Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-15 / 241. szám

6 60 éve házasodtak Ludányiék HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI kistérség: Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas Könyvbemutató, alakuló ülés HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Ma délelőtt 9-kor tartja alakuló ülését a cigány kisebbségi ön­kormányzat az Andrássy út 1. szám alatt. - A Maczelka család történetét feldolgozó, a Kárpátokból a vá­sárhelyi pusztára című könyvet mutatják be ma 17 órakor a Né­meth László Városi Könyvtárban. A kötetet Lázár János polgármes­ter ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. A szerzővel, Elek András családfakutatóval Szenti Tibor író, néprajzkutató beszélget. Vadkendert arattak SZÉKKUTAS. Egy 24 és egy 28 éves vásárhelyi fiatalember bu­szozott Székkutasra, hogy ott learassák az egyikük által kutya­sétáltatás közben talált vadken­dert. Mintegy két és fél kilónyi vadkendert takarítottak be. Ha­zafelé azonban igazoltatták őket a megyei rendőr-főkapitányság felderítő osztályának munkatár­sai és a vásárhelyi rendőrök. A két fiatalember elismerte, hogy saját fogyasztásra vágták le a növényeket, amelyeket meg akartak szárítani. A két fiatal el­len kábítószerrel való visszaélés vétsége miatt indult eljárás. Albert újra alpolgármester MÁRTÉLY. Albert Tibort válasz­totta ismét alpolgármesterré a község új képviselő-testülete tegnapi alakuló ülésén. Kerítéscsere, egyházi küldöttség HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Le­cserélik a régi, hegesztett vas­kerítést az Epreskertben, a 2008-ban uniós támogatással épült játszótér körül. Az új, akácpalló kerítést a városellá­tó nonprofit kft. építi. - Héttagú egyházi küldöttség utazik ma délután Torontálvá­sárhelyre. Hódmezővásárhely vajdasági testvérvárosával a csúcsi, a tabáni és az ótemp­lomi egyházközség ápol test­vérgyülekezeti kapcsolatokat. A megértés és a szeretet köti össze Ludányiékat. FOTÓ: KARNOK CSABA Hatvan évvel ezelőtt házasodott össze Ludányi István és Nagyil­lés Mária, akik egy mindszenti bálon ismerkedtek meg. Azt mond­ják: a fontos dolgokban mindig egyetértettek. MÁRTÉLY MUNKATÁRSUNKTÓL Gyémántlakodalmat ülnek egy mártélyi, Petőfi utcai egyik ház­ban, hiszen Ludányi István (86) és felesége, Nagyillés Mária (81) 60 éve kötött házasságot. Fiuk, menyük és két unokájuk társa­ságában ünnepelnek. Az Aradon született, majd a háború idején Magyarországra menekült Pista bácsi Mindszen­ten ismerte meg Marika nénit, aki gyakran söprögetett a há­99 Mint a nótában, egyből megtetszett a göndör, fekete haja. Ludányi István zuk előtt, amikor Pista bácsi ar­ra járt. - Mint a nótában, egy­ből megtetszett a göndör, feke­te haja. Egy hétvégi bálon is­merkedtünk meg hivatalosan is, még 1949-ben - árulta el Pis­ta bácsi. A bál végén hazakísér­hette Marikát - annak garde­dámjával együtt. 1950. október 14-én esküdtek meg a mind­szenti temp­lomban, ahol tíz évvel ez­előtt, az 50. év­fordulón meg­ismételték sírig tartó fogadalmukat. A házaspár a 60-as évek legelején költözött Mártélyra, ahol hamarosan há­zat is építettek. Pista bácsi ugyanis, aki eredetileg kubi­kosként dolgozott, itt kapott gondnoki állást. Később Marika néni is gondnoki munkát vál­lalt az üdülőterületen. A házas­pár nyugdíjasként is sokáig dolgozott, ám mostanában már csak a kertjükben találnak el­foglaltságot. Pista bácsit és Marika nénit, akiknek egy fiuk született, a megértés és a szeretet köti össze, a lényeges dolgokban pedig mindig egyetértettek. Úgy tart­ják, ez hosszú házasságuk titka. tunk - harmadjára is elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat. A Csomiép kísérletezte ki azt is, hogyan lehet nagyüzemi mó­don gyártani Losonczi Áron ta­lálmányát, a pixelbetont. - Nem mondhatjuk a dol­gozóinknak, hogy a jövő hé­ten van munka, de utána nincs. Ráadásul erős verseny­ben dolgozunk. Vannak ugyanis olyan cégek, amelyek egyszerűen csak lekoppintják a már befutott termékeinket ­indokolta az ügyvezető, miért foglalkoznak állandóan újabb ötletek megvalósításával. Márpedig a fejlesztés nemcsak sok pénzbe, de időbe is kerül. A díjazott Csomiép-Mócsán támfalas mederburkoló ele­met másfél évig, a szalagkor­látvég lefutó elemet két és fél évig fejlesztették, nem kis ösz­szeget belefektetve. Erőfeszí­tésüket visszaigazolta, hogy ez utóbbit használják az ösz­szes autópálya- és útépítés­nél, ugyanis ha nekirohan egy jármű, elnyeli az ütközés ere­jét. A cég különleges betont kísérletezett ki hagyományos árokburkoló elemük előállítá­sára, így annak újabb változa­ta nemcsak vékonyabb a régi­nél, de 8 helyett 40 tonnát bír ki. így akkor sem törik össze, ha arra véletlenül kamion to­lat rá. - Nagyon figyeljük a piaci igényeket. Amikor 7 évvel ez­előtt kiderült, hogy a ke­let-nyugati, valamint az észak-déli vasúti korridort meg kell csinálni, különben a vona­tok elkerülik az országot, azon­nal felvettük a kapcsolatot a MÁV-val. Közölték: sok megol­datlan problémájuk van, ezért kezdtünk bele az ott használha­tó keret-, peron-, kábelcsator­na-elemek fejlesztésébe - mon­dott példát a piackutatás fon­tosságára Mészáros Antal. Zászló helyett igazi lángok Tömény füstben kúsztak-mász­tak a vásárhelyi tűzoltók, akik a közelmúltban először próbál­hatták ki a százhalombattai gyakorlóbázist. Itt nem piros zászló jelezte a tüzet, hanem igazi lángok csaptak fel. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA Háromemeletes tűzszimulációs ház, valamint fizikai és pszichi­kai pálya, azaz egy túlélő ka­land várta a közelmúltban a vá­sárhelyi tűzoltókat Százhalom­battán. Az ottani FER tűzoltó­ság gyakorlóbázisán először tette próbára felkészültségét az állomány 12 tagja. Az éves, kötelező fizikai fel­mérés - például 2000 méteres futás, fekve nyomás vagy felü­lés - mellett most merőben más feladatokkal kellett megküzde­niük a tűzoltóknak. A profin ki­alakított - magánkézben lévő ­bázisra Tót Zoltán, a vásárhelyi egység tűzoltási és műszaki mentési osztályának vezetője szervezte a látogatást. - Évekkel ezelőtt én is végig­csináltam a feladatokat, és úgy gondoltam, a fiúknak is elő­nyükre válna, hiszen valós helyzetekhez közeli szimuláci­ós feladatokkal kell megbirkóz­niuk. Jó kis önismereti prog­ram, kiderül: ki hogyan reagál egy-egy veszélyes, váratlan helyzetre. Nálunk a fizikai fel­mérés mellett ellenőrző és sze­relési gyakorlatok vannak. Le­egyszerűsítve: például a tüzet piros zászló jelzi. Az oltás pedig az, hogy magához veszi a tűzol­tó. A százhalombattai bázison a tűz az tűz, a lángok pedig várat­lanul és többször is felcsaphat­nak - magyarázta Tót Zoltán. Tömény füstben, szűk átjá­rókban kúszott-mászott 30 ki­lós felszerelésben Karácsonyi Miklós. A vásárhelyi tűzoltónak az úgynevezett rókaketrec, azaz a fizikai, pszichikai pálya jelen­tette a legnagyobb kihívást. Azt mondta, a szűk cellákban min­den lépését meg kellett gondol­nia. Persze időre ment a fel­adat. Neki 10,50 perc alatt sike­rült teljesítenie, ami 4 perccel jobb az elvárt időnél. - Mindenképpen haszno­sítható tapasztalatokkal tér­tem haza. 2001 óta vagyok tűzoltó, részt vettem évekkel ezelőtt a kórház laboratóriu­mának, a közelmúltban pedig a mélygarázstűz oltásában. A munkák nagy része viszont műszaki mentésből áll. Jó kis kihívás volt a százhalombat­tai gyakorlat - jegyezte meg Karácsonyi Miklós. FEJLESZTÉSSEL MARAD TALPON A CSOMIÉP Orrhosszal a konkurencia előtt A tűzszimulációs ház rejtelmeivel is meg kellett birkózniuk a tűzoltóknak. FOTÓ: DM/DV TÖMÉNY FÜSTBEN KÚSZTAK-MÁSZTAK A VÁSÁRHELYI TŰZOLTÓK Nem bírja a forgalmat a Bordás-dűlő Nemcsak a sikereit köszönheti termékei folyamatos műszaki fejlesztésének, de egyenesen a cég megmaradását biztosítja ve­le a Csomiép Kft., amely fontos­nak tartja a piackutatást is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL - Cégünk azért is van talpon, s biztosít kenyeret 150-160 dolgozóján keresztül közel 600 embernek, mert alkal­mazkodunk a piaci igények­hez, kutatjuk a lehetőségeket, és állandóan továbbfejleszt­jük saját termékeinket ­mondta lapunknak Mészáros Antal ügyvezető. A vízépítés­hez, szennyvízcsatorna-, út­és vasútépítéshez, valamint a Mészáros Antal ügyvezető a támfalas burkolóelemmel. A SZERZŐ FELVÉTELE mezőgazdasági és ipari táró- vállalkozás erőfeszítéseit visz­lókhoz alkalmazott betonter- szaigazolja, hogy az idén ­mékek gyártásával foglalkozó ahogy arról már beszámol­Tönkrement a Bordás-dűlő aszfaltburkolata, amelyen az új-kishomoki városrész lakói­nak többsége jár be Vásár­helyre. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL Hiába kátyúzzák rendszeresen az Új-Kishomokot a Bodzási úttal összekötő Bordás-dűlőt, annak aszfaltja megrepede­zett, összegyűrődött és meg-megsüllyedt a nagy forga­lom miatt. Ezért már tél sem kell hozzá, hogy újabb kátyúk nyíljanak rajta. A néhány esz­tendeje még egyszerű földúton azóta növekedett meg a forga­lom, amióta aszfaltozták. A másfél kilométeres dűlő össze­köti a 47-es főutat a Bodzási út­tal, és áthalad a városrésszé vált Új-Kishomokon. Az itt élők nagy része erre közlekedik, ha a városköz­pont felé tart. így ugyanis sok­kal gyorsabban érnek céljuk­hoz, mintha a kishomoki, szűk és kanyargós utcákon autóznának végig. A Bor­dás-dűlőn ezért napközben is hatalmas a forgalom. - Rendszeresen javítja a vá­ros az utat, de az igazi megol­dás az lenne, ha teljesen fel­újítanánk. Ez önerőből nem megy, pályázat kellene hozzá - mondta lapunknak a problé­mát jól ismerő Benkő Zsolt kül­területi képviselő. Hozzátette: a 47-es főút felől érkező átme­nő forgalom pedig csak azután szűnhet meg, ha 2013-ra elké­szül az északi elkerülő út. Hiába javítgatják, az úttest mára kritikus állapotba került, FOTÓ: KOROM ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents