Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA KÖZÖS ESÉLY: SZEGED ÉS TEMESVÁR EGYMÁST KIEGÉSZÍTVE, EGYÜTT FEJLESZT Sugárterápiás gyorsító A A A szegedi onkoterápiás klinika meglévő két sugárterápiás berendezése mellé egy harmadik épül. Évente plusz 700 beteget gyógyíthatnak - magyarázza Kahán Zsuzsanna professzor. FOTÓ: KARNOK CSABA 2 millió eurót nyert a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikája és a temesvári területi kórház egymást kiegészítő sugárterápiás fejlesztésre. A 2 ország 8 megyéjében élő daganatos betegek számára is új reményt adó, Közös esély című uniós pályázatról két szegedi professzort kérdeztünk. DÉL-ALFÖLDI, TEMESVÁRI RÉGIÓ ÚJSZÁSZI ILONA - Két besugárzó bunkerünk, gyorsítóberendezésünk mellé egy harmadikat építhetünk, így kapacitásunk jelentősen bővülhet. Az egy-egy évben eddig ellátott 1500 páciens mellett további 700 daganatos beteg gyógyítására vállalkozhatunk. Ugyanakkor a Szegedtől 84 kilométerre lévő Temesvár területi kórháza sugárterápiás egységét korszerűsíti. Az egymást kiegészítő fejlesztések révén a határ mentén élők jobb gyógyulási esélyt kapnak - jellemzi a szegedi onkoterápiás klinika és a temesvári területi kórház közös pályázata eredményeként megvalósuló 2 millió euró értékű fejlesztés jelentőségét Thurzó László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Onkoterápiás Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. A több mint 500 millió forint értékű fejlesztés kétharmada a szegedi klinikai központot gyarapítja. Az Egymást kiegészítő sugárterápiás fejlesztés az SZTE Onkoterápiás Klinikáján és a Temesvári területi kórházban - Közös esély című projektről október l-jén Temesváron tartottak sajtótájékoztatót. - A sugárterápiának egyre nagyobb a szerepe a daganatos betegségek gyógyításában. Ugyanis a szűrőgrogramokkal korai stádiumban felfedezett daganatos betegségek - például az emlő-, a prosztata-, a méhnyakrák - 90-100 százaléka meggyógyítható. A daganat lokális kezelésében - a műtét mellett - sikerrel alkalmazzuk a szelektív sugárterápiát - magyarázza Kahán Zsuzsanna. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjához tartozó onkoterápiás klinika professzora meg is mutatja azt a berendezést, amely a testnek csak a daganat formája és térfogata alapján bejelölt területére irányítja a rákos sejteket elpusztító sugárnyalábot. A projektben érintett 2 ország 8 megyéjének daganatos betegei számára új esélyek nyílnak. Már most is évente 30-40 romániai páciens a szegedi onkoterápiás klinikán keresi a gyógyulást, mert a térségben csak itt található az úgynevezett konformális kezelésre, vagyis csak a beteg szöveteket érintő sugárterápiára alkalmas berendezés. A teljes testbesugárzást igénylő kezelést eddig legközelebb Budapesten vehette igénybe az évente erre szoruló 2-3 dél-alföldi beteg, ám ez a szolgáltatás a fővárosnál közelebb, a temesvári kórházban is elérhető lesz a projekt eredményeként. Szeged és Temesvár között növekedhet a betegforgalom, már csak a finanszírozásról kellene megegyezésre jutniuk Oktatási központ. Nemcsak technikai, hanem szakmai együttműködést is magába foglal a Közös esély projekt. Ennek alapja, hogy a szegedi onkoterápiás klinika jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a sugárterápiás technikák első alkalmazásában, és az elsők között indította el a graduális onkológia oktatását. A temesvári regionális onkológiai központ szakembereit a szegediek képzik. Keresztféléves képzések januártól SZEGED. November 15-éig lehet jelentkezni a jövő év januárjában induló keresztféléves képzésekre. A Szegedi Tudományegyetem 6 kara hirdet keresztféléves képzéseket nappali és levelező tagozaton. A kínálatot főként mesterképzések jelentik a most felvételizőknek, de a Bölcsészettudományi, illetve az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar alapképzést is indít azok számára, akik 2011. januártól szeretnék megkezdeni tanulmányaikat. A képzések között megtalálható az államilag finanszírozott és a költségtérítéses forma is. A Szegedi Tudományegyetem keresztféléves képzéseiről részleteket az egyetem honlapján talál: www.u-szeged.hu/informaciok/2011-februarban-indulo/keresztfeleves-kepzesek. Pályaválasztásról a nyílt napokon CSONGRÁD MEGYE A Szegedi Tudományegyetem minden lehetőséget megragad arra, hogy bemutatkozzon a középiskolásoknak és szüleiknek. Vidék-Magyarország legnépszerűbb universitasának kínálatát a szegedi pályaválasztási kiállításon, október 26-27. között az ifjúsági házban ismerhetik meg az érdeklődők. A hagyományokhoz híven a régió több középiskolájában is tájékoztatót tart képzéseiről a szegedi egyetem. így Csongrád megyében a szentesi Horváth Mihály gimnáziumban október 29-én (pénteken), a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban november 17-én (szerdán) vendégeskednek a toborzók, és a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról adnak tájékoztatást. Több karon novemberben nyílt napon mutatják be képzési kínálatukat. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kara november 12-én 11 órától Szegeden, a Belvárosi moziban (Vaszy Viktor tér 3.), a Zeneművészeti Kar november 18-án, 9-17 óra között saját épületében (Tisza Lajos körút 79-81.), a Mérnöki Kar november 19-én 10 órától központi épületében (Mars tér 7.), a Gyógyszerésztudományi Kar november 28-án, 10-től 12 óráig „otthonában" (Eötvös utca 6.) mutatkozik be az érdeklődőknek. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar idén szakos nyílt napokat is tart központi épületében (Temesvári körút 31.): a szociális munka alapszak november 4-én és 18-án, 10-től, a gyógytornász szakirány november 5-én és 12-én, 13-16 óra között, a védőnő szakirány november 8-án, 9.30-12.30 között, az ápoló szakirány november 12-én és 26-án, 10-től 12 óráig. Diákok takarították a Stefániát Falevelet gereblyéztek, söprögettek, szemetet szedtek a Stefánián a jugyus diákok - a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és a Kari Hallgatói Önkormányzat májusban fogadta örökbe a területet. Azóta ez volt a második parkgondozási akciójuk. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Jugyus diákok takarítottak múlt héten kedden a Stefánián. A hallgatók és a kari HÖK májusban fogadta örökbe ezt a területet a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezdeményezésére. A kft. lehetőséget biztosított vállalatok, intézmények, szervezetek és magánszemélyek részére, hogy örökbe fogadjanak egy-egy szegedi teret, parkot vagy utcát. Az örökbefogadónak cserébe vállalnia kellett, hogy valamilyen módon hozzájárul az adott közterület fenntartásához, illetve annak rendbetételéhez. - Levelet söprögettünk, gereblyéztünk, összeszedtük a szemetet a Stefánián és a rakparton is - mondta Csehó Orsolya, a Juhász Gyula HÖK általános alelnöke, akitől megtudtuk: 30-40 diák vett részt a takarítási akcióban, ami délután négytől hat óráig tartott. Amellett, hogy a diákok megtisztították a területet, a járókelőkkel kérdőívet töltettek ki: arra voltak kíváncsiak, mit tehet az átlagember bolygónk jövőjéért, hogyan fékezhetjük meg az ökológiai válságot. A kérdőívet kitöltőket teával kínálták. - A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Hallgatói Önkormányzat között folyamatos a kommunikáció. Ha szükségük van a segítségünkre, szólnak, és mi megyünk. A következő takarítási akciót még erre az évre tervezzük - magyarázta Csehó Orsolya. Örökbe fogadták, gondozzák a szegedi Stefániát az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatói. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA LINNÉ: 9 EGYETEM, 4 KUTATASI TÉMA, 12 PROGRAM Az angol mindent visz A nyelv és az identitás, illetve a kultúra, a soknyelvűség és az oktatás, a nyelv és a gazdaság kapcsolatát is vizsgálta az az európai uniós kutatási program, amelyben 9 universitas, közte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol-Amerikai Intézete is részt vett. BRÜSSZEL, BERN, SZEGED ÓL A Brüsszeli Katolikus Egyetem által kezdeményezett, a svájci Berni Egyetem által koordinált munkába az SZTE 7 oktatója mellett 8 PhD-hallgató is bekapcsolódott - tudtuk meg Fenyvesi Anna intézetvezetőtől, a projekt szegedi részének irányítójától. A négy éve kezdődött, idén október végén záruló, 5 millió euró támogatást nyert LINNE-program négy kutatási témából áll, ami 12 programra bomlik. A sokszintű együttműködést célzó projektbe az SZTE Bölcsészettudományi Karáról bekapcsolódó oktatók és kutatók különös figyelmet szenteltek - az uniós és országos szempontok mellett - a regionális kérdéseknek, benne a határon túli kisebbség helyzetének. A projekt hozadéka a nyelvészek közötti szakmai együttműködés, a több PhD-hallgatót is segítő ösztöndíj, a konferenciákon és a 9 egyetem kutatóbázisának munkáját összehangoló megbeszéléseken való részvételt lehetővé tevő támogatás, illetve az együttműködés eredményeit összegző publikációk. - A határon túli magyar kisebbség tagjait az iskolában úgy kezdik oktatni, mintha anyanyelvükként beszélnék a románt - állapítottuk meg, igazoltuk empirikusan. Ajánlásként pedig megfogalmaztuk, hogy Közép-Kelet-Európában a kisebbségek nyelvi oktatásában vegyék figyelembe az ilyen helyzetű népcsoportok szükségleteit - emelte ki a program egyik eredményét Fenyvesi Anna. Másik fontos megállapításuk, hogy a nyelvek rangsorában az angol a diákok körében mindent visz. Vagyis az amerikai angol az első a többségi magyarok, a kisebbségi helyzetűek és a többnyelvű migránsok körében egyaránt, míg az államnyelv, az anyanyelv, illetve annak regionális változata többnyire az utolsó a sorban. - Ideologikusan hogyan beszélünk a nyelvről? A kérdésre az a kötet válaszol, amelyben a lengyel, horvát, magyar kisebbségi helyzetűek körében az angliai Jersey szigetén, a horvátországi Pulában és Szegeden végzett kutatás eredményeit összegző publikációkat gyűjtjük egybe - szolgált további példával Barát Erzsébet, a nyelv, kultúra és identitás összefüggéseit vizsgáló kutatási csoport vezetője. Megállapították, hogy míg az 1990-es években Szegedre érkezett horvát migránsok kétnyelvűnek tartják magukat, mégis nehezen érvényesülhetnek, addig az angol anyanyelvűek migránsként is könnyen boldogulnak, és kitüntetett helyzetükre úgy tekintenek, mint aki új hazájában „állandó vendég".