Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-02 / 230. szám

| KULTÚRA 2010. OKTÓBER 2., SZOMBAT Nagydíjat kapott a Bartók Női Kar POELDIJK (HOLLANDIA). Nagy si kert aratott a szegedi Bartók Női Kar: az Európa-szerte jót is­mert holland karnagy, Jos Vranken által alapított, hatodik alkalommal megrendezett To­nen 2000 nemzetközi kórus­versenyen elnyerte a nagydíjat. A hollandiai Poeldijkben 24 énekessel, Ordasi Péter ve­zényletével lépett fel a szegedi kórus. Egyházi és folklór kate­góriában a második helyet, vi­lági kategóriában az első he­lyet sikerült megszerezniük. A rangos nemzetközi mezőnyben összesítésben a legjobbak let­tek, így nekik ítélték a fesztivál nagydíját. Ordasi Péter kar­nagy, a Debreceni Egyetem Ze­neművészeti Karának tanára lapunknak elmondta: nagy személyes sikert aratott folklór kategóriában a kórussal fellé­pő Tamási Borbála, aki tekerő­lanton kísérte a szentesi nép­dalokból összeállított csokrot. A Bartók Női Kar az elmúlt években a Százszorszép Gyer­mekházban lelt új otthonra, és több nemzetközi kórusfesztivá­lon is győzött: 2008-ban Debre­cenben Ordasi Péter, tavaly Prágában Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy dirigálásá­val. A sikerek azt jelzik, hogy az új felállásban - vegyes kar he­lyett női karként - sikerült megtalálni azt a működési for­mát, amelyben méltón képvi­selhetik Szeged kóruskultúrá­ját a világban. Premier a báb­színházban: Jancsi és Juliska SZEGED. A Kövér Béla Bábszín­ház társulata vasárnap dél­előtt 11 órakor tartja az évad el­ső bemutatóját: a Jancsi és Ju­liska című marionettjáték a Grimm testvérek meséje nyo­mán kerül színpadra Adela Moldovan rendezésében. A bá­bokat és a díszletet Eustatiu Gregorián tervezte, zene: Lup­tovits László. Szereplők: Niko­démusz Hajnalka, Diószegi Ág­nes, Balasi Jolán, Szálkái Dé­nes, Huszár Zoltán, Jeney End­re, Rózsa Teodóra és Rácz Mi­hály. A gonosz mostohaanya meg akar szabadulni a gyere­kektől, ezért az erdő mélyére küldi őket, hogy vissza ne ta­láljanak. Jancsi és Juliska az erdőben bolyongva egy mézes­kalács házikóra bukkan, ahol nagy veszélybe kerül. SEGESVÁRI CSABA KIALLITASAVAL INDUL AZ OSZI KULTURÁLIS FESZTIVÁL 50 helyszínen 270 program 1 hónapon át 400 jutalombérlet az iskoláknak Ez a felvétel is szerepel Segesvári Csaba hétfőn nyíló fotókiállításán. Szabó Gábor, a Szegedi Tudo­mányegyetem rektora nyitja meg hétfő délután 5 órakor a TIK-ben a 15. Őszi Kulturális Fesztivált, és kollégánk, Segesvári Csaba fotó­kiállítását, amellyel az egy hóna­pig tartó, 270 programot kínáló rendezvénysorozat indul. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Tizenötödik alkalommal rende­zi meg októberben a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája az Őszi Kulturális Fesz­tivált. A hónap végéig tartó ren­dezvénysorozat részeként mint­egy 50 helyszínen 270 progra­mot kínálnak - olyan különle­gességeket is, amelyek nem csak az egyetemi polgárok ér­deklődésére tarthatnak számot. Tajti Gabriella, a fesztivált szervező kulturális iroda veze­tője elmondta: az elmúlt évek­ben 8-10 ezer látogatója volt a programsorozatnak, amely­ben az egyetem öntevékeny csoportjai éppúgy fellépnek, mint profi előadóművészek. Pontos nézőszámot azért nem tudnak mondani, mert a ren­dezvényeik többsége ingye­nes. Idén az egyetem és az ön­kormányzat mellett a Szege­dért Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap komolyzenei kollégiuma is támogatta a fesztivált. Ennek is köszönhe­tő, hogy neves muzsikusok közreműködésével különösen gazdag a komolyzenei kíná­lat, és az összes ilyen koncert­jük ingyenes. A fesztivál hivatalos meg­nyitóját hétfő délután 5 órakor tartják az SZTE József Attila Ta­nulmányi és Információs Köz­pontban, ahol Szabó Gábor rektor nyitja meg kollégánk, Segesvári Csaba fotókiállítását. Kiemelkedik a szinte minden műfajból szemezgető program­sorozatból a debreceni színház október 11-i kisszínházi ven­dégjátéka: Szergej Medvegyev Fodrásznő című darabját hozza el a társulat, amellyel elnyerte az idei POSZT-on a legjobb elő­adásnak járó díjat, a címsze­replő Szűcs Nellinek pedig a legjobb női alakítás díját ítél­ték oda. A szegedi teátrum ok­tóber 14-én várja nyílt napra nem csak az egyetemistákat. A fesztivál részletes prog­ramja a www.u-szeged.hu/okf címen érhető el. Köszöntötték a 90 éves Horkits Erzsébetet A Szegedi Nemzeti Színház ebben az évadban 400 jutalombértetet ad az iskoláknak. A tavaly már népszerűvé vált kezdeményezés folytatá­sától azt várják, hogy szorosabbá váljon a teátrum és az oktatási in­tézmények kapcsolata, így egyre több diák szeresse meg a színházat. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Szimbolikus, hogy az oktatás­ügyet és a színházat is nemzeti erőforrásnak tekinti a kormány­zat. Újra közös irányítás alá ke­rült a két ágazat, amelynek sok célja is közös. Az iskolához ha­sonlóan a színház is hatni kíván az emberekre - erről Gyüdi Sán­dor színigazgató beszélt, ami­kor vendégül látta a szegedi is­kolák igazgatóit, magyar- és énektanárait a kisszínházban. A direktor - aki matematika-fizi­ka és karvezetés szakos közép­iskolai tanári diplomával is ren­delkezik - először dilemmáit osztotta meg a kollégáknak te­kintett tanárokkal. Mit tud adni a színház az iskolának? Árt-e a nevelési-oktatási céloknak, ha a színház nem tananyagszerűen közvetíti a klasszikus műveket? Tükrözheti-e akár naturálisan is a mai valóságot? Ezek a kérdé­sek minden évadban előkerül­nek, és mintha a tanárok is megosztottak lennének a vála­Egy bérlet - 200 előadás A színház 400 jutalombérietet ad az iskoláknak; egy ilyen bér­tettei akár 200 előadást is meg lehet nézni egy szezonban. Azt remélik: a pedagógusok is élnek a lehetőséggel, tájékozódnak a produkciókról, mégis elsősorban arra használják, hogy a legjobb diákjaik teljesítményét elismer­jék. A jutalombérlettel az előadás kezdete előtt 10 perccel lehet a megmaradt szabad helyekre szó­ló ingyenjegyet váltani; ráadásul egy kísérő számára 250 forintért szakmai jegyet biztosítanak. Idén is meghirdették a színházbarát iskola versenyt az általános és a középiskolák között. átrumnak, amikor összeállítja az évadot. Gyakori vélemény az is: több korhű előadást kellene tartani. De mit jelent ez? Melyik korhoz kellene a színháznak hű­nek lennie? A cselekmény vagy a szerző korához, esetleg saját korunkhoz? A Rómeó és Júlia esetében egy igazi, korhű elő­Gyüdi Sándor a kisszínházba hívta a szegedi pedagógusokat, FOTÓ: FRANK YVETTE szokat illetően - legalábbis ez derült ki a példákból. Van, aki szerint az a legfontosabb, hogy sikerüljön becsábítani a diáko­kat a színházba, és az sem baj, ha ehhez olyan rendhagyó elő­adások kellenek, mint a néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott Mechanikus narancs. Mások még azt is nehezményezik, ha dohányoznak a színészek a színpadon, mert azzal rossz pél­dát mutatnak a diákoknak. A direktor komolyan veszi azt a kérdést is: hogyan kapcsolód­hat a színház a középiskolai iro­dalomtanításhoz. A klasszikus kötelező olvasmányokat vegye sorra vagy olyan műveket, ame­lyekre az iskolában már nem ke­rül sor? Gyüdi Sándor azt pró­bálta érzékeltetni a tanárok szá­mára: mennyiféle szempontot, véleményt kell mérlegelnie a te­adás akár azt is jelenthetné, hogy mint Shakespeare korá­ban, férfi színészek játszanák az összes szerepet. Aligha lehetne előadni a mai diákoknak az er­kélyjelenetet két férfi színésszel. Gyüdi Sándor A képzelt fös­vény beteg kórházi ágyakat, ré­gi televíziókat is felhasználó modern díszlete előtt arról is beszélt: Moliére darabjai eseté­ben a szerző sem teljesen biz­tos; lehetséges, hogy ezek a vígjátékok valójában Corneille darabjai, aki nem akarta imá­zsát holmi komédiákkal rom­bolni. Bodolay Géza készülő produkciója meghökkentőnek, szentségtörésnek tűnhet, de in­kább úgy érdemes felfogni: a Moliére-ből doktorált rendező izgalmas szellemi kalandra hív­ja a két darabból készült ötvö­zettel a publikumot. Király Levente is köszöntötte Horkits Erzsébetet, FOTÓ: FRANK YVETTE SZEGED. Király Levente, a Nem­zet Színésze is köszöntötte teg­nap a Il-es kórházban Horkits Erzsébetet, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagját, aki ma ünnepli 90. születésnapját. A Dömötör-életműdíjjal is kitün­tetett művészeti főtitkár 1945-től fél évszázadon át szolgálta a szegedi teátrumot, amelynek nélkülözhetetlen háttérmunká­sa volt. Tegnap Sándor János rendező, Nagy László ügyvezető igazgató és Gyüdi Sándor főigaz­gató is meglátogatta betegágyá­nál - egykor mindnyájan dol­goztak vele a színházban. m Mennyekbe vágtató prolibusz A Mennyekbe vágtató prolibuszra száll Fekete Ernő, s vele együtt a nézők. A színész Weöres Sándorhoz fűződő viszonyát önálló, humoros estjén mutatja be, mindeközben a nézőkkel is cinkos játékot űz. A Katona József Színház egyik legtehetsége­sebb művésze, többek között a Mennyekbe vágtató prolibusz­ban nyújtott alakításáért a színikritikusok díját, a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést kapta. Fekete Ernő színművész. Vers és színház együtt: októ­ber 5-én a REÖK-ben Fekete Ernő Weöres Sándorral talál­kozik a Mennyekbe vágtató prolibuszon. A művész magá­hoz közelinek érzi a költőt, az önálló esttel pedig régóta dé­delgetett álma vált valóra. Napjaink egyik legtehetsége­sebb színésze közel harminc Weöres Sándor-verset mond és játszik el az általa váloga­tott, rendezett és előadott produkcióban. A produkció címe egy egysoros Weöres­-vers. Már a címadás is azt sejteti, hogy a kiváló művész, a költő egyedülálló humorát is bemutatja önálló estjén. Hosszabb és rövidebb, is­mertebb és kevésbé ismert versek szerepelnek a szubjek­tív válogatásban. A strófák különös értelmet nyernek és egészen meglepő hatást kelte­nek Fekete Ernő előadásában, -a versek zeneisége, szépsége is magával ragadja a nézőt. A produkcióban nyújtott alakí­tásáért a művészt a színikriti­kusok díjai közül a legjobb férfi főszereplőnek járó elis­meréssel illették. A színész különlegesnek látja a nagyszerű költőt: „Weöres fiatalon is öregem­ber, és idősen is örökgyerek tekintete van. Az előadás so­rán nincs egyetlen idő, ha­nem idők vannak: örökkéva­lóság és pillanat." Fekete Er­nő a vers születését állítja a középpontba, ezzel egy ab­szolút banális állapotnak ered a nyomába. Az előadás során megis­merhetjük Weöres Sándor jellemét, személyiségének szabadságát és egyben ki­szolgáltatottságát is, mindezt október 5-én, kedden 20 órá­tól a REÖK-ben. A Mennyek­be vágtató prolibuszra belé­pőjegyeket elővételben 600 forintért, a helyszínen 800 forintért válthatnak. A pro­REÖK Gyerök Kör Októbertől folytatódik a nyá­ron indult sikeres REÖK Gye­rök Kör múzeumpedagógiai foglalkozássorozat, amelyen havonta két szombat délelőtt Ale Ildikó múzeumpedagógus várja mindazokat a gyerekeket, fiatalokat, akik a képzőművé­szetet érezni, érteni és megélni kívánják. A foglalkozások láto­gatása 700 forint/fő. Hozza el gyermekét ön is, már az első alkalomra, október 2-án! dukciót a 15. Őszi Kulturális Fesztivállal együttműködve mutatja be a REÖK. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents