Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-30 / 228. szám

101 ' 100 éve velünk ébred! DÉLMAGYARORSZÁG A Rembrandt-kiállításra belépőt nyertek: Gila Kálmán 6800 Hódmezővásárhely, Mikszáth K. u. 20. Török Antalné 6726 Szeged. Temesvári krt. 36. XII/87. Tóth Szilvia 6724 Szeged, Szatymazi u. 27/B Széles István 6900 Makó. Sas u. 20. Veszelka Pálné 6726 Szeged. Kertész u. 25. Kurucsai Ferencné 6724 Szeged, Szatymazi u.7/8 111/14. Gilicze Imréné 6800 Hódmezővásárhely, Arviz u. 2. Király János 6792 Zsombó. Andrássy út 40. Sebesi Istvánná 6640 Csongrád. Zsinór u. 58 Karácsonyi Ilona 6767 Ópusztaszer. Felszabadulás u. 40. Tanács István 6723 Szeged, Bimbó u. 3. Abel Tibor 6760 Kistelek, Diófa u. 83. Cserkúti Zoltán 6721 Szeged, Zárda u. 6/c. Szögi Krisztina 6725 Szeged. Ballagi-tó sor 22. Szirákné Veres Margit 6791 Szeged-Kiskundorozsma, Széchenyi u. 31. Szekeresné Dr. Makra Ibolya 6723 Szeged, Tápai u. 26. Faragó István 6723 Szeged, Űrhajós u. 13/A3/6. Káity Károly 6771 Szeged. Újvilág u. 7. Maczelka László 6600 Szentes, Páva u. 8.1/5. Révész Erika Julianna 6756 Tiszasziget, József Attila u. 42. Mind en nyertes 2 db belépőt kap! A kiállítás 2010. szept. 2-okt. 31. között tekinthető meg. • Helyszín: Szeged, Tisza Lajos krt. 56. A jegyeket az Önhöz legközelebb eső ügyfélszolgálati irodánkban veheti át a mai naptól. Információ: 06-80/821-821 ^ .* i éves a DÉLMAGYARORSZÁG M^ AZ ORSZÁGOS ÁTLAGNÁL GYAKRABBAN JÁTSSZÁK A HAZAI ELŐADÓK DALAIT SZEGEDEN Kevés a magyar zene a rádiókban Folyamatosan csökkent az elmúlt években a magyar előadók számainak aránya a hazai rádiókban - derült ki az Artisjus magyar dal napja alkalmából készített országos felméréséből. MAGYARORSZÁG, SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Többmilliós mintából készítette el a magyar zenék piaci helyzetéről szóló jelentését az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a magyar dal napja alkalmából. A felmérést hagyományteremtőnek szánják, és ezután minden évben elkészítik majd. Míg a hazánkban adott élő zenés koncertek előadóinak több mint 75 százaléka magyar volt, a hazai rádiók alig 21 százalékban játszottak a nemzeti repertoárból tavaly. Utóbbi aránya az elmúlt két év adataihoz képest folyamatos csökkenést mutat - derült ki a felmérésből. Nacsa Norbert, a Rádió 88 zenei igazgatója elmondta: a csatorna idén csatlakozott először a magyar dal napja programsorozathoz, amelynek részeként a Dugonics téri zenélő szökőkutat magyar zeneszámokkal töltötték meg, és az adón is kiemelten foglalkoztak a hazai előadók műveivel. - Egyébként is nagy figyelmet fordítunk a hazai zenére - óránként 3 szám, az egész évben 30 százalék az arányuk. A szegediekkel készített zenei tesztekből azonban kiderült, hogy a nagy többség - a TNT-től kezdve a Quimby-ig - teljes mértékben elutasítja a kortárs magyar zenét - mesélte. A zenei igazgató szerint Magyarországon sikkes cikinek tartani a hazai zenét, míg például Amerikában a fiatalok is megőrülnek a countryért. - Pedig a diszkókban a legnagyobb hangulat a Neotonra vagy az R-GO számaira szokott lenni - magyarázta Nacsa Norbert. Ha az új médiatörvény a magyar számok nagyobb arányát írja elő, akkor - mivel a rádióadók a legkisebb kockázatot akarják majd bevállalni - azoknak az előadóknak fog kedvezni, akiknek a dalait már most is többet játsszák a csatornák. Fontos hangsúlyozni, hogy egészen más egy koncertre elmenni, mint rádiót hallgatni. Az élményeket nem lehet összekeverni mondta. - A 12 éve kötött műsorszolgáltatási szerződésben kellett minimum 20 százalék magyar zene sugárzását vállalniuk az adóknak. Az Artisjus nemrégiben bevezette, hogy a negyedéves jogdíjból kedvezményt kap az a csatorna, amely legalább 30 százalékban sugároz hazai zenét magyarázta Molnár Balázs. A Rádió Plusz műsorigazgatója úgy látja, a pár éve tapasztalt hanyatlás után az emberek kezdenek visszatalálni a magyar előadókhoz. - Ez a Petőfi rádió hazai zenéket előtérbe helyező új struktúrájának is köszönhető. A régen alternatívnak számító előadók mára populárisak lettek. Korábban elképzelhetetlen lett volna egy Péterfy Bori-szám a kereskedelmi csatornákon, de mára bekerült a kínálatba. Tévé, online, CD - u A televíziós zenei műsoridőnek tavaly 39, két éve 37, három éve 48,5 százalékában szólt magyar muzsika. Az online és mobil távközlési hálózaton történt zeneforgalmazás adatai szerint az elmúlt három évben a felhasználók 45-48 százalékban töltöttek le magyar zenét. A CD-kereskedelemben az emberek 56,5 százalékban hazai előadók albumait vásárolták meg tavaly. 99 A12 esztendeje kötött műsorszolgáltatási szerződésben kellett minimum 20 százalék magyar zene sugárzását vállalniuk a rádióadóknak. Molnár Balázs PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve a 2011. évre kiírja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot jelenlegi és leendő felsőoktatási hallgatók számára. A pályázati kiírás megtekinthető és a pályázati csomag elérhető a www.szegedvaros.hu honlapon. A részletes pályázati kiírás, valamint a teljes pályázati dokumentáció beszerezhető - 2010. október 1-jétől - ügyfélszolgálati időben Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Ügyfélszolgálati Irodáján (Széchenyi tér 11. földszint - hétfőn, kedden, csütörtökön 8-15 óráig, szerdán 8-17.30 óráig és pénteken 8-12.30 óráig), valamint a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Ügyfélszolgálati Csoportjánál (Huszár u. 1. - hétfőn, kedden 8-15 óráig, szerdán 12-17.30 óráig és pénteken 8-11.30 óráig). A pályázat benyújtásának határideje: 2010. október 29. Benyújtás módja: személyesen a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Ügyfélszolgálati csoportjánál ügyfélszolgálati időben. 95180572 A SZEGEDI MOZGÁSSÉRÜLTEK t eK „, ALTERNATÍV EGYESÜLETÉNEK Felhő utca l/B szám alatti J?/ ü S intézménye 2010. szeptember l-jétől DR. ALTORJAY ISTVÁN ^ FEJLESZTŐ ISKOLAKÉNT, ^ ^ OM 200358 kóddal működik tovább. Felhívjuk figyelmüket, hogy fejlesztőiskolánk kihasználtsága nem teljes, így még van szabad kapacitásunk. Ezért várjuk azon (7-23 év közötti) diákok jelentkezését, akiknek szükségük van az általunk biztosított speciális nevelésre. Emellett hatékony segítséget tudunk nyújtani fejlesztő felkészítést igénylő tanulóknak is, valamint a Szeged környékéről érkezők be- és hazaszállítását meg tudjuk oldani támogató szolgálatunk gépjárműveivel. CSÖKKENŐ SZEMÉTHEGYEK! 10 év -10 milliárd forint! Kis túlzással igaz lehet ez a hangzatos szlogen a Szeged környéki hulladékgazdálkodási fejlesztések esetében, hiszen a Szegedi Környezetgazdálkodási Non-profit Kft szakmai munkájának köszönhetően 1999 és 2010 kötött 9 milliárd 642 millió Ft értékben került sor a korszerű, európai színvonalú hulladékkezelés infrastruktúrájának megteremtésére. Ebből 8 milliárd 791 millió külső pályázati forrás, főleg európai uniós támogatás, amely a teljes beruházási költségek 91%-a. A saját forrás, amely a térség önkormányzatait terhelte, összesen valamivel kevesebb mint 10%. A legutóbbi pályázat támogatási szerződésének aláírására 2010. március 19-én került sor. Ennek keretében 27 Szeged környéki környezetszennyező települési hulladéklerakó rekultivációs munkálatainak megvalósítására kerül sor a következő két évben. A megítélt támogatás összege 2 milliárd 790 millió Ft, amely fedezi a beruházás teljes költségét. A kormány és az Európai Unió megállapodása szerint ezt a projektet az EU a Környezet és Energia Operatív Programon (KEOP) keresztül 100%-ban támogatja, ezért önkormányzati saját forrást nem igényel. A pályázat kedvezményezettje a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás, amely - a Nonprofit Kft. közreműködésével - az Új Magyarország Fejlesztési terv KEOP programjából nyerte el a forrást 26 település 27 (Öttömösön kettő) régi hulladéklerakójának rekultivációjára. A hulladéklerakók két kivétellel helyben történő rekultivációval kerülnek ártalmatlanításra. A baksi és dóci hulladéklerakó Natura 2000-es területen fekszik, ezért ezek rekultivációja teljes elszállítással, illetve a hulladék rostálásával fog megvalósulni. A helyben történő rekultiváció során, az egységes hulladéktest kialakítását követően, egy mesterséges, egy méter vastag szigetelési rétegrend kerül megvalósításra, amely a hidraulikus gát funkcióját betöltve megakadályozza, hogy a csapadékvizek hatására bármiféle szennyezőanyag kimosódjon a lerakóból és eljusson a környező talajba és talajvizekbe. A lerakók tájba illesztésénél elsősorban a tájképvédelmi és környezetvédelmi szempontok kerültek előtérbe. A depónia felületének füvesítését követően a lerakó környezetében - őshonos fafajokból és cserjékből - egy véderdősáv kerül kialakításra. A rekultivációs munkálatok során megközelítőleg 500.000 mJ lakossági kommunális hulladék ártalommentes kezelése, elhelyezése történik meg. Ezzel a régió környezetminősége már rövid távon jelentős mértékben javulni fog, ami a térségben élők életminőségének érzékelhető pozitív változását eredményezi. A 27 db hulladéklerakót érintő rekultivációs munkálatok közbeszerzési eljárása megkezdődött, a beérkezett ajánlatok értékelése és kivitelezők kiválasztása folyamatban van, és előreláthatólag december 31-ig befejeződik. A tényleges munkálatok közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően kezdődhetnek meg, várhatóan 2011 tavaszán, a program befejezésének határideje 2012. október 31. A korszerű közszolgáltatási infrastruktúra működtetése Az elmúlt 10 évben több mint tízszeresére növekedett közszolgáltatói vagyon kezelése, működtetése és az európai színvonalú hulladékgazdálkodási közszolgáltatások ellátása a Szegedi Környezetgazdálkodási Non-profit Kft. feladata. A magasabb szintű szolgáltatások ellátásához szükséges, jelentősen bővült infrastruktúra, a megnövekedett feladatok, főleg a szelektív hulladékgyűjtés és ezen belül a hulladékudvar-hálózat működtetése, valamint a többszörösére növekedett járműpark és munkagépek üzemeltetése csak jelentős többletlétszámmal valósítható meg. Elsődlegesen ez az oka annak, hogy a beruházások következtében 200 új