Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT REJTVÉNY 23 MEGALAKULT A MIÉNK, AZ ÉPÍTŐIPARI KLASZTER Hazai cégek egyesítik erőiket Megalakult a Magyar Innova­tív Építőipari Nyílt Klaszter, a MIÉNK. Tegnap Szegeden 30 magyar tulajdonban lévő épí­tőipari vállalkozás csatlako­zott a kezdeményezéshez, amelynek szellemi atyja a KÉSZ Holding Zrt. elnök-ve­zérigazgatója, Varga Mihály. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEKETE KLÁRA Szegeden, a Móra Ferenc Mú­zeum dísztermében tartotta alakuló ülését, és mutatta be szakmai programját tegnap a MIÉNK, a Magyar Innovatív 9 9 Ez egy erőforrás alapú együtt­működés lesz, amely rövid időn belül 10 ezer ember erejét és tudását, és már most a csatlakozó vállalatok eszközállományát tudhatja maga mögött. Varga Mihály Építőipari Nyílt Klaszter. El­nöke Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója, a 30 csatlakozó között pedig a régió építőiparban érdekelt, kizárólag magyar tulajdonú vállalkozásai szerepelnek. A klasztert két oktatási és tudo­mányos műhely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem, valamint a CEU, a Közép-európai Egyetem tá­mogatja. Varga Mihály, a klaszter szellemi atyja, a KÉSZ Hol­ding Zrt. elnök-vezérigazga­tója lapunknak elmondta: ez egy erőforrás alapú együtt­működés lesz, amely rövid időn belül 10 ezer ember ere­jét és tudását, és már most a csatlakozó vállalatok eszköz­állományát tudhatja maga mögött. A klaszter a jövőbeni mun­kákra szerveződött, de már most is kaphat feladatokat a KÉSZ-csoport munkáira ­magyarázta a vezető. Az új szerveződés regionális szintről induló országos, majd nemzet­közi méretű gazdasági erő­vonalat szeretne létrehozni. A különböző régiókban úgy kí­vánnak megjelenni, hogy el­sősorban az ottani szakembe­reknek adhassanak munkát. Pintyőke Marcell, a KÉSZ Építő Zrt. marketing- és kom­munikációs igazgatója tegnapi előadásában így fogalmazott: n MIÉNK Maqyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter Varga Mihály kezdeményezéséhez 30 cég csatlakozott, FOTÓ: KARNOK CSABA „Sokat tudunk egyenként, és még többet tudhatunk együtt." Azt mondta, elkezde­nek rendet rakni a több sebből vérző építőiparban, amihez tá­mogatást kaphatnak a kor­mánytól. Cél az is, hogy össze­fogjanak a multikkal szem­ben, mivel a hazai tulajdonú építőipari vállalatok jelenleg hátrányos helyzetben vannak. Az alapítók Néhány név az alapítók közüL a teljesség igénye nélküL Alu­konstrukt Építőipari Kft., Plus-Abacus Tetőfedő-Szigetelő Kft., Autoferr Zrt., Szignum Építő Fővállalkozó Kft., Szeplast Nyí­lászáró-Gyártó Kft., Impulzus Kft., GÉM Kft., Relavill Kft. Kevesen főzik otthon a pálinkát A mártélyi szeszfőzdében meg lehet várni, amíg a gyümölcsből párlat lesz. FOTÓK: KOROM ANDRÁS Bár a jogszabály már lehetővé teszi, gyors közvélemény-kutatá­sunk eredménye szerint Csongrád megyében még nem terjedt el a házi pálinkafőzés. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Három hete lépett életbe a jogszabály: minden 18. élet­évét betöltött állampolgár sa­ját vagy vásárolt gyümölcs­ből, kizárólag személyes fo­gyasztásra évente 50 liter 86 fokos párlatot főzhet. Ez 86 li­ter 50, vagy 100 liter 43 fokos pálinkának felel meg. Jövedé­ki adót csak a fenti mennyi­ség felett, illetve értékesítés­nél kell fizetni, utóbbinál az előállítást 3 nappal korábban bejelentve. Az adómentes mennyiséget az egy háztar­tásban élők nem vonhatják össze - áll a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának közleményében. - Évtizedek óta főzetek pá­linkát, hivatalos helyen, szeszfőzdében - árulta el a 61 éves vásárhelyi Nagy Sándor. - Változó a mennyiség, éven­te 10-től 35 literig, az utóbbi is „elkopik", akad alkalom a „Akik hozzánk járnak, azt mondják: nem vágnak bele az otthoni főzésbe, nem bíznak a kapható berendezésekben, nem látják garantálva a minőséget." Zsadányi László koccintásra. Saját termésből, rokonoknál szilva, meggy és szőlő van, ha kevés, még vá­sárolok hozzá gyümölcsöt. Maradok a bevált módszernél, nem gondolkozom azon, hogy megvegyem a berendezést, és magam állítsam elő a párla­tot. Áruházak katalógusaiban láttam ilyen készülékeket, de fenntartásaim vannak: szerin­tem nem képesek olyan fi­nom, aromás ital készítésére, mint a professzionális, nagy teljesítményű gépek. Zsadányi László, az évente 60-70 ezer liter pálinkát ké­szítő mártélyi szeszfőzde tu­lajdonosa is kételyének adott hangot. - Ez a jogszabály „forrásban van", még nem igazodott az élethez. Akik hozzánk járnak, azt mondják: nem vágnak bele az otthoni főzésbe, nem bíznak a kapha­tó berendezésekben, nem lát­ják garantálva a minőséget. Ahhoz komolyabb befektetés szükséges, a megtérülés pedig házi használatban kérdéses. Félreértés ne essék: számunk­ra ez nem jelent konkurenci­át, ilyen kis tételekkel nem is foglalkozunk - szögezte le. Érdeklődésünkre Mindszent­ről, Makóról, Szentesről, Csongrádról és Kishomokról is hasonló információt kap­tunk, vagyis, úgy tűnik: még nem lett „divat" a pálinkát otthon készíteni. Benkő Zsolt, a Hódmezővá­sárhelyi Gazdasági Egyesület vezetője kérésünkre gyors közvélemény-kutatást tartott az elnökségi tagok között, ki­derült: egyikük sem tervezi, hogy belevágjon a házi pálin­kacsinálásba. Magánfőzés legfeljebb 100 literes lepárló­ban végezhető, ezt a berende­zést a vámhatóságnak nem kell bejelenteni. Komplett há­zi pálinkafőző készülék, le­párló 80 ezertől 180 ezer fo­rintig, különböző méretben (10 literestől) és felszereltség­gel (például: hőmérővel, vagy anélkül) vásárolható, de in­terneten böngészve ennél jó­val drágábbak, több százezer forintosak is találhatók. /" \ Nagy Sándor évtizedek óta főzet pálinkát. Összedolgozás ÚJSZÁSZI ILONA ujszaszi.ilona@delmagyar.hu „Eurorégiós együttműködés". „Virtuálissá olvadó or­szághatárok". Mintha értelmet nyernének az uniós szlo­genek. Mintha tényleg összenőne, ami összetartozik. összetartozott, ma úgy mondanánk: egy régiót alko­tott a Szeged-központú, Temesvárig, Újvidékig nyújtó­zó terület. A Délmagyarország 1910 utáni számaiban fel-felbukkannak az ottani piaci hírek, vagy a ménesi borvidékről és a palicsi kirándulásoktól szóló életképek - Trianonig. A kilencven évvel ezelőtti tollvonással há­rom részre szabdalt térség darabjai mostanra kezdenek összeforrni. Igaz, az Európai Unióhoz csatlakozásunk után tíz esztendőt kellett várni arra, hogy lapunkban a , hármas határ menté­99 A kilencven evvel ezelőtti tollvonással három részre szabdalt térség darabjai kez­denek összeforrni. ről szólva de csak benzinturizmusról, hanem immár ro­mán-magyar gázve­zetékről írhassunk. A diplomáciai ma­gasságokból kezd ré­giós szintre, a mindennapokig szivárogni az összedol­gozás. A csatornákat tágítja a tudomány. Az MTA Szege­di Akadémiai Bizottsága székházában tegnap zárult konferencia a maga nemében a 11., mert a magyar, ro­mán, szerb kutatók ügyüknek tekintik, hogy életben tartsák a regionális kapcsolatokat. A 9 egyetem együtt­működéséből részt vállaló, többek között szerb és hor­vát migránsokat is vizsgáló szegedi nyelvészek pedig azt mesélték, hogy 5 millió eurós programjuk legna­gyobb értéke: az összedolgozás. Egymást képzik és segítik a szegedi belgyógyászati klinikán és az aradi kórházban a tápcsatorna betegsé­geinek gyógyítására fölesküdött orvosok -180 ezer eu­rós ösztönzéssel. De Makón is tanulnak aradi egészsé­gügyisek. Nagy előrelépés ez ahhoz képest, hogy évti­zedekig ment a rosszindulatú sutyorgás a hazai kórhá­zakban „ágyat foglaló" szerbek és romániaiak miatt. Most meg azt híreljük, hogy Szeged és Temesvár onko­lógusai 2 millió eurót nyertek az egymást kiegészítő fej­lesztésre. így egy év múlva akár azt is természetesnek találhatjuk, ha Budapest helyett Temesvárra megy on­kológiai kezelésre a szegedi beteg, mert ugyanazt a mi­nőségű szolgáltatást kaphatja meg közelebb. így forr össze, lesz a mindennapokban is élő térség az euroré­gió. Ez a közös esély. Papp István az APEH régiós főigazgatója DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ. Az APEH október l-jétől ismét felállította megyei igazgatóságainak rendszerét, ezzel létrehozta azt a 3 szintű szervezeti felépítést, amely a különböző eljárási és jogorvoslati szintek átlátható elkülönülését eredményezi ­tájékoztatta lapunkat az adó­hatóság dél-alföldi regionális főigazgatósága. Az elsőfokú adóhatóság fel­adatai a megyei igazgatóságok­hoz tartoznak: az adózók köze­lében, helyi szinten végzik az adóztatással összefüggő vala­mennyi napi feladatot. A szak­mai, törvényességi felügyele­tet, a másodfokú jogorvoslati feladatokat a jövőben a regio­nális főigazgatóságok látják el, összehangolják és szabályoz­zák a hozzájuk tartozó megyei igazgatóságok munkáját. A Központi Hivatal a harmadfokú eljárási szintet képviseli, és a továbbiakban is elvi, szakmai irányító tevékenységet végez. A változtatás fontos alapelve volt, hogy az APEH szervezete beilleszthető legyen az átalaku­ló közigazgatás egészébe, illetve a vám- és pénzügyőrséggel meg­valósuló integráció után is haté­konyan szolgálja az adózókat. A szervezeti struktúra kor­szerűsítésének következtében október l-jétől régiónkban is fel­állt az APEH Dél-alföldi Regio­nális Főigazgatósága, amelynek vezetésével az adóhatóság elnö­ke Papp Istvánt bízta meg. A fő­igazgató 1974 óta dolgozik adó­zási szakterületen, Szegeden in­dult a pályafutása, 1999 szep­temberétől 2006 végéig Csong­rád megyei igazgató is volt. A főigazgatósághoz tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csong­rád megyei igazgatóságok szakmai feladatainak ellátá­sát az élükre kinevezett me­gyei igazgatók irányítják. Ok­tóber 1-je óta az APEH Dél-al­földi Regionális Főigazgató­ság Csongrád Megyei Igazga­tóságának vezetője Csurgó Edit, aki 1987 óta dolgozik az adóztatás területén, 7 éven keresztül megyei adóügyi igazgatóhelyettesként is tevé­kenykedett. Ut helvenI Szeged. Gutenberg u. 3. tel: 62/424-715

Next

/
Thumbnails
Contents