Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-26 / 249. szám

CSONGRÁD ES SZENTES TERSEGE 2010. OKTÓBER 26., KEDD SZENTESI kistérség: Árpádhalom. Derekegyház, Eperjes. Fábiánsebestyén. Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény Devecserben segítettek a csanyiak CSANYTELEK, DEVECSER. A vö­rösiszap-katasztrófa sújtotta devecseri szülei segítségére si­etett a Csanyteleken élő Kurdi Csaba. Az Út a munkához prog­ramban részt vevő férfi először szabadságot akart kivenni, hogy szülőfalujába utazhas­son, ám Forgó Henrik polgár­mester úgy határozott: hivata­los kiküldetésbe küldi, azaz át­helyezte a Veszprém megyei fa­luba. Csaba élettársa, Kecske­méti Dorottya, a polgármesteri hivatal népesség-nyilvántartó­ja egy hétig segítette a devecse­ri önkormányzat munkáját, szintén a csanyi önkormányzat jóvoltából. Áthelyezését Körösi Tibor, a csongrádi kistérségi társulás elnöke segítségével si­került elintézni. - Csaba már az első héten jött segíteni a szüleinek, fizi­kai munkát végzett. Én úgy gondoltam, szabadságot ve­szek ki, és utánamegyek. Ami­kor ezt elmondtam Csanytelek polgármesterének, ő azt mondta: egy hétre áthelyez Devecserre az ottani önkor­mányzathoz. Az első nap szendvicseket készítettem, majd a polgármester mellett dolgoztam. Végül azok mellé kerültem, akik a kormány szá­mára készítik a jelentéseket - mesélte Dorottya. Hozzátet­te: napi 10-12 órát dolgoztak folyamatosan, a háborús álla­potokat idéző, vörösiszappal elborított településen. MASFEL MILLIÓT KÖLTÖTT A VÁROS 4 ÉPÜLET CSINOSÍTÁSÁRA Panelgrafika Szentesen Csongrád megyében egyedülálló módon fákat ábrázoló grafikák­kal szépítették két szentesi panelház oldalfalát. A város egyik középiskolájánál a diákok tervezhették meg, milyen díszítést kapjon a homlokzat. SZENTES BÍRÓ DÁNIEL Nem csupán a hőérzet javításá­ra szolgál a panelprogram, szí­vet is tud melengetni. Mert hiá­ba szigetelnek jobban a falak, a csupasz felületek látványa der­mesztően hat az emberre. így gondolkodtak Szentesen is, amikor körvonalazódott, hogy a főutcán, az úgynevezett Kos­Graffitivel is lehet. Szegeden a Hont Ferenc és az Ortutay utca sar­kán álló ötemeletes panelház lakói döntöttek úgy, hogy megszépítik otthonukat. A homlokzat felújítása után graffitisek pingálták össze a szűz falakat, amelyeket hiába takarítottak le, csúf maradt. Ekkor a la­kóközösség úgy határozott, graffitivel megy a graffitisekkel szembe, mert azt úgysem bántják. Felföldi Erika, az egyik lakó lapunknak el­mondta, kikérték mindenki véleményét, mielőtt a Madách-iskolánál tűzfalakat festő társaságot felkérték, hogy rajzolják meg az utcarész­letet, ami végül az összes érintett tetszését elnyerte. Vizsgálatot kér az új polgármester CSONGRÁD. Rendkívüli ülésen tárgyal a csongrádi képvise­lő-testület a város pénzügyi helyzetéről csütörtök reggel 9 órától. Körösi Tibor polgármes­ter előterjesztése szerint „az in­gatag, kellően át nem gondolt folyamatban levő beruházá­sok, benyújtott pályázatok ... negatív pénzügyi helyzetet te­remtettek", a hitelek visszafi­zetése még a következő ciklus idején is terhet ró az önkor­mányzatra. Körösi Tibor olyan javaslatot terjeszt a képviselők elé, hogy azoknál a folyamatban lévő munkáknál, projekteknél, ahol gond lehet a pénzügyi fedezet­tel, és a szükséges pluszforrást nem lehet megoldani a polgár­mesteri keretből, célvizsgálatot kell indítani, az Állami Számve­vőszékkel közösen. A polgár­mester szándéka szerint ki kell deríteni többek között, hogy amikor az adott projektről hatá­roztak, előtte megvizsgálták-e a várható következményeket; ha mulasztás történt, váljon vilá­gossá, ki hibázott, az illetőt pe­dig felelősségre kell vonni. w—y r.xi fi^mmunmun Fél évszázada tartanak teheneket Ábelék Ötven éve kötötte be az első tehenet az istállóba Ábel János és felesége, Kató néni. A mos­tani rendkívül szelíd jószág lesz az