Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-17 / 217. szám

3 FEBRUÁRBAN KEZDŐDIK A HIÁNYPÓTLÓ TANONCKÉPZÉS Toborozzák a rendőröket A rendőrtiszti szakközépbe 4-5-szörös a túljelentkezés. FOTÓ. VERÉB SIMON Alma az iskolában SZÖGI ANDREA szogi.andrea@delmagyar.hu Naponta egy alma az orvost távol tartja - szól a jól is­mert jelmondat, amit egy ideig főleg a rendelők falára kiakasztott plakáton olvashattunk. Manapság már min­denhonnan elárasztanak bennünket az egészséges élet­módot népszerűsítő hirdetések, kiadványok, műsorok. A hirdetőtáblákon most épp azt olvassuk: fogyasszunk naponta 3-szor 3-féle zöldséget, gyümölcsöt, és akkor sokat tettünk saját magunkért. Persze a választék is jó­val bőségesebb, mint mondjuk a 80-as években - min­den szezonban szinte minden vitaminforrást megvehe­tünk, ha van miből. Közben központi döntés is született, és hellyel-köz­zel elindult az iskola­J J Jóval több ez, gyümölcs-program, mint a semmi, de ami naP>1 almat ie • „__ lent az alsósoknak. igencsak messze van Jóval több ez mint a az ideálistól. semmi, de igencsak messze van az ideális­tól. Az intézmények egy része, főleg óvodák, a szülők segítségével próbálnak megoldást találni - hetente, ha­vonta gyümölcsnapot tartanak, amikor az anyu­kák/apukák szállítják az almát, körtét, banánt a gyere­keknek. Vagy heti váltásban kérik a szülőket arra, hogy a korábban befizetett gyümölcspénzből az egész cso­portot lássák el vitaminnal. De azért, hogy a gyerekek szívesen egyék meg a pa­radicsomot, sárgarépát, brokkolit vagy narancsot, ott­hon tehetünk a legtöbbet. A megye több iskolájában is kedvezőek a tapasztalatok, de biztos: ha a gyerekek egészen kicsi korukban nem szokják meg, hogy a zöld­ség-gyümölcs alapvető eleme a mindennapi étkezés­nek, később már kicsi az esély rá, hogy a közösség ked­véért megadják magukat. JÁR A VILLAMOS, JÁR A PÉNZ - ÍRTÁK PLAKÁTJUKRA Alvállalkozók a városháza előtt 3500 leendő rendőr jelentke­zését várja október 22-éig a Belügyminisztérium az ország­ban tapasztalható rendőrhiány miatt. A fiatalok négy helyen ­köztük a már most is telt ház­zal működő Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában - vesznek részt gyorsított képzésben. MAGYARORSZÁG, SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Toborzó felhívást tett közzé a Belügyminisztérium, amely­ben érettségizett, 18 és 34 év közötti fiatalokat keresnek - rendőrnek. A toborzás célja a létszámhiány mielőbbi eny­hítése, hiszen jelenleg 3500 rendőr hiányzik az utcákról. A februárban kezdődő új tí­pusú képzés 4 helyszínen, köz­tük a Szegedi Rendészeti Szak­középiskolában folyik majd, ahol a jelentkezők 5 hónapig ta­nulnak elméletet, amit 1 hónap terepgyakorlat, majd a záróvizs­ga követ. A teljes rendőr szakké­pesítés megszerzésére a diákok 5 évet kapnak, vagyis azt mun­ka mellett szerezhetik meg. A Szegedi Rendészeti Szak­középiskolába - amennyiben a 3500 jelentkező számát négyfelé osztjuk - körülbelül 850 új rendőrtanonc érkezhet. Korábban már többször beszá­moltunk arról, hogy az intéz­ménybe rendre 4-5-szörös a túljelentkezés. - Már most is olyan telt házzal üzemelünk, hogy új tantermeket kellett ki­alakítanunk. Kollégáink fo­• lyamatosan tartják az órákat, hogy a 14; osztály mindegyiké­nek legyen tanterme és taná­ra. Az első, másod- és kereszt­évfolyamosok 400-an van­nak, ami 100-zal több a koráb­bi tanévekhez képest - mesél­te Kozma András őrnagy. A magyar rendőrök jelenleg 2 éves képzésben vesznek részt, ezért - több szakember szerint - a pályázati kiírásban szereplő fél év kevés lehet még akkor is, ha ennek letelte után a tanoncok csak objektum­őr-kísérő részszakképesítést szereznek. Véleményük szerint rossz irányba vezet az is, ha a rendőrség lazít a testületbe ke­taik kedvéért, vagy azért, mert nem akarnak kimaradni az össznépi majszolásból. És per­sze ez egy esemény a kicsik életében: elmennek a konyhá­ra, kis kosárba kiszedik az osztály adagját, beviszik a te­rembe. És mindig akad valami külön élmény is. - Az egyik tanító bácsi egy kézzel, két almával zsonglőr­ködött - mesélte egy elsős kis­lány tegnap osztálytársainak. Az iskolákkal a beszállítók köthetnek szerződést, akik­nek a program végén téríti meg költségeit a Mezőgazda­sági és Vidékfejlesztési Hiva­tal. A mórahalmi DATÉSZ Dél-Alföld Zrt. idén az ország rülés feltételein: nem a rend­őrök számával, hanem képzett­ségével és hozzáállásával van probléma. A most pályázók ugyanis megússzák a művelt­ségi tesztet, amelyen a hagyo­mányos képzésre készülőknek át kell esniük. Kozma őrnagynál rákérdez­tünk az elmaradó teszt nehéz­300 iskolájába szállít almát: hetente összesen 130 ezer da­rabot. A programmal a ma­gyar termelőket támogatják, hiszen csak tőlük kerülhet al­ma az iskolákba. - Fajtamegkötés nincs, bár elsősorban az édesebbe­ket szoktuk vinni - mondta el Elek Ferenc kereskedő. ­Az viszont előírás, hogy első osztályúak és legalább 60 milliméter átmérőjűek le­gyenek. Hasonló program az óvo­dákban egyelőre nincs, de az intézmények többsége a szülők támogatásával hetente tart gyümölcsnapot. Például Szege­den, a Garam utcai óvodában ez a kedd: ekkor minden gye­rek visz magával néhány szem idénygyümölcsöt, amelyekből aztán salátát készítenek. - A reggeli és az ebéd köz­ti időszakban szoktuk a gye­rekeknek a gyümölcsöt adni. Lehetőség szerint a szabad levegőn fogyasztják el, és mindig keverünk hozzá ola­jos magvakat is, hogy még íz­letesebb legyen - mesélte Pi­picz Anett óvodapedagógus. Hozzátette: a szülők is oly­annyira támogatják az egész­séges életmód ilyesfajta nép­szerűsítését, hogy a legtöbb Egészségügyi és fizikai alkalmassági A leendő rendőrnek egészség­ügyi alkalmassági kérdőívet kell kitöltenie, amelyben töb­bek között arra kell válaszol­nia: iszonyodik-e a halottól, vértől, volt-e öngyilkossági kí­sérlete, mennyi alkoholt iszik, és vizelt-e ágyba. Ezen kívül pszichológiai vizsgálaton esik át. A fizikai alkalmassági 2000 méter síkfutásból, felü­lésből, fekvőtámaszból és négyszer tízméteres ingafutás­ból áll a kornak, nemnek meg­felelő besorolás szerinti da­rabszámban, illetve szintidőre. A sikeres vizsgához egyik gya­korlatból sem lehet megbukni. ségére, de konkrét feladatsort nem tudott adni, mert a teszt­lapokat a tanulmányi osztály szigorú szabályok szerint ke­zeli. Általánosságban annyit mondott: nem árt tisztában lenni azzal, hogy ki a magyar miniszterelnök, belügymi­niszter és országos rendőrfő­kapitány. A legtöbb kérdés té­mája a történelem. - Nem érezhetik magukat át­verve a hagyományos képzésre jelentkezők, hiszen ezzel a szak­képzettséggel csak őrzési fel­adatokkal kapcsolatos beosztá­sokat lehet majd betölteni - ma­gyarázta Kozma András. Mégis akad egy nem éppen elhanya­golható különbség: a szakkö­zépiskolások az első év elvégzé­se, míg az új típusú képzésre je­lentkezők már fél év után jogo­sultak lesznek illetményre. A Belügyminisztérium arra számít, hogy a szakközépisko­lások nem akarnak majd na­gyobb számban áttérni az új képzésre, és nem okoz minő­ségi romlást az új rendszer. esetben több napra elegendő gyümölcs gyűlik össze. A hét nagy részében így ki tudják ezzel egészíteni a gyerekek étrendjét. Az iskolatej már a múlté Hasonló kezdeményezés volt 2004-ben az iskolatejprog­ram, amely azonban mára szinte mindenhonnan eltűnt. A szegedi, önkormányzati fenn­tartású iskolák alsósai 2006-ig kaptak ingyentejet mindennap, ám a pedagógu­sok visszajelzései szerint nem volt túl nagy sikere: a gyere­kek egy része nem itta meg, és körülményes volt a minő­ség megőrzésének biztosítása is, ha a kicsik nem fogyasztot­ták el azonnal a tejet. A prog­ram így elhalt, pedig - ha igény nem is - szükség lett volna rá. Az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet információi szerint ugyanis Magyarországon az általános iskolások csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, közel kétharmaduk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Ezeknek a gyerekek­nek tehát elégtelen a napi kal­ciumbevitelük. SZEGED. „Hol van az élelem bé­re?", „Szeged felelős a pénzün­kért", „Jár a villamos, jár a pénz" - olvasható a szegedi vá­rosháza előtti transzparense­ken. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jász-Vasút Kft. tucatnyi alvállalkozója tegnap és ma azért demonstrál a Széchenyi téren, mert az l-es villamosvo­nal rekonstrukcióját végző A-SZ-E Konzorcium 230 millió forinttal tartozik a cégnek ­amely így nem tudta kifizetni például a Kevinem 2000 Kft.-t sem. Utóbbi ügyvezetője, Szűcs Attila a helyszínen elmondta: tavaly novembertől síneket fektettek, hegesztettek, hang­és rezgésszigetelést ragasztot­tak a Kossuth Lajos és a Bol­dogasszony sugárúton. Azért tüntetnek, mert félnek attól, hogy a beruházásra kapott uni­ós támogatás és az önkormány­SZEGED. - Rettenetesen mély morális, erkölcsi válságban van az ország. Találjuk meg a módját annak, hogy közösen kikerüljünk belőle - vázolta a 6. Van kiút konferencia célját Magyar Anna, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elnöke, ország­gyűlési képviselő tegnap a me­gyeházán. A sorozat szegedi ál­lomásának vendégei, neves egyházi és közéleti személyisé­gek egyetértettek: harsányan, kiabálva, intoleránsán nem le­het felépíteni azt a nemzetet, amelyre minden ember vágyik és büszke - csak úgy lehet, ha összefogunk. Szászfalvi László egyházak­kal, kisebbségekkel és civil­szervezetekkel foglalkozó ál­lamtitkár szerint „a nemzeti összetartozásról szóló tör­zati önrész nem a munkát tény­legesen elvégzőkhöz kerül ­hiszen a kivitelező konzorcium egyik tagja, a Szeviép Zrt. ellen már felszámolási eljárás folyik. - Noha megértjük az alvál­lalkozók képviselőit, rossz he­lyen tüntetnek. A beruházás európai uniós forrásból törté­nik - a kifizető pedig a Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség. Szeged mindössze a beruhá­zás önrészének, 13 százaléká­nak költségeit viseli, ezt az összeget pedig az utolsó fillé­rig kiegyenlítette a vele szer­ződésben álló A-Híd Zrt.-nek. Vele konkrét szerződésben nem álló cégnek, vállalkozó­nak, alvállalkozónak az ön­kormányzat nem fizethet. Ez ugyanis bűncselekmény len­ne - fogalmazott Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármes­ter közleményében. vény, a kormány 29 pontos akcióterve, a 100 nap alatt megalkotott 50 törvény a kife­lé vezető út egy-egy macska­köve". Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő kiemel­te: érték az összetartozás, a családhoz, régióhoz, nemzet­hez kötődés. A konferencián előadást tartott - többek kö­zött - Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, Mészáros Kálmán, a baptista egyház el­nöke, D. Szebik Imre nyugal­mazott evangélikus püspök, Kiss-Rigó László szeged-csa­nádi katolikus megyés püs­pök, Lednitzky András, a Sze­gedi Zsidó Hitközség elnöke, valamint Cselényi István gö­rög katolikus lelkész, egyete­mi tanár. AZ ALSÓSOKNAK SZÁLLÍTOTT INGYENGYÜMÖLCCSEL A MAGYAR GAZDÁKAT TÁMOGATJÁK Majdnem minden napra egy alma CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az igazgatónő elmondta: - Az előző tanévben még heti 5, idén heti 4 almát kapnak az alsósok. Úgy gondolom, azon túl, hogy az ingyenes gyü­mölcs segítség a családoknak, a programnak nevelési értéke is van, hiszen ízlést, szokást és kultúrát is formál: segíti az egészséges életmód kialakulá­sát a gyerekekben. A Vörösmartyban napi 170 almát osztanak ki, mind el is fogy. A pedagógusok tapasz­talatai szerint az iskolában azok is megeszik a gyümöl­csöt, akik otthon nem - bará­Vásárhely mindennapi gyümölcse. A vásárhelyi alsó tagozatos kis­diákoknak (1215 gyereknek) az Egészséges Vásárhely Program kereté­ben már jó ideje mindennap biztosít az önkormányzat gyümölcsöt a fő­étkezéshez. A Hód-Menza által készített tízóraihoz, ebédhez vagy uzsonnához hetente háromszor-négyszer minden általános és középis­kolásnak jár gyümölcs. Vásárhely több óvodájában hetente egyszer tartanak gyümölcsnapot, és a szülő visz be almát, körtét, narancsot. Makón az önkormányzati általános iskola egyik tagintézményében sincs ilyen program. A Szent István Római Katolikus Iskolában tavaly volt almaprogram, idén is lesz, de még nem indult el, a Szikszai György Református Iskolában viszont már most is megy. Az óvodák közül a Belvárosi összes tagintézményében kapnak mindennap gyümölcsöt a gyerekek, az Újvárosiban hetente egyszeri a gyümölcsnap, ahogy a Bárka református óvodában is. ••••••••••••••••••••••••HnHHH Van kiút konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents