Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-18 / 218. szám

SPORT 2010. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Szieszta IRkl I! WERNER KRISZTINA A Dexter sorozat főhőse, aki a vér megszállottja egy személyben sorozatgyilkos «•.•> profi vomyoms.akertü, Kellős eleiét úgy egye teli. hogy azt mészárolja le. aki „megérdemli". A Három vak egér 48 éve a Színpadon. Az anyakirálynő kedvence. A krimikirálynő a brit anyakirálynőnek is kedvence volt; születésnapjára rádiójátékot kért tőle. Akkor született a Három vak egér története, ami 1962 óta szerepel az angol színházak műsorán, ez a legrégebben játszott színdarab. Hogy feszültségoldásra vagy figyelemelterelésre, nem tudni, de a második világháborús Angliában a légópincék polcain kötelező volt krimit tartani. TÖPRENGŐK ÉS AKCIÓHŐSÖK NYOMOZNAK Poirot, ha kis szürke agysejtjei mozgásba lendülnek, percek alatt rá­jön, ki a gyilkos és rászáll, míg a környezete idegszálait a végletekig nem feszíti. Poirot nem viselné el Miss Marple-t Agatha Christie saját magát is beleszőtte Miss Marple és Hercule Poirot figurájába, de leginkább a krimiírónő, Ariadné Olivér hasonlít rá legjobban. Érdekfeszítő színdarabjai, novellái, regényei miatt a műfaj koronázatlan királynőjeként emlegetik. IZGALMAS BELESNI A BŰNÖS ALVIIÍGBA - Idegesítenek a krimik, túlságosan távol állnak a valóság­tól. Főként három éve, amióta fogvatartottakkal dolgozom, nem nézek és nem olvasok bűnügyi sztorikat - árulja el Ju­hász Szabolcs, a Baranya megyei fiatalkorúak regionális büntetés-végrehajtási intézetének 32 éves pszichológusa. Annál inkább kedvencei a detektívtörténetek pécsi „pácien­seinek" körében. A könyvtár toplistáján szerepelnek a kri­mik, és a tévésorozatok sem számítanak tiltott gyümölcsnek. Amúgy a börtönpszichológus szerint a hús-vér bűnözők kar­rierjében az élő példa sokkalta ragadósabb, mint a kitalált hősök sorsa. A rácsokon innen azért népszerűek a „bűnös" sztorik, mert izgalmat okoz belesni az ismeretlen alvilágba és meg­érteni az elkövető észjárását - fogalmaz. - Mennyire nyitott könyv az igazi elkövetők lelkivilága? Bár ebben is működnek lelki és szociológiai sémák, mindig akadnak esetek, amik kérdőjeleket hagynak maguk után. - Agatha Christie színdarab­jai, regényei és novellái tálcán kínálják magukat a filmkészítők­nek - halljuk a filmes szakem­bertől. - A forgatókönyvszerű párbeszédek átírása nem okoz komoly fejtörést. Mivel a két re­mekbe szabott „nyomozó" meg­konstruált békebeli világának megvannak a speciális filmes eszközei, a mai napig nem kel­lett kirobbantani őket a hú­Sherlock Holmes köpenyéből bújtak elő A filmek nyomozóit a szakember teóriája mind Sherlock Holmes alakjához vezeti vissza. A töprengő utódokhoz sorolja Miss Marple-t és Poirot-t, de Columbót, Derricket és Monkot is. Az akcióhős-leszármazottak közül Kojaket, Magnumot és a legújabb Sherlockot emeli ki. KITALÁLT GYILKOSSÁGOK DOMBAI TÜNDE szas-harmincas évek vidéki an­gol stílusából. Még a legújabb BBC-feldolgozások is legfőkép­pen a közeli felvételekkel operál­nak, hogy a pszichologizáló nyo­mozó munkáját a szereplők leg­finomabb arcizomrándulásai­val illusztrálni lehessen. Legfel­jebb pár jelenetbe csempésznek bele számítógépes animációt, például hogy bemutassák, hogy pördül meg a postaládában a be­dobott levél. - Gyökeresen más világ Sher­lock Holmes „leszármazottai" kö­zül az akcióhősöké. Kőkemé­nyek, fegyvert is használnak, ha kell, ám szeretetre méltó figurák a Kojak- és a Magnum-sorozatok nyomozói - emeli ki Jugovits Ildi­kó. - Dyen más irányba viszi új Sherlock Holmesát GuyRitchie új filmje; az ő zsenije kábítószeres, otthon van a küzdősportok vilá­gában és zilált a külseje. Érdekes, hogy a kritikusok szerint ez a fi­gura hasonlít legjobban az erede­ti regényhősre. - Intézmény vált Agatha Christie-ből. Nagyon jól tudta, mire vevő a közönsé­ge - halljuk Kovács Kriszti­na irodalomtörténésztől, a szegedi egyetem doktoran­duszától. - Magát is beleír­ta kicsit az okos detektív­jeibe, bár a közszeretetnek örvendő, intelligens öreg hölgy, Miss lane Marple alakjáról azt nyilatkozta: nagymamájáról mintázta, aki derűs, ám mindenkiről a legrosszabbat feltételezi, és az be is igazolódik. Hercule Poirot sarkított hímsoviniszta figurájára pedig saját bevallása sze­rint ráunt egy idő után. Amikor megkérdezték tőle, szerepeltetné-e Miss Marple-t és Poirot-t egy re­gényben, azt válaszolta: Poirot nem viselné el, hogy Miss Marple személyében legyőzze egy nő. Amiatt bí­rálják Agatha Christie-t, hogy túl korosán „szület­tek" a főhősei, és emiatt nem öregszenek a szerep­lői, de más irányzat szerint tudatos ez a varázsmesei megoldás, amikor az élet­kor nem jellemző. A szakértők szerint Agatha Christie leginkább Ariadné Olivér, a kri­miírónő alakjában érhető utol. A nagy különbség az a \ hősnője és közte, hogy Ariadné mindig rossz megoldásra jut a bűnügyi szálak felgombolyításánál. Amúgy ő is szerethető középkorú hölgy, nemes vágású arccal, határozott szemöldökkel, ősz hajjal. A nagydarab asszony­ság feltűnő mennyiségű al­mát eszik, antialkoholista és refrénszerűen ismétli: Bez­zeg, ha egy nő volna a Scot­land Yard vezetője! - A krimi koronázatlan ki­rálynője, vagy sem, az biztos, hogy bevált sémára dolgozott, és nagyon tudatosan bevetet­te a színpadi technikákat, fű­szerezve briliáns kombinatív képességgel - fogalmaz az irodalmár. - Rendkívül ter­mékeny szerző, és igaz, hogy a mennyiség néhol a minőség rovására megy. Van azonban tizenöt-húsz csúcsteljesítmé­nye, ami önmagában elég lenne egy életműnek. Legis­mertebbek a legjobbnak tar­tott regényei, a Hz kicsi néger, az Öt kismalac, az ABC-gyil­kosságok, Az Ackroyd-gyil­kosság, A vád tanúja című, a Halál a Níluson és a Gyilkos­ság az Orient expresszen. Az irodalomkritika az amerikai Raymond Chandlert tekinti a műfaj abszolút ászának a ke­mény realista bűnügyi regé­nyeivel. Nyilván attól örök­zöld siker, hogy elolvasva órák alatt mi is rájövünk a megoldásra, helyreáll a világ rendje, a jó győzedelmeske­dik. Agatha Christie-nél meg­kapjuk az emberismeret illú­zióját, vagyis hogy nincs meg­oldhatatlan rejtély, amihez hétköznapi eszközökkel el ne jutnánk. A filmes történetek nyomozói Arthur Conan Doyle főhősé­hez, Sherlock Holmes figurájá­hoz vezethetők vissza - göngyö­líti fel a szálakat Jugovits Ildikó, a szegedi Somogyi-könyvtár szak­embere. - Akárhány alakban is születik újjá a zseniális detektív, min­det sajátos humorral áldja meg az írója. Követőinek többsége töprengő rejtélyfejtő, aki az ele­gáns, kimért, pipázó zsenire em­lékeztet. Ilyen a német Derrick, aki sajátosan moralizál, de rá hasonlít a gyűrött ballonkabátos Columbo hadnagy is az elma­radhatatlan szivarjával. Vannak nem hivatásos utódok is, de ha megnézzük Monk, a flúgos nyo­mozó képességeit, kiesne az első rendőrválogató rostán. Ezek közé a töprengő figurák közé illik bele - a filmes szak­ember teóriája szerint - Agatha Christie angol Miss Marple-ja és az Angliába szakadt belga ma­gándetektív, Hercule Poirot. Az „elsőszülött", Poirot megkerül­hetetlen megformálója Dávid Suchet, aki annyira együtt él a kínosan elegáns, tipegő és nagyképű zseni karakterével, hogy sajátos beszédmódot is ki­dolgozott számára, amit kritiku­sai nagyra értékelnek. Hasonlít rá az ugyancsak koros és egyedülálló „nyomo­zó", a derűs, ugyanakkor kot­nyeles hölgy, Miss Jane Marple, aki gyakran hangoz­tatja, hogy tapasztalatait a kis vidéki városban, Saint Mary Meadben gyűjtötte. Megformá­lása sok angol színésznőnek adott feladatot a filmvásznon. Leghitelesebben mégis való­színűleg az a Joan Hickson je­leníti meg, akire maga az írónő talált rá egy szereplőválogatá­A krimikirálynő titokzatosan eltűnt A krimi koronázatlan angol királynőjeként szá­mon tartott Agatha Christie (1890. szeptember 15-1976. január 12.) Agatha Mary Clarissa Miller néven született. Első férje, Archibald Christie vezetéknevén ismerte meg a vüág, aki pilóta volt. Agathában az első világ­háború idején, amikor gyógyszer-laboratórium­ban dolgozott, fogalmazódott meg a gondolat, hogy milyen bűncselekményt lehetne elkövet­k" ni mérgezéssel. Mindjárt kitalált az ötletéhez egy detektívet is, Hercule Poirot figuráját, aki fényt derít az igazságra. Az újdonsült kri­miszerző regényterve sokáig feküdt fiókban ki­adóra várva, de aztán beindult és iparággá fej­lődött az üzlet. A közismert szerző életének pár napját is rejtélyes homály övezi; férje nőügye miatt egyszer hirtelen eltűnt, tizenegy napig nyo­moztak utána. A híresztelések ideg-összerop­panást sejtettek, de a valódi ok máig nem tisztázódott. A férjétől mindenesetre elvált, majd egy régésszel házasodott össze, akit több külföldi expedícióra is elkísért. Ezek remek alapanyagul szolgáltak az élet­művéhez. A férjét lovaggá ütötték, Agatha Christie pedig megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lo­vagja cím női megfelelőjét. Willi­am Shakespeare mellett Agatha Christie tartja a Guin­ness-rekordot minden idők legtöbb eladott könyvé­vel. Csak a Biblia ért el nála is magasabb el­adott példányszámot. son.

Next

/
Thumbnails
Contents