között festette meg híres alkotását. Folytatás a 7. oldalon Gyulay Endre (jobbra fent) a szegedi dóm egyik szekkóján. FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents