Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-04 / 206. szám

2010. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR | Együtt vagy külön tanuljanak? BABITS A VITÉZ UTCÁBAN, HUSZKA JENŐ A POSTA EPÜLETEBEN LAKOTT 800 emléktábla a szegedi házfalakon Babits Mihály két évig lakott a XX. század elején Szegeden, FOTÓ: VERÉB SIMON Híres művészek és tudósok szegedi kötődéseit hirdetik az emlékükre kihelyezett táblák a házfaiakon. Több mint 800 van belőlük, ám többségük szinte teljesen észrevétlen marad. Az oktatási intézmények jelentős részében folytatódik a szegregáció gyakorlata - öszszegezte a 2004-es roma integrációs vizsgálat utókövetésének eredményét a kutatás egyik vezetője, Zolnay János. A közoktatásért felelősök közül néhányan a napokban kifejtették: jogos és szükséges is lehet a megkülönböztetés és az elkülönítés. Mi megyebeli példákat, véleményeket kerestünk. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA - A spontán, esetenként rejtett módon jelentkező osztályszintű vagy iskolai szegregáció oka egyrészt a szabad iskolaválasztás, másrészt az, hogy a romák megkülönböztetése és elkülönítése a társadalmi közmegegyezés része. A kis- és középvárosokban elkülönítik a cigány gyerekeket - fogalmaz Szűcs Norbert szegedi romológus. A DARTKE Egyesület hallgatói mentorprogramjának vezetője hangsúlyozza, modelljüket sikeresen hasznosítják azok a többiskolás települések például Hódmezővásárhely, Szeged -, ahol fölszámolták a szegregációt. Az egyesület „A gyűlölet erősödik a cigányokkal szemben. A lefelé csúszó többségi társadalom tagjai e népcsoportban találnak bűnbakot." Hajdú Géza koordinálásában egyetemisták segítik a pedagógusokat, szülőket, gyerekeket, hogy a befogadó Iskolában sikeresek legyenek munkájukban, illetve tanulmányaikban, valamint szociális szinten. A romológus elutasítja, hogy a szegregációt relativizálják, tapasztalata szerint ugyanis nincsenek pozitív vonásai, csakis társadalmi és pedagógiai hátrányai. Problémának tartja, hogy keveredik az etnikai alapú, vagyis a cigányokat sújtó és a rossz szociális helyzetű csoportok szegregációja a magyar oktatásügyben. Csongrádot beiskolázási körzetekre osztják, a belterületi tagintézményekbe járó, halmozottan hátrányos helyzetű diákok arányának 13 százalékos különbsége elfogadható, párhuzamos osztályok közötti megkülönböztetés nincs - tudtuk meg Cseri Gábortól. A csongrádi kistérségi általános iskolák igazgatója hozzátette: a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya közel 11 százalék a bokrosi, 9 az ének-zenei, 11 a Kossuth, 13 a Piroskavárosi, 21 a Széchenyi, 14 a felgyői, 25 a csanyteleki, 18 a tömörkényi iskolában. - A gyűlölet erősödik a cigányokkal szemben. A lefelé csúszó többségi társadalom tagjai e népcsoportban találnak bűnbakot. Ezért kérdés ismét: együtt vagy külön oktassák a cigány kisebbséghez és a többséghez tartozó gyerekeket? - magyarázza Hajdú Géza. A kiskundorozsmai cigányok helyzetét több mint negyedszázadon át figyelemmel kísérő szakember kiindulópontja az 1993. évi kisebbségi törvény, amely tilt mindenfajta megkülönböztetést, a cigányságot államalkotó tényezőnek tartja. A cigányok sikeres oktatási irányának meghatározása ma három alapkérdésre adott választól függ - utal a Szegeden diplomázó, ma a pécsi egyetem romológiai tanszékét vezető Forray R. Katalin tanulmányaira. Milyen és mekkora a cigányok lemaradása az oktatásban, s ez miként hat az etnikai kisebbség egészére? Az oktatási folyamat mennyire képes a hátrányokat kiegyenlíteni, esélyegyenlőséget biztosítani? Milyen oktatási modell segíti a cigányságot? Hajdú Géza szerint a cigányokra kell bízni, hogy milyen - az általuk alkotott többségű vagy az integrációjukat segítő - intézményben tanulnak. Ő az interkulturális, vagyis a többség és a kisebbség kultúrájának együttes megismerését célzó modellre voksol. Mérlegen a cigányiskola - 1961-ben párthatározat írta elő a cigányok külön óvodákban, iskolákban oktatását. Az így született kiskundorozsmai cigányiskolát 1979-85 között, a megszüntetéséig mint a településen dolgozó népművelő figyeltem - emlékezett Hajdú Géza. Az ottani cigányklubot 25 éven át vezető szakember szerint az ilyen elkülönítés előnye volt, hogy a gyerekek jártak az iskolába, többek között azért is, mert saját közegükben, anyanyelvükön tanulhattak, képességeik szerint. Az akkori oktatási szegregáció hátránya viszont, hogy például nem motivált a továbbtanulásra, a diákoknak nem alakult ki kapcsolata a társadalom többi szereplőjével, így nem is tudták egymást elfogadni és to- * lerálni, miközben a többség lenézte azt az iskolát. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, / s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály" Csak olyan gyümölcsből szabad pálinkát főzni, amelyből lekvár is lehetne. Nem szabad cukrot adni hozzá, de mindegy, milyen rőzsével tüzelünk alá adta meg a receptet Bakó Jenő, aki ágyas és barackpálinkájával is megnyerte a legutóbbi mindszenti szőlőparti pálinkaversenyét. MINDSZENT KOROM ANDRÁS - 30 évvel ezelőtt, azaz 30 éves koromban mártélyi apósomnak kezdtem el segíteni pálinkát főzni. Daráltam a jó szabolcsi almát, raktam a rőzsét, majd fokozatosan átvettem az összes műveletet tőle, s áttértem a szilvára és a barackra. - avatott be a kezdetekbe Bakó jenő, a mindszenti pálinkakirály. - Egyszer egy ismerősömtől kaptam gönci pálinkát, amit nagyon finomnak találtam, csakhogy nagyon drága volt, 5-6 ezer forintot is kértek literjéért. Hasonlót szerettem volna én is főzni, s ehhez Szekszárd környékén találtam olcsó, de jó minőségű barackot. 3-4 haverommal autóba ültünk, vittük a hordókat, megvettük a gyümölcsöt, ami hazáig jól összeírta Radnóti Miklós Nem tudhatom című versében 1944-ben. Repülőre sem kell szállni, Szegeden sétálva könnyen elsiklik az ember figyelme olyan épületek mellett, ahol korábban harázódott. Itthon kimagoztuk, átpasszíroztuk, majd érleltük. Bakó Jenő szerint egyáltalán nem szabad cukrot keverni a cefréhez, mert az elveszi a gyümölcs ízét. Az azonban mindegy, hogy milyen rőzsét használnak főzéskor. Persze nem mindegy, hogy fenyőfával vagy japánakáccal tüzelnek alá, az utóbbinak ugyanis nagyobb a fűtőértéke. - A jó pálinka rézüstben, jó és tiszta főzőberendezésben, azaz a szeszfőzdében készül, s csak olyan gyümölcsből, amelyből lekvárt is főzhetnénk. Hullott, penészes nyersanyagot nem szabad használni - adta meg a receptet. Azzal, hogy főzés közben fontos megkóstolni, mi jön ki a csőből. Azt is elárulta, hogy a cefrét reggel-este gereblyével kavarja meg, s az akkor lesz kész, amikor a gyümölcs a hordó aljára süllyed, azaz feladja a levét. Megtudtuk, családja nem pálinkaivó, s ő sem kóstolgatja hét közben a lepárolt nedűt. - Két hobbim van, az egyik a pálinkafőzés, a másik a foci. Kapus vagyok a helyi kispályás focicsapatban, s csapattársaimmal egy-egy győzelem után nagy kedvvel koccintgatunk a főztömmel, zánk híres zeneszerzői, költői és tudósai éltek. A Magyar Posta Tisza Lajos körúti központi épületében egykor különböző számlák helyett operettek készültek: itt lakott Huszka Jenő, a Bob herceg és a Lili bárónő szerzője; a sikeres zeneszerzőről emlékeznek meg az épület falára helyezett Bakó Jenő szerint a cefre akkor jára süllyed. FOTÓ: VERÉB SIMON táblán. A bölcsészettudományi kar Egyetem utcai épületén Radnóti Miklós emléktáblája látható, aki 1930-35 között volt az intézmény hallgatója. A közeli Vitéz utca 16. szám alatt szegedi tanárkodása idején Babits Mihály lakott. A költő egykori lakásával átellenben Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző született: szintén emléktáblák őrzik az utókornak szegedi kötődésüket. - Szegeden több mint 800 emléktábla található. Ezek többsége közterületről jól látható, a negyedüket azonban épületbelsőkben helyezték el. A plakettek kihelyezését bárki kezdeményezheti: általában egy személy évfordulójához kapcsolva érkeznek be a kérelmek. Hogy az adott épületben valóban ott élt-e az illető, illetve mikor van az évfordulója, azt a kezdeményező figyeli - mondta Zánthó Rita. A polgármesteri hivatal kulturális irodájának művészeti főtanácsosa elmondta, hogy egy szöveges emléjctábla elhelyezése előtt számtalan hozzájárulást - többek között az épület tulajdonosának beleegyezését - kell megszerezni. A táblák viszonylagos észrevétlenségével kapcsolatban Zánthó Rita megjegyezte: ez költségkímélő módja az emlékállításnak, de valóban nem mindig teljesíti be az eredeti szándékot. - Egy szöveges tábla nem mond túl sokat, elsiklanak mellette, sokan észre sem veszik. Egy domborműves plaketthez már jobban köthető az elhunyt személye, de sokszor ez is észrevétlen marad - beszélt tapasztalatairól a művészeti főtanácsos. főzi a pálinkáját ami év közben fokozatosan el- disznók szoktak örülni. Miufogy. Az ágyas pálinka alján tán felhabzsolták, boldogan lévő gyümölcsöknek pedig a dülöngélnek az ólban... pp I lesz kész, amikor a gyümölcs a hordó alBakó Jenő 30 éve XX. Makói Nemzetközi aqymaíesztivál ™ ^ ^ JL _ Helyszín: Hagymaház, I . visegrodFund BSíjSfl ... minden izGoen 2010. szeptember 10-11. (s