utolsó. CSANYTELEK KOROM ANDRÁS Némi képzavarral élve igazi kezes báránynak bizonyult Ábel János és felesége, Kató néni jelenlegi tehene. Virág ugyanis nemcsak tűri, de egyenesen szereti, ha gazdája megvakargatja a nyakát. Ábe­lék jól értenek a tehenekhez, istállójukba 50 éve kötötték be az elsőt. - Paraszti családból szár­mazunk mindketten, így ami­kor megesküdtünk, természe­tes volt, hogy mi is tehenet tartsunk. Ez nálunk amolyan rögeszmévé vált - mondták. Az idős házaspárnak a jószág etetése és almozása nemcsak Virág kifejezetten szereti, ha vakar­gatják a nyakát. A SZERZŐ FELVÉTELE reggeli és esti elfoglaltságot, de tejet is adott a családnak. Kató néni még most is kézzel fej. Amióta megszűnt a tejcsar­nok, a tejet háztól adja el. Még a falu túlsó végéből is járnak hozzájuk érte. János bácsi az Egyetértés Tsz-ben dolgozott, Kató néni pedig odahaza volt a gyerekekkel és a jószágokkal. Az elletésnél is csak akkor hív­tak állatorvost, ha arra nagy szükség volt. A házaspár el­árulta: húsz évvel ezelőtt még olyan sokan tartottak szarvas­marhát a faluban, hogy azokat külön tehénpásztor gyűjtötte össze reggelenként, majd haj­totta ki a legelőjére. A marha­tartók száma azonban a rend­szerváltás után nagyon megfo­gyatkozott, s már se csordahaj­tás, se közös legelő nincs. - Mindegyik tehenünktől nehezen váltunk meg, annyira a szívünkhöz nőttek. A mostani is szelíd, csak a bikaborjával nem nagyon bírunk már. Ket­ten is kellünk, hogy eltereljük az anyjától - mondta János bá­csi. Ábelék ezért döntöttek úgy, hogy felhagynak a marhatar­tással. Disznót és aprójószágot azonban ezentúl is nevelnek. suth-kanyarban álló két panel­ház egymásra merőleges oldal­falai bántóan sivár képet mu­tatnak, ha befejeződik az épü­letek felújítása. Ezért a város­házán úgy döntöttek, valamit kezdeni kell velük. - Frekventált utcaszakasz­ról van szó, közel az egykori zsinagógához, ezért azt talál­tuk ki, hogy egy sematikus rajz helyett grafikai megoldással le­hetne oldottabbá, szebbé tenni az épített környezetet - mond­ta lapunknak az ötletgazda, Wittek Krisztina főépítész. Mi­vel egy termetes fa is áll a két ház között, kapóra jött a görög mitológiából ismert Philemon és Baucis története, akiket há­lából az istenek fává - tölggyé és hárssá - változtattak. A fér­fit és a nőt jelképező grafikák egy hétig készültek, az önkor­mányzat Börönte László ipar­művészt, Tóth Béla grafikust és Pokomy Péter díszlettervezőt kérte fel a munkára. Ők csinosították ki a kertvá­rosi óvoda és a Pollák Antal szakközépiskola homlokzatát is. Utóbbinál a hőszigetelt fa­lak kopársága annyira felbő­szítette az iskola vezetését, hogy a diákok számára pályá­zatot írtak ki, miként díszíte­nék a falakat. A 12 C-s Szakács Gyula nyertes pályaműve ed­így is lehet: a megyében egye­dülálló megoldás a panelfalat dí­szíti grafika. A SZERZŐ FELVÉTELE dig csak részben készült el. In­formációink szerint mindezért - vagyis a három munkáért - a város mintegy másfél millió fo­rintot fizetett az alkotóknak. Wittek Krisztina szerint bő­ven van még olyan falfelület Szentesen, amelyre ráférne ha­sonló díszítés, de hogy mikor és melyik lesz következő a sor­ban, azt még nem lehet tudni. 60 esztendeje együtt Csongrádon Az utcán szúrta ki szőkeségét, üzengetett neki, az első, kissé erőszakos csókért arcon le­gyintették, de ez sem szegte kedvét Palatínus Pálnak: ked­vese alig volt 17 éves, amikor megkérte a kezét. Margit néni­vel a napokban ünnepelték a 60. házassági évfordulót. CSONGRÁD MUNKATÁRSUNKTÓL Jól választott szakmát Palatí­nus Pál annak idején. A ma 83 éves egykori kenyérgyári igaz­gató az 1940-es évek végén a csongrádi Budai Nagy Antal utcai pékségben kapott mun­kát, s miközben a kenyeret gyúrta, sütögette, ki-kiku­kucskált az utcára, ahol egy szemtelenül szép szőkeség járt nap mint nap. A lány nő­vérén keresztül próbált üzen­ni Veres