munkahely jött létre a régióban. A Non-profit Kft. nem csak az üzemeltetési feladatokból veszi ki részét. Meghatározó szerepet vállal a fejlesztési elképzelések, koncepciók, stratégiák kidolgozása, az egyes projektek tervezése, előkészítése és megvalósítása területén is. A 2000-2008 között európai uniós támogatással megvalósult projektek (ISPA/Kohéziós Alap) bonyolítását, az önkormányzati projektmenedzsment feladatait is teljes egészében a társaság végezte el. Fejlesztési tervek Az utóbbi években az Európai Unión belül jól megfigyelhető hulladékgazdálkodási szemléletváltásnak lehetünk tanúi. Egyre inkább előtérbe kerül a hulladékok energetikai célú hasznosításának lehetősége, szemben a korábbi „újrahasznosítást bármi áron" (recycling) filozófiájával. Ezért a Non-profit Kft. javaslata alapján a szegedi önkormányzat jóváhagyta a térségi hulladékerőmű-projekt előkészítésére vonatkozó előterjesztést. Ezt követően a társaság idén nyáron megkezdte a megvalósítási tanulmány előkészítését. Az Európai Unió 2013-ban kezdődő új pénzügyi ciklusára előkészített 25 milliárd Ft-os fejlesztési program hosszú távon megoldaná a Dél-Alföldön keletkező települési szilárd hulladékok elhelyezésének és hasznosításának problémáját. A beruházás következében 150.000 tonna hulladékból jelentős mennyiségű villamos energia előállítására kerülhetne sor, amely jelentősen csökkentené a térség energiafüggőségét is. A társaság regionális szerepe A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. regionális szerepe jelentősen megnövekedett az elmúlt 15 évben. A korábban csak a szegedi közszolgáltatást ellátó társaság ma összesen 14 települést szolgál ki közvetlenül. A társaság többségi tulajdonában lévő Településtisztasági Kft.-vei együtt összesen 39 településre terjed ki az európai szintű hulladékszállítási közszolgáltatás, amelyet együttesen közel 270.000 lakos részére biztosítanak. A cégcsoport ezzel és a Környezetgazdálkodási Non-profit Kft. korábban kezdeményezett fejlesztéseivel jelentősen hozzájárult a térség környezetminőségének, az itt élők életminőségének javításához, a régió megtartóerejének növeléséhez. A jövőben tervezett fejlesztések végleges megoldást kínálnak a teljes körű és gazdaságos hulladékhasznosítás megvalósításához, és ezzel együtt a hulladékok által okozott környezeti terhelés minimálisra csökkentéséhez. (x) Összefoglaló táblázat a Szeged térségi hulladékgazdálkodási fejlesztésekről Projekt sorszáma Projekt megnevezése Támogatási szerződés éve Külsőforrás Elnyert külsőforrás (milUóFt) Beruházás összege (millió Ft) 1. Regionális hulladékválogató üzem megépítése 1999 Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) 163 300 2. Szeged regionális hulladékgazdálkodási programja (ISPA) 2000 ISPA/hazai kormánytámogatás 5.676 6.318 3. Szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges szállítójárművek beszerzése. 2002 KöM-BM 54 90 4, Speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállítójármű beszerzése zöldhulladék gyűjtésére és szállítására, 2003 KvVM-BM 84 120 5. 27 Szeged környéki települési hulladéklerakó rekultivációs pályázatának előkészítése 2008 KEOP Környezetés Energia Operatív Program 24 24 6. A 27 települési hulladéklerakó rekultivációs munkálatainak megvalósítása 2010 KEOP Környezetés Energia Operatív Program 2.790 2.790 Összesen (milliárd Ft) 8,791 9,642