Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-01 / 229. szám

2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR TÁMOGASSUK, ÉS NE KEZELJÜK CSECSEMŐKÉNT - AZ ELVÁLÁS NEM CSAK A SZÜLŐNEK NEHÉZ Amikor a gyerek kollégista lesz cora Szeptemberben diákok ezrei mondtak búcsút családjuknak: középiskolásként, egyetemista­ként más városba költöztek, új közösségbe, kollégiumba vagy albérletbe kerültek. Ezt az elvá­lást az anyák éük meg a legne­hezebben, de csak egyet tehet­nek: mindenben támoptják a gyereket, aki ezzel a lépéssel el­indul saját, önálló útján. PSZICHOLÓGIA NYEMCSOK ÉVA Ismerősöm meséli: amikor lá­nya gimnazistaként másik vá­rosba került, két hétig min­dennap bejárt az üresen ma­radt szobába. Leült a lánya ágyára, és pityergett kicsit. Ez az időszak a gyereknek is ne­héz volt, de őt rengeteg él­99 Gyakori dilemma: felhívjuk? Ne hívjuk? Milyen gyakran? Vagy milyen ritkán? Rusz Edit azt mondja: a gügyögést, amely ebben az életkorban már amúgy sem tesz jót a fiatalnak, felejtsük el. mény várta - az anyát pedig az üres szoba, a cserfes gyerek helyett a csend. Elengedni ne­héz a gyerekeket, még akkor is, ha csak 30-50 kilométerrel arrébb költöznek, egy másik városba, hogy ott tanuljanak. Rusz Edit klinikai szakpszi­chológus azt mondja: az a szülő, aki a kamaszkor kezde­tén támogatta gyermekét a le­válásban, az ebbe a második leválási próbálkozásba már nem hal bele, legalábbis keve­sebb fájdalommal éli meg. - Ha nagyon egészséges a gyerek-szülő kapcsolat, ami manapság sajnos ritka, akkor ebben a helyzetben a szülő képes éreztetni azt, hogy ott van a gyerek közelében, ha szükség van rá, nem akarja feltétlenül ráerőltetni a koráb­bi szimbiotikus kapcsolatot ­mutat rá a szakember. Az elválás a gyereknek és a szülőnek is nehéz. A gyerek új közösségbe kerül, a megszo­kottnál sokkal önállóbbnak kell lennie. Be kell osztania a zsebpénzét, ki kell mosnia a ru­háit, gondoskodnia kell arról, hogy időben felkeljen - már nem anya ébreszti -, hogy be­érjen az isko­lába. Nem utolsósorban pedig alkal­mazkodnia kell az új osz­tály-, cso­port-, illetve szobatársak­hoz, és el kell fogadtatnia magát egy új kö­zösséggel, mindezt pedig úgy, hogy nem találkozik minden­nap a szüleivel. - A szülő legfontosabb fel­adata, hogy olyan útravalót adjon a gyereknek, amely az új helyzetben előnyére válik ­mondja Rusz Edit. - A gyerek­nek tudnia kell alkalmazkod­ni, és el kell kerülnie, hogy Az erőltetett, függőséget állan­dósító kapcsolat terhes a gye­rek számára, biztosítsunk neki autonómiát úgy, hogy tudja: a szülő mindig készen áll, és ott van, ha szükség van rá. Fivérek a Megasztár-házban A Seres fivérek (a kép előterében) remekül érzik magukat a többiekkel egy fedél alatt, FOTÓ: TV2 A szentesi-csongrádi Fivérek is bejutott a TV2 tehetségkutató versenyének döntőjébe, és egy hete beköltöztek a Mega­sztár-házba. A Seres testvérek­nek nincs szabad percük. SZENTES, CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL A Fivéreknek a Hotel Califor­nián keresztül vezetett az út a Megasztár-házba. A szente­si-csongrádi Seres testvérek az Eagles slágerét adták elő a TV2 tehetségkutató versenyé­nek szombati műsorában, és a párbaj olyan jól sikerült, hogy meg sem álltak a döntőig, ahol 13 előadó verseng majd a végső győzelemért. Az öröm­hírt nem sokáig ünnepelhet­ték szeretteikkel: rövid búcsú­zás után Antalnak, Róbertnek és Krisztiánnak - a többi dön­tőssel együtt - még akkor éjjel be kellett költöznie a Megasz­tár-házba, ahol teli hűtő várta őket lakásukban. - Nem látogathat meg senki bennünket, telefonon tartjuk a kapcsolatot szüleinkkel és ba­rátainkkal, már ha marad rá időnk - mondta Antal. Általá­ban 8 körül, de ha meghívást kapnak a Mokka című műsor­ba, még korábban kell kelniük. Reggelente eligazítják őket, mi­ként is alakul az aznapi prog­ramjuk. Üresjárat szinte csak annyi van, hogy egyik hely­színről átmennek a másikra. A Magellán forgatócsoportja rendszeresen felkeresi őket. Olykor a próbákon, olykor a la­kásban faggatják őket arról, milyen, ha három felnőtt test­vér egy fedél alatt él. - Esélylatolgatásra nem vál­lalkoznék, mert olyanok estek ki a középdöntő során, olyan fordulatos a verseny, hogy nem lehet tudni, meddig jutunk. Nem árulhatjuk el, milyen dal­lal lépünk legközelebb színpad­ra, de az nem titok, hogy lesz egy Csillagdal, amit együtt éne­kelünk majd el a többiekkel ­avatott be Antal. Mindenesetre megkönnyítené a fiúk dolgát, ha a szombati felvételen sokan szurkolnának nekik. Az élő mű­sorban 40-50 rajongójuk buz­díthatja őket, a belépőért nem kell fizetni. A jelentkezők szá­mára buszt rendelnek, és aki menni akar, annak Ombódi Csil­lát kell keresnie, aki évek óta se­gíti a Fivérek zenei pályáját. A kollégiumban a diákok magukról gondoskodnak. Nem pakol el utánuk a mama. ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA belecsússzon egy teljesen konformista, alárendelt sze­repbe. Barátkozzon: beszél­gessen a többiekkel önmagá­ról, és legyen érdeklődő a tár­sai iránt. Az nem jó, ha túl harsány, de az sem jó, ha túl­ságosan visszahúzódó. A szü­lőnek támogatnia kell a gyere­ket abban, hogy elhiggye: meg tudja magát szerettetni másokkal, képes jó kapcsola­tokat kialakítani. Ehhez fon­tos az odafigyelés, a segítő­készség. A szakember szerint a boldo­guláshoz az első időszakban mindenképpen szükséges, hogy a gyerek pozitívan élje meg ezt az időszakot. A szülő­nek tudomásul kell vennie azt is: a gyerekének nem könnyű az új élet, hiszen otthon koráb­ban minden úgy történt, ahogy neki jó volt, a kollégium új kö­zösségében azonban már má­sok érdekei mellett kell a saját­ját érvényesíteni. Gyakori dilemma: felhívjuk? Ne hívjuk? Milyen gyakran? Vagy milyen ritkán? Rusz Edit azt mondja: a gügyögést, amely ebben az életkorban már amúgy sem tesz jót a fiatalnak, felejtsük el. Nem kell minden­nap telefonon beszélni vele, ír­hatunk e-mailt is. - A szülő tudjon a gyerek életének min­den fontos történéséről, mesél­jék el egymásnak, mi történt ve­lük, így mindnyájan továbbra is részesei lesznek egymás éle­tének - tanácsolja a pszicholó­gus. - Érdemes néhányszor meglátogatni, elvinni ebédelni, tenni egy sétát, megnézni a vá­rost, ahol él, és azokat a helye­ket, ahová a barátaival járnak. Hogyan éli meg a szülő? Ebben az életkorban nincs már az a köldökzsinór-kötelék gyermek és szülő között, mint korábban. El kell engedni a gyerekeket, hagyni kell, hogy új irányt vegyen az életük. Bár a szülőknek ez az időszak ne­héz, hagyniuk kell, hogy a gyerek szárnyaljon, hogy „megugorja" a lehetőségeit. A szülő ne próbáljon korlátok­kal, szigorral benne maradni a gyerek lelkében, fogadja el, hogy a gyereke számára elér­kezett az idő arra, hogy kilép­jen a nagyvilágba. Főleg az anyákat viseli meg ez az idő­szak, ők azok, akik szomorúan veszik tudomásul: a gyerek már nem az ő vállukról ru­gaszkodik el, hanem a saját életét éli. Még ha nehéz is, a szülő szeresse annyira gyere­két, hogy a saját aggodalmát, szorongását nem érezteti vele, és azt sem, hogy a szülő úgy érzi: a gyerek nélkül a világ ki­halt, megszűnt az élet. A szü­lő ehhez a változáshoz pozití­van álljon hozzá, még akkor is, ha úgy érzi, érzelmi élete ­legalábbis átmenetileg - vá­kuumba került, amit nehezen tud feldolgozni. 2010. oktober M Emtec DVD+R/-R írható DVD keskeny tokos Piros alma Ajánlataink az akciós készlet erejéig érvényesek! Egy mosollyal több Ccora

Next

/
Thumbnails
Contents