Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-24 / 223. szám

6 Kész a patkó. Ma is minőségi munka kerül ki Imre Sándor műhelyéből. FOTÓ: KARNOK CSABA Repkedtek a szikrák, jajgatott a vas a kalapácsok súlya alatt. Formálódott a patkó a vásár­helyi kovácsmester, Imre Sán­dor műhelyében. Rokona, Ba­csa Árpád segédkezett a mun­kában. - Ebben nőttem fel, édes­apám is kovács volt, de a szakma fogásait nem tőle les­tem el, Palócz Pálnál inaskod­tam 1964-től 1967-ig. Akkori­ban az volt a szokás, hogy ide­gen műhelyben tanultunk ­mondta Imre Sándor. Felszabadulása után terme­lőszövetkezeteknél dolgozott Mártélyon, Kopáncson és Vá­sárhelyen. Akkoriban köny­nyen váltottak, 1-2 forintos plusz órabérért elmentek má­sik munkahelyre. Dolgozott vásárhelyi városi cégnél, vala­mint - 1987-től a rendszervál­tásig a műemlék-felügyelőség­nél. 1990 óta a földből él, 17 hektáron gazdálkodik, kukori­cát és egyéb gabonaféléket termel. A kovácsmesterségről sem feledkezett meg: javítja saját és barátai eszközeit. Elmondása szerint rajta kí­vül a 60-70 éves korosztály­ból Farkas Pál (Imre Sándoron kívül csakis neki jár a kovács­mester titulus), Katona János, Zagyi László, Tódor Lajos, Pletka Mihály, Török Lajos, Kiss Molnár Imre, Kips Ernő, Papp János és Sándor József, míg a fiatalabb generációból Kiss Attila és Jáksó Zsolt űzi a mesterséget Vásárhelyen és térségében. Utóbbi kettőt ván­dorkovácsnak is nevezhetjük, autóval, mobil műhellyel jár­nak a lovasudvarokhoz pat­kolni. A fiatalok nem érdek­lődnek, ezért Imre Sándor at­tól tart, hogy 20 éven belül el­tűnhet a szakma a városból és környékéről. Elmondta: az ő tanítványa volt Ormándi Zsolt sztárkovács, aki a mai napig a világbajnok fogathajtó Lázár testvérek lovait is patkolja. - A műemlék-felügyelőség­nél sok szép, művészi igényű kovácsoltvas munkát csinál­hattunk a kollégákkal - emlé­kezett. - Szegeden a piarista is­kolánál és a felügyelőség épü­leténél is dolgoztunk, s mi rak­tuk össze Ópusztaszeren, az emlékparkban a szélmalom vas alkatrészeit. De az igazi a patkolás, ahol majdnem annyi­ra tisztában kell lenni az anató­miával, mint az állatorvosnak. Előfordulnak lábállási, tartási hibák, amelyeket szakszerű patkolással korrigálhatunk. Az állat nem tudja elmondani, hol fáj, mi a baja. Nekünk mindezt tudnunk kell, végigtapogatva a lábát. Nem mindegyik jószág viseli nyugalommal a vizsgála­tot, majd a patkolást, akad, amelyiknek a lábát felkötjük, rögzítjük, korábban a vásárhe­lyi állatkórházban kalodába zárt lóval is dolgoztam. Vagyis a jó kovács lódoktor is - vallja Imre Sándor. Kovácshiba áldozata Overdose? Imre Sándor látatlanban állítja: a sztárló, Overdose kontár kovácsmunka áldozata lett annak idején, és szenvedett hónapokig savós patairha-gyulladásban. Elmondása szerint ezt külsérelmi nyomok okozhatták, ami a patkolásnál a pata rossz, szakszerűtlen faragásától is keletkezhetett. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI kistérség: Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas Laktanyanap és katonai zenekarok fesztiválja HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL Nyílt laktanyanapot és katona­zenekari fesztivált rendeznek vasárnap a Kossuth téren. A délután 2 órakor kezdődő prog­ramot Farkas Imre ezredes helyőrségparancsnok nyitja meg. A Pavane Történelmi Tánccsoport és a zászlóforga­tók, valamint az alakulat kom­mendáns szakasza és a felderí­tő zászlóalj tart bemutatót. Lesz huszárfelvonulás, és az alakulat technikai eszközeit is megtekinthetik. Délután 3 órá­tól térzenével várják az érdek­lődőket, 1 órával később pedig indul a zenés felvonulás. Fél 5-kor kezdődik a negyedik Dél-alföldi Katonazenekari Fesztivál, amelyet Lázár János polgármester nyit meg, Fodor Lajos, a Honvédelmi Miniszté­rium közigazgatási államtitká­ra pedig köszöntőt mond. 4 évet értékeltek MÁRTÉLY. Az elmúlt 4 évet érté­kelték a mártélyi testület leg­utóbbi ülésén, ahol közmeg­hallgatást is tartottak. Balogh Jánosné polgármester kiemel­te, hogy 2007-hez képest 411(5 millió forinttal gyarapodott Mártély vagyona, és pillanat­nyilag nincs hosszú lejáratú kötelezettsége, hitele az önkor­mányzatnak. Jelenleg is van­nak nyertes pályázataik, ezek­nek köszönhetően több mint 150 millió forint értékben 3 je­lentős beruházás (falumegújí­tás, erdei iskola és a faluház hátsó részének felújítása, át­építése) startolhat tavasszal. Magyar mise ajándékba MINDSZENT, PUSZT1NA. Hosszú évek után magyarul gyónhat­tak a csángóföldi Pusztinán élők. A faluban a mindszenti Takács Judit szervezésében a közelmúltban magyar nyelvű misét tartott Perlaki György szeged-tápéi plébános, aki évekig papként dolgozott Mindszenten. 1950-ben meg­szűnt Csángóföldön a magyar nyelvű oktatás, és misézni sem lehetett magyarul. Mindezt ne­hezen viselik a falu lakói, ezért Nyisztor Tinka néprajzkutató irányításával még a Vatikán­ban is jártak. Végül olyan meg­egyezés született, odalátogató turisták misézhetnek magya­rul, ha visznek papot is - hal­lottuk Takács Judittól, aki jó néhány alkalommal járt már Csángóföldön. A pusztinaiak­nak Annus Gábor mindszenti szobrász liturgikus alkotását is elvitték. IMRE SÁNDOR SZERINT PATKOLASI HIBA ALDOZATA LETT OVERDOSE HILDA ÚJRA FELFEDEZI SZÜLŐFALUJÁT -10 ÉVE ALIG VOLT AZ UTCÁN Mintha egy kicsit meghaltam volna" Felnőtteknek építenek csúszdát HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. A Hód-Fürdő Kft. 2ÖÖ9. január l-jén alakult és vette át a vásár­helyi strand üzemeltetését. Az elmúlt több mint másfél év sike­rekről árulkodik. Az árak mér­séklése mellett az árbevétel 50 százalékkal emelkedett, 60-70 százalékkal nőtt a látogatott­ság. Ehhez a fejlesztések is hoz­zájárultak. Az elmúlt évben a három hátsó medencét újították fel, idén pedig ezek közelében új gyermekmedencét alakítot­tak ki élményelemekkel. - Célunk, hogy visszacsá­bítsuk a vásárhelyi kisgyer­mekes családokat a Török Sándor Strandfürdőbe - kö­zölte Kovács Pál, a Hód-Fürdő Kft. felügyelőbizottságának elnöke. - Ezért a korábban so­kat és jogosan bírált szolgálta­tások színvonalán is javítot­tunk, megoldódott az étkezés is. A felügyelőbizottság elnö­ke elmondta, hogy jövőre sze­retnének a felnőttek számára is két csúszdát építeni. Az elő­zetes tervek szerint az egyik a tanmedencénél, a másik az elöl lévő középső medencénél épülne. A beruházáshoz, amely 50-60 millió forintba kerülne, keresik a pályázati forrásokat. Lódoktor is a jó kovács Szomszédja jóvoltából kapott elektromos kerekes széket a székkutasi Bozó józsefné Hilda. A 22 éve szklerózis multiplex­ben szenvedő asszony betegsé­ge miatt az utóbbi évtizedben az utcára is alig jutott ki. Most újra felfedezi szülőfaluját. SZÉKKUTAS KOROM ANDRÁS 22 esztendeje szenved szkleró­zis multiplexben a székkutasi Bozó Józsefné Hilda. A kétgyer­mekes asszonyt nagyon fiata­lon támadta meg a gyógyítha­tatlan betegség. Állapota azóta folyamatosan romlik, -gyógy­szerekkel próbálják szinten tar­tani. A fiatalkorában a helyi ké­zilabdacsapatban játszó, átlö­véseiről ismert asszony 10 esz­tendeje segítséggel is csak nagy nehezen tudott kimozdul­ni otthonából. A kór miatt ne­hezen artikulál, s a lakásában is csak a bútorokra támaszkod­va tud lassan közlekedni. - Annak idején egyik nap­ról a másikra remegni kezdett a kezem, majd nem sokkal ké­sőbb csak olyan furcsán, sza­bálytalanul tudtam magam elé rakni a lábam. Nem tud­tam, hogy miért. Aztán kide­rült... - mondta. A 42 éves Hilda folyamato­san alkalmazkodott állapota változásaihoz, lelke azonban nem tudja elfogadni, hogy teste börtönében él. Előbb munkaképtelenné vált, aztán Hilda az elektromos kerekes székben segítőivel, Nagygyörgy Évával és Daraki Zoltánnéval. FOTÓ: FRANK YVETTE nem tudott barátaival, isme­rőseivel találkozni, nem tu­dott otthonról kimozdulni. Csak azokkal találkozott, akik meglátogatták. - Nagyon szerettem beszél­getni, imádtam kézilabdázni, ám mindezek, ahogy korábbi életem, már a messzi múlt em­lékeivé váltak - mondta. Hilda nemrégiben kapott egy hagyo­mányos kerekes széket, ám azt már nem tudta hajtani. A fér­jét kellett megkérnie, hogy tol­ja ki néha legalább a ház elé. A beteg asszony élete azon­ban nemrégiben gyökeresen megváltozott, miután egy elekt­romos kerekes széket kapott volt iskola- és csapattársa révén. - Igazi csoda történt! Ismét kinyílt előttem a világ! Rájöt­tem, olyan volt az elmúlt évti­zed számomra, mintha egy ki­csit meghaltam volna. Gyor­san megtanultam, hogyan kell irányítani a széket a joystick­kel. Legszívesebben egész nap a falut járnám, hogy ismét fel­fedezzem magamnak, és talál­kozzak régi ismerőseimmel. Már egymagam járok a boltba, postára és az orvoshoz, s me­net közben rám-rámcsodál­koznak az emberek. Nagyon jó érzés találkozni velük. És per­sze esténként én is szívesen kigurulok az utcára, hogy pletykálkodjak egy kicsit az asszonyokkal. Hiszen ez is az élet része, az én új életemé is ­újságolta boldogan. Danikiné átérezte Hilda helyzetét Hilda szomszédasszonya, Da­raki Zoltánné nemrégiben 3 hétig ágyban fekvő beteg volt, s így, mozdulatlanságra kár­hoztatva tudta átérezni, mennyit szenvedhet az ottho­nába zárt egykori iskolatársa. Elhatározta, segít rajta. Dara­kiné munkahelye informatiku­sán át jutott el a vásárhelyi Nagygyörgy Évához, aki tudta azt, amit a beteg asszony nem, hogy a közgyógyellátá­son lévő Hildának alanyi jogon jár a közel egymillió forint ér­tékű elektromos kerekes szék. Készül az Őszi Tárlat Október 10-én nyílik az 57. Őszi Tárlat, amelynek anyagát már ren­dezik a szakemberek a vásárhelyi Alföldi Galériában. Ahogy azt Al­mási István alpolgármestertől, valamint - a Korom András fotóján látha­tó - Nagy Imre múzeumigazgatótól és Pogány Gábor művészettörté­nésztől megtudtuk: 167 művész 132 festményét, 52 grafikáját, 84 szob­rát és kisplasztikáját tekintheti meg a nagyközönség. Az idei anyagot a 11 tagú zsűri 248 művész több mint 600 alkotásából válogatta ki. A 60 éves vásárhelyi kovács­mester, Imre Sándor családi hagyományokat követve vá­lasztotta szakmáját. Tanítvá­nya volt Ormándi Zsolt sztár­kovács, aki a mai napig a világ­bajnok fogathajtó Lázár testvé­rek lovait is patkolja. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IMRE PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents