Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-25 / 248. szám

2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ AKTUÁLIS 3 Felszentelésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelte a dóm Zsúfolásig megtelt a szegedi dóm a tegnapi ünneplő szentmisén. Állami, városi és egyházi vezetők emlékeztek együtt az egyházmegyével a fogadalmi templom felszentelésének 80. évfordulójára. A Dóm téren több mint tízezren nézték meg a zenés emlékműsort. SZEGED DOMBAI TÜNDE Nem annyira az épület, mint a közösség ünnepe a szegedi fogadalmi templom felszentelésének 80. jubileuma, amellyel arra emlékezünk, hogy Szeged megtartotta fogadalmát: az 1879-es árvíz után templomot épített - emelte ki a tegnapi szentmisén a 980 esztendeje alapított egyházmegye főpásztora, Kiss-Rigó László. A dóm zsúfolásig megtelt. A Szűz Mária tiszteletére szentelt templomban jelen voltak a nyolcvan évvel ezelőtti ünneplők utódai: Schmitt Pál köztársasági elnök, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter, Szabó Gábor, az egyetem rektora, Botka László, Szeged polgármestere. Eljöttek szlovák és lengyel delegációk, svájci és vatikáni vendégek. A testvéregyházak képviseletében Lupták György evangélikus esperes mondott köszöntőt, Bölcskei Gusztáv református püspök levélben küldte üdvözletét. Részt vett az ünnepségen a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, a görög katolikus püspök, a nagyváradi, a nagyszombati, a nagybecskereki, a szabadkai és a temesvári püspök, eljöttek az egyházmegye zarándokai, papjai, szerzetesei. A szentmisét az egész egyházmegye közösségéért és az egész társadalomért ajánlotta a megyés püspök, aki a szertartást vezette. Két részleKiss-Rigó László celebrálta az ünnepi szentmisét. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Időkapszulák. Szeged harmadik újjászületése a dóm szentelése, a hullámsír és az újjáépített város után - fogalmazott a Délmagyarország az 1930. október 24-i számában. Lapunk több példánya bekerült a fogadatmi templom téglái közé. 1914-ben, az alapkőletételkor a mostani szószék alatti falban helyeztek el egy hengert, benne levél örökíti meg a mindenkori eseményt, a pápa, a püspök, a plébános és a polgármester nevét, mellé aprópénz, a Délmagyarország és katolikus sajtó került. Ilyen időkapszulát helyeztek el az utókornak az apszis mögötti kistorony zárókeresztje alatti gömbben, a kupola keresztje alatti gömbben, majd 1925-ben az ikertornyok egyikének keresztgömbjében. A templom történetét, a história domust - más templomokéhoz hasonlóan - a plébános vezeti. A könyvben rögzíti az épület, az egyházközség és a város fontosabb pillanatait. A dóm nagykönyve mindössze egykötetes, 1949 szeptemberében kezdődik. Az előző história domust elhurcolta az Államvédelmi Hatóság az akkori káplánnal együtt. tet adott elő a Vaszy Viktor Kórus Dohnányi Ernő Szegedi mise című művéből, amelyet a szerző a dóm szentelésére komponált. Beszédében Kiss-Rigó László emlékeztetett rá, hogy október a vértanúság hónapja; az aradi vértanúk áldozatáé, az ötvenhatos forradalmárok példaadásáé, a néhány évvel ezelőtt megtámadott ünneplők hálátlan szerepvállalásáé, akiknek sorsából az utókor erőt meríthet. A mise után megtelt a dóm előtti tér; több mint tízezren nézték meg a Koltay Gábor rendezésében, több mint 250 szereplő előadásában elhangzó Emeld föl szívedet, nemzetem! című emlékműsort. Szabó Gábor beszédében az egyetem és a város 80 éves kapcsolatának folytatásáról beszélt, Réthelyi Miklós Klebelsberg Kunó nagy ívű gondolkodói, politikusi példáját emelte ki. Kiss-Rigó László a város és az egyházmegye 80 évvel ezelőtti teljesítményének gazdagítását, fejlesztését hangsúlyozta. A másfél órás műsor közös imával zárult. 3 millió forint gyűlt össze a gálán SZEGED. Ünnepi gálaműsort rendeztek tegnap este a Belvárosi moziban a vörösiszap-tragédia károsultjainak megsegítésére, szegedi, Csongrád megyei művészek közreműködésével. A Janik László műsorvezetésével megtartott kétórás produkcióban fellépett Czutor Zoltán, Erdélyi Tímea, Kancsár József, Kiszely Zoltán, Kónya Krisztina, Lakatos Krisztián, Merényi Nicolette, Mező Mihály, a Molnár Dixieland Band, Savanyú Gergely, a Szeged Táncegyüttes, Szentpéteri Csilla, Szirtes Edina Mókus, Tandi Flóra, Varga J. Bernadett, Vajda Júlia és a Volvox. Köszöntőjében Botka László polgármester elmondta: Szeged egy olyan közösség, amely tudja, milyen az, amikor harcolni kell az elemekkel. Bejelentette: a jótékonysági esten összesen hárommillió forint gyűlt össze. Ehhez Szeged közgyűlése az október 27-i ülésen ugyanennyit hozzátesz. - Tudom, hogy ez az ötezer forint, amiért megvettem a jegyemet, igazából kevés, de ha a magunk módján összeadjuk ezeket a kicsiket, akár itt, akár a segélyhívó számok tárcsázásával, akkor talán mégis tudunk segíteni valahogy azoknak, akiknek ott az iszaptározó tövében tönkrement az élete mondta a szünetben Kisházi Sándorné. Vajda Júlia fellépésével indult az est - a Moulin Rogue-ból és a Hairből is énekelt. Őt követte Kancsár József, majd Merényi Nicolette. A dalok között Kiszely Zoltán szavalt. Az est első részének legszínvonalasabb műsorszáma Szentpéteri Csilla zongoraművész minikoncertje volt. Vastapsot kapott, ahogy a Szeged Táncegyüttes is. Negyedórás pauza után Szirtes Edina Mókus és barátainak fergetegével kezdődött a második rész, majd a Megasztárból megismert Varga J. Bernadett énekelt. A Volvox követte, majd a szintén Megasztár-felfedezett Lakatos Krisztián hangja zengett a Belvárosi moziban. Utána Mező Misié volt a színpad, akit a VolKávézóba kerül a relikvia Rádai Róbert, a Casablanca kávézó ügyvezetője vette át pénteken a Janics Natasa által felajánlott dísztányért. Lapunk jótékonysági licitálást rendezett a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére, az olimpikon pedig felajánlotta Az év kajakosa 2006-os díját. A relikvia 65 ezer forintért kelt el. Méltó helyet kap majd a kávézóban: egy üvegből készült vitrinben bárki megcsodálhatja. vox kísért, Czutor Zoltánhoz hasonlóan. A fellépők sorát a Molnár Dixieland Band zárta. Ember és politika R. TÓTH GÁBOR toth.gabor@delmagyar.hu Nemcsak a magyar demokrácia, én is gyerekcipőben jártam 1990. október 23-án. Nem mondhatom, hogy már általános iskolásként a közéletre kihegyezett érzékszervekkel rendelkeztem, így nem voltam tanúja Szeged rendszerváltás utáni első, szabadon választott közgyűlése munkájának. Csak lapunk tudósításaiból, a résztvevők, a kollégák visszaemlékezéseiből rajzolódnak ki számomra a város akkori közéletének mindennapjai. Húsz év után szombaton ismét találkoztak az 1990 utáni első közgyűlés képviselői. Alkalom volt arra is, hogy beszámoljanak: mi történt velük az elmúlt 16 évben. A fiatal szemlélő még mindig érezhetett valamics. _ „ ., „ két a rendszerváltás 9$ Generációm mar kinőtte a gyerekcipőt - demokráciánk, úgy látom, még ebben tipeg. utáni évek naiv hitéből, lendületéből, parázs hangulatából de leginkább az utána úrrá lett kiábrándultságból. „Nem találtuk meg a számításunkat a politika világában" - mondták egymásnak adva a mikrofont az egykori képviselők, akikből a rövid politikai karrier után (ismét) egyetemi, középiskolai tanár, operaénekes, művházigazgató, építész, ügyvéd lett. „A politika egy huncut tudomány", „nem voltunk politikusok, próbálgattuk egymást. Az egész emberi módon zajlott" - szóltak a visszaemlékezések. Valóban összeegyeztethetetlen „az emberi" és a „politikai"? És utóbbi valóban csak arroganciát, békétlenkedést jelenthet parlamentben, városi közgyűlésekben? Lövészárkokat? Mit tegyenek a fiatalok, akiknek csak legenda a rendszerváltás utáni Magyarország hurráoptimizmusa, akiknek mindössze a jelen kiábrándultsága maradt? El lehet menni az országból, tudjuk. Irigykedhetünk nyugati országokra, de ezt tették nagyszüleink, szüleink is, akik azzal nyugtatgatták magukat: majd a gyerekeiknek jobb lesz. Generációm már kinőtte a gyerekcipőt - demokráciánk, úgy látom, még ebben tipeg. Meg kellene fejtenünk, miért. Próbálgatni egymást, de emberi módon. Nem pazarolhatunk el újabb húsz évet. Szentpéteri Csilla műsora nagy sikert aratott. FOTÓ: FRANK YVETTE Mfli mi fssíis JHJStla ssts sás Pl Hl .Jifl iiim i ül füiff JíHís m n § ö-JHÍ