Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-18 / 218. szám
2010. SZEPTEMBER 18.. SZOMBAT AKTUÁLIS 3 CSAK ESŐ NE ESSEN A MAGYAR AUTÓPÁLYA-ÉPÍTŐKRE Első az út, aztán az árok Tanuljon a hibából az autópálya-építtető: legközelebb először a vízelvezető rendszert készíttesse el - tanácsolják a Makó térségiek. Maroslele a minap majdnem megint úszott, amikor az M43-asnál az építők elzárták a csatornát. Épp a vizet az út alatt átvezető buktatóaknán dolgoztak. MAROSLELE BAKOS ANDRÁS Múlt pénteken ismét nagy eső volt Makó környékén, Maroslelén is, de azért nem volt akkora, hogy befolyjon az udvarokba a víz. Mégis ettől kellett tartani, mert úgy látszott, az árkokban csak nem akar apadni. Az önkormányzat intézkedett, és mint kiderült, azért gyűlt a víz, mert az M43-as építésén dolgozók eltorlaszolták a csajt A vízügyi szakemberek szerint ez az eset nagyon is jellemző az autópálya-építésre. tornát, amely arra szolgál, hogy a településen fölgyűlő esővizet összegyűjtve elvezesse. Nem gondatlanságból tették: ki akarták szárítani azt a szakaszt, amely az autópálya töltése közelében áll, hogy meg tudják építeni azt az U alakú bujtatóaknát, amelynek épp az a feladata, hogy a csatornában érkező vizet átvezesse az út alatt. A vízügyi szakemberek szerint ez az eset nagyon is jellemző az autópálya-építésre. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nél arra hivatkoznak, hogy az M43-as építésének előkészítése mindenben a hatályos műszaki és jogi szabályozásoknak megfelelően történt, most is folyik az elvezető árkok építése, és ha közben vízteleníteni kell, az a kivitelező cég feladata. A NIF-nél azt is mondták, hogy a nehézségek megoldása érdekében egyeztetnek a társulattal, és az építkezéssel egy időben több vízátemelő szivattyútelepet is korszerűsítenek, több kilométeren kitisztítják a belvízelvezető árkokat. - Úgy lenne célszerű, ha az építtető, mielőtt bármihez hozzáfog, a vízjárta területeken először az elvezető rendszert készítteti el, mert az M43-as töltése már a földmunkák alatt is vízválasztó gátként viselkedett," egy-egy nagyobb eső után a földekről nem tudott elfolyni a csapadék, ez pedig, amellett, hogy a tulajdonosoknak kárt okozott, magát az építést is hátráltatta - emlékeztet Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. Az egyelőre nem dőlt el, hogy az autópályához tartozó vízelvezető rendszereket ki fogja működtetni. Üzemeltető márpedig kell: a buktatóakBújtatóakna és vízelvezető az M43-as mellett. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA nákban előbb lefelé, aztán a tani kell, hogy a hordalék ne nyomás által felfelé kell át- tömje el. A társulat szerint célfolynia a víznek, ezeket folya- szerű lenne, ha ezek is hozzámatosan ellenőrizni és tiszti- juk tartoznának. Felújított bölcsőde, új udvarok az iskolákban NÉHA MÉG BENZINRE SINCS PÉNZE A SZEGEDI ALAPÍTVÁNYNAK Bajban vannak a régiós újszülött-életmentők A megmentett babák több mint fele 2500 grammnál kisebb. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA SZEGED FOLYTATÁS AZ ^OLDALRÓL A Ford Tranzitot hat éve alakították át mentőnek. Az alapítvány munkatársai ezzel járják Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részének útjait. Egy új autó megvásárlása az alapítvány számára lehetetlennek tűnik, hiszen egy ilyen több mint 20 millió forintba kerülne, felszereléssel együtt 40 milliónál is többe. A speciális felszerelésű rohamkocsi mozgó intenzív osztályként működik. A koraszülötteknél szükség lehet - többek között - lélegeztetőgépre vagy akár kisebb sebészeti beavatkozásokhoz szükséges eszközökre is. A szegediek által megmentett gyermekek 55 százaléka 2500 grammnál kisebb, 45 százalékuk viszont nagy súlyú baba, akinél előfordulhatnak szívfejlődési rendellenességek is. Az életmentő szolgálattól legtöbbször a szülészeti osztályok kérnek segítséget, innen szállítják tovább a piciket a szegedi koraszülött intenzív osztályra, de előfordul, hogy kórházi gyermekosztályról visznek tovább kis betegeket, vagy otthonszüléshez robognak ki. Pintér professzor egyik legfelemelőbb élménye is egy otthonszüléshez köthető. - Szegedtől 40 kilométerre fekvő településre mentünk ki a kollégákkal - emlékezett vissza a professzor. - Mire odaértünk, az anyuka megszült, az egyik mentős tartotta az infúziót. A kisbaba bepólyálva feküdt a kandalló előtt. Nekünk már nem is volt más dolgunk, csak beszállítani a csecsemőt a szegedi klinikára. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Több felújított oktatási intézményt is átadtak tegnap. A Mi iskolánk, mi óvodánk pályázaton legnagyobb összeget nyert iskola, a Szegedi Ipari, Szolgáltató, Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézményében az iskolaudvarra költötték a megnyert közel 12 millió forintot, amelyet további 3 millió forinttal sikerült kiegészíteni. Új, betonozott sportpálya váltotta le az eddigi balesetveszélyes udvart, valamint kialakítottak egy térkövezett pihenőhelyet, felújították az udvari járdát és a parkolót. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézményében szintén az udvar szépült meg a pályázatnak köszönhetően: díszburkolat került rá, valamint parkosították, és emlékfát ültettek a területén. A beruházás értéke közel 8 millió forint. ^ A Vitéz utcai bölcsőde uniós forrásból újult meg. Közel 100 millió forintot költöttek az új szárny kialakítására, amellyel az intézmény területét megnövelték, valamint arra, hogy a régi épületet és környezetét is felújítsák. Életmentés szállítás kttzben. Amennyiben az országban nem működnének speciális újszülött-életmentők, évente 150-nel több kisbabát vesztenének el szüleik, és 250-nel több gyermek lenne szellemileg károsult. Nagyon fontos, hogy a szakemberek időben segíteni tudjanak, hiszen az első percek, órák döntően meghatározzák az újszülött, koraszülött életkilátásait és későbbi éveinek életminőségét. Felajánlásaikkal olvasóink is támogathatják munkájukat. A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány számlaszáma: OTP Bank 11735067-20036634. Centrum, gödör BAKOS ANDRÁS bakos.andras@delmagyar.hu Szeged egyik legismertebb áruházát eladták a tulajdonosai egy másik cégnek, és úgy gondolták, ebből csak anynyi tartozik a városra és a vásárlókra, hogy az üzlet technikai okok miatt zárt be. A legfőbb technikai kérdés, hogyan tudják úgy elbocsátani a dolgozók egy részét és tudtukon kívül - átadni a másik részét a „jogutódnak", hogy a lehető legkevesebbet kelljen kifizetni végkielégítésként. Az eladónőkkel előbb közölték, mikor fog megszűnni a munkájuk, aztán mégis tovább dolgoztatták őket. Közben előzékenyen megmondták nekik, hogy hosszú távon akkor járnak jobban, ha mindenbe beleegyeznek, mert hiába mennek munkaügyi bíróságra, hiába nyernek, az eladó cég úgysem tud majd fizetni, úgyhogy nem kapnak semmit. Ezt az újságírónak nem akarják elmondani, nem is adnak rá módot, hogy a kérdéseit feltegye. A biztonsági őr nem engedi be a kollégámat, de nagyon udvarias, felajánlja, hogy felmegy, megkérdezi az áruház vezetőjét, szeretne-e élni a lehetőséggel. Aztán hozza az üzenetet: az igazgató nem szeretne nyilatkozni. Ezek az üzletemberek nem idegenek, legalább olyan jól ismerik a törvényeinket, mint a hazai vállalkozók, és azzal is tisztában vannak, kivel mit lehet megtenni. A segítőkészségnek és a kemény üzleti érdekérvényesítésnek ez a természetes együttműködése biztosan a több ezer éves távol-keleti kultúra sajátossága, de az eredményt tekintve lényegtelen, hogy ezek az üzletemberek kínaiak. A történet arról szól, hogy egy 30-40 éve egy helyen dolgozó embernek ma körülbelül annyi lehetősége van érdekeinek védelmére, mint a városnak a szomszédos, Centrum-gödör néven elhíresült beépítetlen telek tulajdonosával szemben. A kormány Kínával is erőteljesen szeretné bővíteni a kapcsolatokat, főleg olyan beruházások révén, amelyek új munkahelyeket teremtenek - mondta a minap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a világ első nemzetközi tevékenységű kínai ügyvédi irodájának megnyitásakor, Budapesten. Természetes, hogy az újságok ezt tartották fontosnak kiemelni, hiszen a választási kampány is arról szól, ki mennyi munkahelyet teremt, teremtett és fog - illetve, ha az ellenfélről van szó: úgysem fog - teremteni. Az, hogy milyen kiszolgáltatott nálunk az az ember, aki dolgozik, az elmúlt húsz évben nemigen volt kampánytéma. A mi kultúránk meg ilyen. Katyn mártírjaira emlékeztek Keresztet állítottak a katyni mártírok emlékére tegnap a szegedi dóm mellett. 1940-ben Sztálin utasítására 22 ezer embert végeztek ki a szovjetek - a lengyel hadsereg és értelmiség vezetőit. Tömegsírba lőtték őket, családjukat deportálták. Az emlékkeresztet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök áldotta meg. Köszöntőt mondott Biernacki Karol, a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke. Katyn és a nemzeti emlékezet politikája címmel tudományos konferenciát rendeztek a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán, a székesegyházban pedig szentmisét mutattak be. FOTÓ- VERÉB SIMON 99 Az, hogy milyen kiszolgáltatott nálunk az az ember, aki dolgozik, az elmúlt húsz évben nemigen volt kampánytéma.