Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-22 / 247. szám

2010. OKTÓBER 22., PÉNTEK Szieszta SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA A magyar közgondolkodás szerint az 56-os forradalom idején azért nem kaptak nyugati támogatást, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezett abban, hogy kimarad a másik „dolgából". c 13 Békés Csaba AZ USA FÉLREVEZETŐ PROPAGANDÁJA ELLENERE NEM AKART BEAVATKOZNI A Nyugat nem segíthetett rajtunk Az 1956-os forradalom idején sokan reménykedtek nyugati segítségben: hiába. A közvélemény szimpatizált a felkeléssel, de a vezetők tudták: a status quo miatt nincs realitása a beavatkozásnak. Miután eldördültek a fegyverek, békés megoldásra sem volt sok esély - tudtuk meg az 1956-os Intézet tudományos főmunkatársától. Az ország semlegességét pedig csak úgy érhettük volna el, ha cserébe a Nyugat „feláldoz" egy másik országot. 1956-OS FORRADALOM FARKAS JUDIT Bár a Nyugat látszólag szimpátiával fogadta az 1956-os magyar forradalom hírét, katonai segítséget egy országtól sem kaptunk. A magyarázatok változatosak. Okolják a be nem avatkozásért a szuezi válságot, felvetik a semlegességet mint lehetőséget Ausztria mintájára. Charles Gati, a John Hopkins egyetem tanára, az amerikai külügyminisztérium egykori főtanácsadója Vesztett illúziók. Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom című 2006-os könyvében az is felmerül: ha minden szereplő bölcsebb, és belenyugszanak a félmegoldásokba, „félszabadságba", lett volna esély a békés megoldásra. Békés Csaba történészt, az 1956-os Intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük: hogyan reagáltak valójában a nyugati államok, és mennyi realitása van a fenti következtetéseknek? CSAK A KÖZVÉLEMÉNY LELKESEDETT - Nyugaton a közvélemény óriási lelkesedéssel, szimpátiával fogadta a forradalom hírét. A baloldali érzelműek szocialista korrekcióként, antisztálinista forradalomként értelmezték, az antikommunisták szovjet- és kommunizmusellenes forradalomnak tekintették. Mindkét rétegnek óriási érdekeltsége volt abban, hogy a felkelés sikeres legyen. A politikai vezető körök ellenben az 1945 óta fennálló status quo (Európát szovjet és nyugati érdekszférára „osztották") miatt tudták: nincs beavatkozási lehetőségük - foglalta össze a történész a nyugati reakciókat. Nyugat-Európa passzivitása összhangban volt eddigi politikájukkal: nem foglalkoztak a kommunista blokk országaival. Az Egyesült Államok politikai irányvonalának azonban 1953 és 1956 között sarkalatos pontja volt a kelet-európai rab népek felszabadítása a szovjet elnyomás alól. - Ennyire irreális politikai program, amely mögött nem állt semmiféle tartalom, sem előtte, sem utána nem volt az USA-ban. Magyarországon és Kelet-Európában ugyanakkor komolyan vették a propagandát, amely a Szabad Európa rádió révén is eljutott ezekbe az országokba. Az „üzenet" félrevezető hatást tett, elhitette a társadalommal, hogy ha felkelést kezdeményez, van módja kivívni a szabadságát magyarázta Békés Csaba: az USA vezetése azonban váratlanul szemPesti utcarészlet a forradalom napjaiban. FOTÓ: FRANCZ GOESS kel, hogy elkerülhettük volna a november 4-i második szovjet beavatkozást. A forradalom indulása után ugyanis ez a modell - ha a szereplők bölcsebbek lettek volna, békés megoldást is találhattak volna már nem volt működőképes, hiszen A lengyel párhuzam. Lengyelországban hasonló reformok mentek végbe, mint amelyek nálunk elkezdődtek. Végül ott nem tört ki forradalom, de a feszültség semmivel sem volt kisebb, mint a magyar-szovjet - az október 23-i tüntetés is Lengyelország melletti szolidaritási akciónak indult, a tömegdemonstráció egyik fő célja a nyomásgyakorlás volt a hatalomra a reformok érdekében. Wladyslaw Gomulka október közepén moszkvai jóváhagyás nélkül került hatalomra, és meg tudta győzni a szovjeteket, hogy az új vezetés csak korlátozott reformokat fog végrehajtani, így azok lemondtak a fegyveres beavatkozásról. Ott is jelentős erők követelték a kivonulásukat, ám a politikus a népet is meggyőzte: erről tegyenek le. Nálunk, bár a Gomulka-féle irányvonalnak Nagy Imre felelt meg, október 23-án este már ropogtak a fegyverek és a műegyetemisták 16 pontja is előrevetítette a bukást: a szabad választások követelése már ekkor megjelent, ám ebbe a Szovjetunió nem egyezhetett bele. besült a propaganda negatív hatásával, előzetes forgatókönyve nem volt a helyzetre. Végül improvizáltak, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vitték az ügyet, amely október 28-án napirendre tűzte a magyar kérdés tárgyalását. Ezzel meg is oldódott a dolog, mert bár hivatalosan kemény szavakkal elítélték a szovjet intervenciót, az ENSZ-ben a szovjeteknek is vétójoguk volt. MEGVÁLTOZTAK A FELTÉTELEK Charles Gati felvetéséről elmondta: nem igazolható történelmi tényekoktóber 23-án este kitört a fegyveres harc, s ezzel megváltoztak a feltételek. - Nagy Imre csak 24-én lett miniszterelnök, remélték, hogy népszerűségét felhasználva van esély a helyzet pacifikálására. A radikalizálódás olyan fokán került az ország élére „válságmenedzsernek", amikor már nehéz elképzelni, hogy békés megoldást lehetett volna elérni - írta le az akkori helyzetet a történész-kutató. Hozzátette: a forradalmi harc elmélyülését talán mégis elkerülhették volna a szovjetek, ha nem hozzák meg azt a rossz döntést október 23-án, hogy be kell vonultatni csapataikat Budapestre, rendteremtés céljából. Ez az erődemonstráció az 1953-as kelet-német, berlini felkelésnél működött, Magyarországon azonban csak olaj volt a tűzre: a kezdeti korlátozott jellegű fegyveres összetűzéseket az idegen elnyomók elleni nemzet szabadságharccáváltoztatta. Persze, ha nem avatkoznak be, akkor sem biztos, hogy Nagy Imrének sikerül helyi erőkkel pacifikálnia a helyzetet, de megvan rá az elméleti esély. Ez esetben a szovjetek is joggal hivatkozhattak volna rá, hogy csak akkor léptek fel fegyveresen, amikor a kommunista rendszer már végveszélyben volt. A november 4-i második szovjet intervenció idején már kétségtelenül ez volt a helyzet, ráadásul minden bizonynyal a kommunista blokk többi országára, mindenekelőtt Lengyelországra is komoly stimuláló hatással lett volna, ha Magyarországról kétheti harc után kivonulnak a szovjetek, és sorsára hagyják az országot. A SEMLEGESSÉG ILLÚZIÓ VOLT A közgondolkodásban élt a semlegesség lehetősége Ausztria mintájára: ha onnan kivonultak az oroszok, Magyarországnak miért ne sikerülne? Ám a történész rávilágított egy fontos tényre: az oroszok Ausztriát nem szállták meg teljes egészében. A negyedében állomásoztak orosz csapatok, a háromnegyedét angolok, franciák, amerikaiak ellenőrizték. - Ausztria semlegessége nagyhatalmi üzlet volt. Az orosz kivonulásért cserébe a nyugati országok megígérték, hogy Ausztria semleges lesz. Magyarország azonban már 1945-től 100 százalékosan a szovjet érdekszférába tartozott. A világpolitikában valós ellentételezés a semlegességért az lett volna, ha Magyarországért cserébe valamelyik nyugati országot ajánlják fel - például Dánia vagy Hollandia tartozna a szovjet érdekszférába. El lehet képzelni, a nyugati vezetők milyen boldogan fontolták volna meg az ajánlatot - mutatott rá Békés Csaba. A magyar eseményekből mindenki - a magyar társadalom, a kommunista és a nyugati vezetők - számára fontos következtetéseket kellett levonni. Utóbbiak nem tehettek többé úgy, mintha lenne módjuk megváltoztatni a status quót: lelepleződött a kettős politika. Az USA fő célja ezután nem a lázítás lett, hanem a kommunista rendszerek liberalizálása, nyomásgyakorlás a vezetőkre, hogy teremtsenek elviselhető életfeltételeket a lakosság számára. Ezzel a politikával az USA a 60-as, 80-as években tudott is elérni eredményeket. Ennek egyik jó példája éppen Magyarország. NEM SZUEZ MIATT VONULTAK BE. A Szovjetunió támogatását élvező egyiptomi miniszterelnök, Gamal Abdet-Nasszer 1956. július 26-án államosította az angol-franda érdekeltségbe tartozó Szuezi-csatomát, ezzel kitört a szuezi válság, amelyben az egyiptomiakkal szemben állt Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael. - A szuezi eseményeket úgy lehetett beállítani a világpropagandában, hogy Anglia és Franciaország is agressziót követ el egy kis nép ellen. Ebben az értelemben a válság megkönynyítettea Szovjetunió dolgát, ám nem emiatt vonultak be Magyarországra. Október 31-én rájöttek itt a kommunizmus beavatkozás nélkül menthetetlen. ••nMnpBHMMn KISS-RIGO LASZLO MINDSZENTY MISERUHAJAT VESZI FEL A HOLNAPI ÜNNEPEN Ötvenhatos zászló a dómban Mindszenty József emlékére a bíborostól fennmaradt miseruhában celebrálja a holnapi ünnepi misét Kiss-Rigó László megyés püspök. Egy 56-os lyukas zászlót is láthatnak az egybegyűltek a dómban, idén először. EREKLYÉK DOMBAI TÜNDE - Ez az egyik miseruha, amelyben Mindszenty József bíboros misézett, amikor a budapesti amerikai nagykövetségen tartózkodott. Mindennap misézett, ezt is biztosan felvette. Távozásakor a ruha ottmaradt a Szabadság téri intézményben, az egyik nagykövet pedig magával vitte a tengerentúlra, és egy ottani magyar ferences plébániaközösségnek ajándékozta. Amikor néhány éve meglátogattam őket, nekem adták - mutatja Kiss-Rigó László megyés püspök. Tudták, hogy esztergomi káplán korában ő alapította a rendszerváltás utáni első hazai egyházi fenntartású általános iskolát, amelyet Mindszenty Józsefről neveztek el. Mivel Mindszenty 1956-tal szoros kapcsolatban állt, emlékére október 23-án az esti koncertet követő ünnepi szentmisén viseli. Négy liturgikus színű kazulát használnak a templomokban. Fehéret nagyobb ünnepeken, zöldet évközi időben, pirosat pünkösdkor, lilát adventkor és nagyböjtben ölt fel a miséző pap. Az ilyen sárga árnyalatú mindegyiket helyettesíti, megfelelt az alkalmi miséző helyen. Amikor Kiss-Rigó László Esztergomban dolgozott, tac núja volt annak, hogy hazaszállították Mindszenty földi maradványait, és eltemették az esztergomi bazilika kriptájában. Sokakkal találkozott, akik személyesen ismerték. Gyerekkorától hallotta szüleitől és egyházi személyektől, mit jelentett a magyarságnak, a keresztényeknek. A megyés püspök úgy fogalmaz: köveKoncert és ünnepi mise. A holnap este 6-kor kezdődő ünnepi mise és koncert ideje alatt a résztvevők egy 56-os, lyukas közepű nemzeti lobogót is láthatnak a dómban, idén először. A püspök elmondta: a zászlót egy idős esztergomi kanonoktól, későbbi egyházi könyvtárostól kapta, aki a könyvespolca mögött rejtegette. A hazáért, a szabadságért, az ötvenhatos forradalom áldozataiért bemutatott ünnepi misén méltó helye van a dómban. tendő példája annak, hogy ha valaki az igazságot felismeri, merje képviselni, és esetleg áldozatoktól se riadjon vissza, bármilyen szellemi, erkölcsi, fizikai nyomás ellenére. Ebben a ruhában is misézett Mindszenty József bíboros az amerikai nagykövetségen - mondta Kiss-Rigó László. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA