Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-23 / 222. szám

3 L... ., - ­BEJÁRATI AJTÓK ABLAKOK ÉS ERKÉLYAJTÓK BELTÉRI AJTÓK a Szépség a részletekben rejlik www.masonite.hu -, s. ., . .-A , ­6728 Szeged, Dorozsmai út 6-7. | Telefon: 649-5701 fax: 649-5751 ebaruhaz@elsobeton.hu 6800 Hmvhely.. Szántó K. J. u. 160-162. | Telefon: 534-1451 fax: 534-1461110d111ezovasart1ely@elsobelofi.l1u A szegedi Arany lános Általános Iskolában a kiemelkedően jól felszerelt, modern tanteremmel igyekeznek kedvet csinálni a nyelvtanuláshoz. FOTÓ: VERÉB SIMON CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A legnépszerűbb a városban továbbra is az angol: ezen a nyelven több mint ötezren ta­nulnak. Németül közel ezren, olaszul mintegy kétszázan, franciául pedig kevesebb mint százan. Az egyik legerősebb nyelvoktatás a Tarjáni Két Tannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Isko­lát jellemzi: itt az angolul és németül tanulók kétharma­da is emelt óraszámban vagy két tannyelvű oktatás kereté­ben sajátítja el a nyelvet. Rá­adásul ez az egyik iskola, Egy diák, egy idegen nyelv. Vásárhelyen négy oktatási intézmény­ben érdeklődtünk az idegen nyelv oktatásáról. A Kertvárosi Katolikus Általános Iskolában angolt tanítanak. A Varga Tamásban és a Szent Ist­vánban angolt és németet, negyediktől, heti 3 órában - a Szent István­ban az emelt szintű angolt heti 5 órában -, és egy diák mindkét intéz­ményben csak az egyiket választhatja. A Németh László Gimnázium és Általános Iskolában angol, német és francia szerepel a kínálatban, utóbbi nem minden évfolyamnál. Az általános iskolás évfolyamoknál egy nyelvet oktatnak (heti 2,5-5 órában), a gimnáziumban, kilencedik­től viszont kötelező a kettő. ahol adott a lehetőség arra is, hogy egyszerre két ideg­en nyelvet tanuljanak a gye­rekek. - A két tannyelvű képzé­sen részt vevő gyerekek ­ff Az Európai Tanács célkitűzé­seivel ellentétben a magyar álta­lános iskolákban a nyelvi képzés­ben részt vevők 96 százaléka csupán egy nyelvet tanul. vagyis azok, akik elsős ko­ruktól tanulnak idegen nyel­vet - közül a legjobb tanulók vehetik fel a második nyel­vet ötödiktől alap óraszám­ban - mondta el Bálint Judit igazgatóhelyettes. Azt mond­ta, nagy a sikere a két ide­gen nyelvnek: szinte már presztízskérdés, hogy ki ta­nulhat angolul is és németül is. Hozzátette: az általános iskolás korú gyerekek na­gyon fogékonyak a nyelvre, amit mi sem bizonyít job­ban, mint hogy a két tannyelvűben tanulók több­sége nyolcadikban már le tudja tenni a középszintűnek megfelelő nyelvvizsgát az is­kolában. Az egyetemi fenntartású Ságvári Endre gyakorló általá­nos iskolában szintén két ide­gen nyelvet tanulnak a felsősök. Itt összesen öt nyelv közül lehet válasz­tani. Molnár László igaz­gatóhelyettes úgy látja, a szülők számára nagy vonzerőt jelent a két nyelv oktatása, a gyerekek számára pedig ez nem jelet nagy leterheltséget, hiszen az órákat a korosztályhoz mér­ten, játékos formában tartják meg. Nem értem ŐRFI FERENC orfi@delmagyar.hu Azt még csak meg lehetett érteni, hogy a hazánkban ideiglenesen állomásozó (magyarul: a büdös életben nem fognak innen kimenni) szovjet csapatok nyelvét 10-13 évi tanulás után sem sikerült megtanítani a ma­gyar gyerekeknek, de hogy az angolt, a németet, a fran­ciát és