Margitnak, de a bak­fis nem állt kötélnek. Néhány - gardimamák által felügyelt - táncestre volt szükség, hogy a fiatal pár összemelegedjen. Az ismerkedésen már túl vol­tak, amikor a szerelem pecsét­jeként egy - kissé erőszakos ­csók is elcsattant, amiért Ve­res Margit arcon legyintette Palatinus Pált. Néhány hónap után a fiatalember úgy hatá­rozott, megkéri szerelme ke­zét, aki azokban a napokban ünnepelte 17. születésnapját. - Egyből nem mertem igent mondani, apámhoz küldtem Palit, hogy kérje előbb a bele­egyezését - mesélte Margit néni, akit városszerte Szöszi néniként emlegetnek. A nyári kézkérő után nem sokkal, 1950 októberében egybekel­tek. Szombaton volt a polgári esküvő, vasárnap a templomi, majd a lányos háznál vacsorá­zott a násznép, amely fiáke­rekkel és lőcsös kocsikkal jött ünnepelni. Edénykészlet, kés, meg egyéb, a háziasszonyi munkához szükséges haszná­lati tárgyak szerepeltek a nászajándékok listáján. Az örömszülőktől egy picinyke szobát kaptak a lányos ház­nál, ott éltek 20 évig, amíg a saját otthonukat felépítették. - Olykor pörölünk még egymással, de ki is beszéljük az ügyeket, mert ha egyből nem is értünk egyet, idővel megtaláljuk a közös hangot. Ez lehet a mi titkunk - mond­ta Margit néni és Pali bácsi, akiket fiuk és két unokájuk köszöntött fel házasságköté­sük 60. évfordulóján. Pali bácsi és Margit néni mindig megtalálja a közös hangot. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL HÍREK >1 Adomány a bajbajutottaknak CSONGRÁD. Nagy mennyisé­gű, mintegy 300 ezer forint lm' IBI led értékű tartós élelmiszert, tisz­títószereket szállítanak ma a vörösiszappal sújtott térség­be. Csanytelek és Csongrád önkormányzata 100-100 száz­ezer forintnyi élelmiszerrel já­rul hozzá a segélycsomag ösz­szeállításához, amelyet a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgátat, illetve civilszervezetek és pol­gárok gyarapítottak. Az ado­mányok közt ruhaneműk és bútorok is találhatók. Könyvbemutató FELGYŐ. Gyöngyössy Orsolya „Adom végbúcsúzásom, a leg­utolsó szólásom" - Knapek Dezső halotti búcsúztatói cí­mű, felnőtteknek szóló köny­vét mutatja be Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének vezetője jövő szerda délután fél 5-től a helyi könyvtárban. Nem fizet többet a biztosító Fodoréknak 15 millióra értékelte Fodorék házát a biztosító - amikor lakhatatlanná tette a víz, 462 ezret kapott a csanyteleki család. Mostanra eldőlt: pe­ren kívül nem sikerült meg­egyezniük. CSANYTELEK BAKOS ANDRÁS Fodor József tavalyelőtt für­dőszobával bővítette a Jcét és fél szobás, 80 éve fölhúzott csanyteleki vályogépületet, hitelt vett fel, emiatt biztosí­tást kellett kötnie. Az esetről augusztusban írtunk. A helyi takarékszövetkezet 2 millió 900 ezerre értékelte a házat, a biztosító zrt. viszont 15 millió forintra, és 4 millióra az ingóságokat. A család ez utóbbi érték alapján fizette a biztosítási díjat. A júniusi nagy esőkben felázott a fal, és a ház lakhatatlanná vált. A biztosító - arra hivatkoz­va, hogy a ház eleve „avult" volt - összesen 1 millió 80 ezer forintot ítélt meg a kár­ra, ebből 462 ezer 620 forint lett a családé, a többi a taka­rékszövetkezeté. Ennyi pénz­ből nem lehetett lakhatóvá tenni az épületet, sőt szak­szerűen lebontatni sem, ezért eladták. Az önkor­mányzat segített az ötfős családnak: beköltözhettek a megüresedett óvodaépület­be. A család peren kívül sze-, retett volna megegyezni a biztosítóval, olyan összeg­ben, amelyből venni lehet egy olcsóbb házat a község­ben. Ez azonban nem sike-' rült: ügyvédjük 3 hónapja vár arra, hogy a biztosító megküldje döntésének hiva­talos indoklását. Fodor József lapunknak most azt mondta, perre ké szülnek - de az is pénzbe ke­rül. Az óvodában sem ingyen laknak, vannak költségek, amit utóbb ki kell fizetni, a nagy helyiség fűtése is elég sokba kerül. Mostanra csap dába kerültek.

Next

/
Thumbnails
Contents