a többit a szabaddá vált világunkban miért nem, az már felettébb érthetetlen. Láttam, látom, az idősebb generáció szenvedi meg leg­inkább, hogy nem beszél idegen nyelvet. Ki ne járt volna olyan nemzetközi rendezvényen, ahol arról lehetett megis­merni a magyarokat, hogy a szünetekben behúzódnak a terem valamelyik sarkába, mint a fázós kiscsirkék, csak hogy nehogy megszó­lítsa őket valaki ide­gen nyelven. Hány­szor kerülgetik az ut­cán a külföldit, ha észreveszik, hogy kér­dezni akar valamit! Látom korosztályom jón vásárolni a postán. vergődését, hányan és hogyan próbálják ötvenen túl bepótolni nyelvi hiányosságaikat. Nincs az a tanfolyam, amit ki ne próbálnának, fizetnek, tanulnak, ab­bahagyják, megint fizetnek, megint tanulnak, megint ab­bahagyják... Legtöbbször a kudarc miatt. Pedig a legfonto­sabb, a motiváció náluk megvan. Tényleg szeretnének megtanulni beszélni valamelyik idegen nyelven. Váltsunk korosztályt! Azt olvashattuk a híradások­ban, a végzett hallgatók 30 százaléka nem kapott diplo­mát az idén amiatt, hogy nem volt meg az előírt nyelv­vizsgája. Náluk persze más a helyzet, mint az idősebbek­nél - megszólalnak, kapcsolatot teremtenek, eligazod­nak a Facebookon. Csakhogy ez viszont náluk már ke­vés: a szaktudásukat kell tudni eladni egy vagy több ide­gen nyelven a nemzetközivé lett munkaerőpiacon. És ak­kor a szakmunkástanulókról még nem is beszéltünk. Műhelyfőnöktől hallom, képtelenség megértetni a nyelv­tanárokkal: egy autószerelőnél fontosabb, hogy megért­se, mi baja a külföldi ügyfél autójának, mint hogy bélye­get és levelezőlapot tudjon vásárolni a postán. Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felső­oktatási helyettes államtitkára, a Szegedi Tudomány­egyetem professzora nyilatkozta a közelmúltban: Ma­gyarországon a környező országokhoz és az egyéb okta­tási rendszereink színvonalához képest feltűnően rossz az idegen nyelvek oktatása. Egy biztos, nincs egyetlen üdvözítő módszer. Van, aki a poroszos módszerre esküszik, „seggeljen" a diák éj­jel-nappal, más pihentető relaxálás közben próbál nyel­vet tanítani. Nálam végképp nincs a bölcsek köve, de azt hiszem, az életkorra, iskolai végzettségre, foglalkozásra, helyzetekre, vagyis a felhasználó emberre jobban figyelő módszertani változásoknak bizonyosan van értelme. ff Egy autószerelőnél fontosabb, hogy meg­értse, mi baja a külföl­di ügyfél autójának, NYELVOKTATÁSBAN SEREGHAJTÓK VAGYUNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Angolul tanul a legtöbb általános iskolás Babakötvény HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. 112 kis gyermek kapott tegnap ismét babakötvényt Vásárhelyen. Lázár János polgármester el­mondta: eddig több mint 173 millió forintot különítettek el a városban született gyerekek számára. A támogatáshoz a 18. évüket betöltve juthatnak majd hozzá, és otthonteremtésre használhatják fel. Eddig 1582 gyermek nevére állítottak ki ba­bakötvényt Vásárhelyen. Megtámadták B. Nagy László feleségét SZEGED. Otthonában megtá­madták tegnap este nyolc óra előtt néhány perccel a Fidesz szegedi polgármesterjelöltjének feleségét. B. Nagy László sajtó­főnöke, Poór Csaba szerkesztő­ségünkbe eljuttatott közlemé­nyében úgy fogalmazott, hogy erőszakosan, ordítozva próbál­tak meg behatolni a lakásba, és fizikailag bántalmazták B. Nagy Lászlónét. „Hosszas dörömbö­lésre az egyedül otthon tartóz­kodó B. Nagy Lászlóné kinyitot­ta a kaput, mire a támadó folya­matosan a 'Ti mocskos fidesze­sek, gyütt-möntek, minek jötte­tek ide' mondatot ordította, mi­közben percekig próbálta rátör­ni az ajtót, amelyet a Fidesz sze­gedi polgármesterjelöltjének fe­lesége tartott belülről. B. Nagy László felesége jelenleg is sok­kos állapotban van" - olvasha­tó a közleményben. Egy asszony szeretett volna bejutni a polgármesterjelölt házába, de nem sikerült neki fogalmazott megkeresé­sünkre Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtószóvivője. Mivel lapzártánkkor még javá­ban folyt a rendőrségi adat­gyűjtés, ezért további felvilá­gosítást nem tudott adni. Szűkös óraszámok Nemcsak a tanult nyelvek, hanem az órák számában is jelentős lemaradásban va­gyunk az elvárthoz képest. Angolt csupán a szegedi ön­kormányzati általános iskolá­sok negyede tanul hetente 5 vagy annál több órában. Franciát és németet az érin­tettek fele, olaszt viszont senki nem vesz emelt óra­számban. A legjobb arányt Szegeden a Rókusi általános iskola tudja felmutatni, ahol az angolt vagy a németet a diákok fele hetente legalább 5 órában tanulja. Elmosta az eső a virágport is idén 1700-ba, az erdei és gesztenye­méz 2000 forintba kerül. 2009-ben az akácmézért még 1200-1300 forintot kértek. Ezért az emberek kevesebbet is vásárolnak, mint régebben. Maróti József, aki tavaly csak hetente kétszer járt ki a szegedi piacra, most mindennap árul, hogy ugyanannyit adjon el, mint 2009-ben. Takács Antal algyői méhész szerint idén a repcével még nem volt probléma, az akácra jött az eső, a hűvös idő. A 15 fokban nem tudtak mézet gyűjteni a méhek - mondta. Majd „második akácra" Észak-Magyarországra utaz­tak, nagyobb reményekkel, de ott is ugyanaz megismétlő­dött. A kétfajta akácból sike­rült a korábbi mennyiség töre­dékét előállítani. Ezt követően a nyár végig hűvösebb volt, egyedül a napraforgó hozta az elvárható mennyiséget. Ta­kács Antal - akit szintén min­dennap meg lehet találni a Mars téren - úgy számolja, hogy a 2009-es mennyiség fe­lét tudta kimérni az üvegekbe. 50 éve nem volt ilyen ke­gyetlen az időjárás az ágazat­hoz - olvasni szaklapokban. CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A rendszeresen a Mars téren árusító méhész elmondta: a piacon sokallják a vevők a méz árát, amely eléri az 1700-2000 forintot is kilónként - attól függ, milyen fajta. Az akácméz 4 hónap vándorlás A méhészek vándorolnak a kaptárokkal az országban, oda viszik a családokat, ahol a méhecskék bőségesen talál­nak virágport. A szezon a rep­cével kezdődik, utána jön az akác, majd a selyemkóró, a napraforgó, a hárs, a szolidá­gó. Maróti Józsefék lakókocsi­val kelnek útra, a 4 hónapos idényben 6-7 helyre mennek el. Takács Antalék évente 5 al­kalommal indulnak vándorút­ra. Az Alföldön adott a repce, az akác, de „felsőakácra" pél­dául már északra utaznak. Fe­leségéve! rendszerint a kör­nyéken szállnak meg. Idén úgy szervezték meg az útju­kat, hogy 10-14 napra ott­hagyták a kaptárokat egy zárt telepen, majd értük mentek. A szegedi Mars téren mézet áruló Takács Antal a 2009-es mennyi­ség felét tudta kimérni az üvegek­be. FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents