Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-16 / 216. szám

2010. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK 3 AZ ORBÁN-KORMÁNY MEG NEM DÖNTÖTT AZ ELI-PROjEKTROL Szuperlézer: késésben SZUPERLEZER SZEGEDEN 245 millió eurós beruházás 11 hektáros terület - mellette 60 hektáros tudományos park 300 kutató, fejlesztő; akár 600 új munkahely Fenntartási költség: évi 15 millió euró Forrás: DM/DV-gyűjtés PÁRATLAN KUTATASIEREDMENYEK az izotópgyártásban, gyógyszerkutatásban, sugárterápiás módszerekben, navigációs rendszerek fejlesztésében, részecskegyorsításban DM-GRAFIKA SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Megírtuk: az ELI - az Európai Unió 44 kiemelkedő jelentősé­gű kutatási nagyberendezésé­nek egyike - egy tavaly októ­beri döntés következtében há­rom helyszínen valósulna meg: Szeged mellett Prágában és Bukarestben. Mindhárom ország az európai strukturális alap felhasználásával építkez­ne - csakhogy ezeket a beru­házásokat legkésőbb 2015 kö­zepére meg kell valósítani. Az I. Szegedi Gazdasági Konferencián tartott előadá­sában Szabó Gábor akadémi­kus, az SZTE rektora kiemelte: komoly lökést adhat a város gazdasági fejlődésének a lé­zerközpont létrehozása. Há­romszintes épületet tervez­Holló András Szegeden SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Holló András, az Alkotmánybí­róság (AB) elnökhelyettese tar­tott előadást a Szegedi Ügyvédi Kamara székházában tegnap délelőtt a Magyar Jogász Egylet Csongrád megyei szervezetének meghívására. Holló András a jo­gászhallgatóságnak elmondta: a jövőben is olyan színvonalas indítványokat várnak az ügyvé­dektől, amelyeket az AB a lehe­tő legrövidebb időn belül el tud bírálni. A tervek szerint tavasz­szal létrejövő új alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezte: re­méli, az AB a jövőben is meg­őrizheti azon minimális hatás­körét, miszerint a törvényterve­zeteket felülvizsgálhatja, s ha azokat jogsértőnek tartja, meg­semmisítheti. Az alkotmánnyal kapcsolatos esetleges népsza­vazásról kijelentette: csak egy véleménynyilvánító népszava­zást tud elképzelni, amelynek eredménye nem lesz kötelező érvényű a parlamentre. nek, több ezer négyzetméteres alapterülettel az öthalmi volt szovjet laktanya 11 hektárján. A lézerközpont mellé a tervek szerint 60 hektárós tudomá­nyos park épül - így a 245 mil­lió euróból létrejövő beruhá­zás Szabó Gábor szerint 600 milliós jövedelemgeneráló ha­tással bír majd, mig az ELI fenntartási költsége évente 15 millió euró lesz. Lengyel Imre, az SZTE GTK Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intéze­tének egyetemi tanára szerint 100 kutatói hely kétszer ennyi fejlesztői és 600 kiszolgálói munkahelyet is teremthet. Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fej­lesztési és koordinációs ál­lamtitkára azt mondta la­punknak: „azon kívül, hogy ezek a döntések nemzetközi szinten megszülettek, további felkészülés még nem történt az ELI-ben". - Minden tudást szeretnénk összegyűjteni er­ről a programról, hogy a kor­mány meghozhassa a felelős döntést - tekintettel az ország gazdasági helyzetére is -: tud­ja-e biztosítani, hogy a struk­turális alapból ez a szuperlé­zerprojekt megvalósuljon. Ez nemcsak a kormányon, a szakmai szereplőkön is múlik - fogalmazott. Ősszel várható döntés. Forrásaink szerint a kérdés kényes: ha kiszállnánk, Ro­mánia és Csehország is nehéz helyzetbe kerülne - vagy nél­külünk valósítaná meg a lé­zerközpontot. Az is blamázs lenne hazánknak, ha Magyar­ország első európai soros el­nökségének idején jelentené be, mégsem valósul meg a projekt. Gazdasági konferencia Először szervezett gazdasági konferenciát Szegeden az SZTE és a Heti Válasz. Több mint 200 vállalkozó, cégveze­tő előtt Molnár Ágnes bemu­tatta az Új Széchenyi Terv 7 fő irányvonalát a foglalkoztatás ösztönzésére, a versenyképes­ség javítására. Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség elnöke elmondta: 1900 milliárd forint szabadon fel­használható uniós forrás ma­radt, ebből csoportosítanának át a mikro-, kis- és középvál­lalkozásoknak. B. Nagy László országgyűlési képviselő, a Fi­desz szegedi polgármesterje­löltje kiemelte: a város két nagy munkáltatójának, az ön­kormányzatnak és az egye­temnek össze kell fognia. Átadják a Kossuth utcát és a HMG új szárnyát SZENTES MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap még lázas munka folyt a szentesi Kossuth utcán, amit három hónapos szakaszos lezá­rás után ma délután ad át Szir­bik Imre polgármester a közle­kedőknek. A 440 milliós átépí­tésből 5000 négyzetméteren térkövezett járda és 2 kilométer hosszú kerékpárút épült, újra­aszfaltozták az úttestet, továb­bá 3 körforgalmi csomópontot alakítottak ki. Az átadás han­gos lesz, hiszen katonazeneka­rok találkoznak ma a Kur­ca-parti városban: a hódmező­vásárhelyi, a szentendrei, a 99 Az átadás hangos lesz, hiszen katonazenekarok találkoznak ma a Kurca-parti városban. debreceni és a budapesti fúvó­sok - együtt közel 130-an ­Szentes több pontján külön-kü­lön zenélnek 4 órától, 5 órától pedig együtt szólaltatják meg hangszereiket a Kossuth téren. Nem messze onnan, a Horváth Mihály gimnáziumban is ünne­pi lesz a hangulat, mert szintén ma délután 5 órakor adják át az iskola korábbi szolgálati laká­saiból kialakí­tott új szárnyát. Az avatásnál köszöntőt mond Szőcs Géza kulturális ál­lamtitkár, Magyar Anna, a gim­náziumot fenntartó megyei ön­kormányzat elnöke és Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője. 200-an szokhatnak le Vásárhelyen HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Az or szágban egyedülálló kezdemé­nyezéssel bővül az Egészséges Vásárhely program, amely az önkormányzat és a Pfizer Kft. segítségével nyújt segítséget a dohányzásról való leszokás­ban. Mint az Csányi Péter, az EVP programigazgatója, Kallai Árpád, az Erzsébet-kórház igaz­gatója, Lázár János polgármes­ter és Rékassy Balázs, a Pfizer Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján el­hangzott: a 2008-ban lezajlott, 80 önkormányzati dolgozót érintő és 90 százalékos ered­ménnyel végződő programot terjesztik most ki, egyelőre 200 vásárhelyi számára. Az önként jelentkezők fejenként több mint 60 ezer forintos gyógyszeres ke­zelési költségének harmadát a város, harmadát a Pfizer Kft. állja, így a leszokni kívánóknak a program csupán egy-két havi cigaretta árába, 22 ezer 600 fo­rintba kerül. Az érdeklődők ok­tóber 5-étől a városháza föld­szint 16-os szobájában és az EVP programirodáján kaphat­ják meg a tájékoztató anyago­kat és a jelentkezési lapot. Elkerülő utakon FEKETE KLÁRA fekete@delmagyar.hu Januártól - ha minden igaz - már csak a nyomvá­lyúk és a széttöredezett utak emlékeztetnek majd bennünket arra, hogy évtizedeken keresztül Szege­den dübörgött át a nyugatról keletre tartó tranzit. Az áthaladó teherautókat kitiltják a városból, a célfor­galmat korlátozzák. Pedig már kezdtük megszokni a hatalmas járműveket, a zajt, a zsúfoltságot. Azt érezhettük: igazi dübörgő nagyváros vagyunk, csak­nem olyan fontos, el- és megkerülhetetlen közúti csomópont, mint Budapest. Januártól végre-valahára elkerül bennünket a tranzitforgalom, Szeged célállomás lesz, ahová csak azok a nehéz jármű­99 Januártól végre­valahára elkerül ben­nünket a tranzitfor­galom, Szeged célállo­más lesz. vek térnek be, ame­lyek ide vagy innen szállítanak árut. Számukra sem kül­denek azonban egy­értelmű zöld jelzést: az a teherautó ugyanis, amelyik 3,5 tonnánál súlyosabb a rakomá­nyával együtt, csak a kiskörútig juthat el. De jobban teszi, ha odáig se jön be, hanem valahol a városban átpakolja az áruját kisebb járművekre, és azokról látja el az üzleteket. Lesz még ebből érdekellentét, és panaszáradat zúdul majd a városvezetésre, ami­ért nem elég vállalkozásbarát. Próbálom elképzelni, mekkora lesz a nagykörút forgalma, de nem tudom. Beláthatatlan egyelőre az is, mennyire ürül ki a rókusi csomópont új körfor­galma, vajon csupa közlekedési rendet ismerő, piros lámpánál megálló, villamost elengedő illedelmes autós hajt-e majd át rajta? És nem tudjuk azt sem ­mert sosem készült hasonló felmérés -, hány turista vagy ráérő vállalkozó állt meg azért Szegeden, mert véletlenül betévedt á belvárosba, és elé tárult az a látvány, amiről mi azt hirdetjük: ékszerdoboz. Igen, ki kell mondani, van egy kevés hátránya is annak, ha meg- és elkerülő utakon nagy sebességgel el le­het zúgni egy város mellett. Hiszen ki ne állna meg szívesen egy város központjában egy kávéra csak azért, mert kedves helynek találja? Szintén tegnapi hír, hogy Mórahalom 2013-ig el­kerülő utat kap, így főtéri körforgalmában azt köve­tően sosem forgolódnak majd kamionok. Viszont bá­mész idegenek sem, akiknek - ha nem néznek rá a fürdő épületére és környezetére - tán sose jut eszük­be, hogy ide is el kéne jönni egyszer. 2013-ra lesz új 55-ös főutunk SZEGED, BAJA. Teljesen megújul 2013 végére az 55. számú főút: Szeged és Baja között kiszélesí­tik az utat, és növelik a burko­lat teherbírását, továbbá ke­rékpárutat építenek ki. A beru­házások jelenleg az előkészítés szakaszában vannak, ez a ter­vek szerint 2012 második ne­gyedévére zárul le. Az előkészí­tési munkák az Európai Unió társfinanszírozásában folynak. Szeged és a Dél-Dunántúl között az egyetlen főút az 55-ös, viszonylag kevés tele­pülésen kel át. A kivitelezés .több szakaszban zajlik majd, az előkészítő munkákat egyet­len projektben hajtja végre a Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő (NIF) Zrt. - áll a kom­munikációs iroda tájékoztatá­sában. A beruházás során össze­sen - csaknem a teljes hosz­szon - több mint 90 kilométe­ren teljesen felújítják, és a 11,5 tonna tengelynyomású jármű­vek számára is alkalmassá te­szik a főút burkolatát Szeged és Baja között. Az útszaka­szon jelenleg naponta átlago­san 6500-6800 jármű közle­kedik, közülük 800-1000 te­hergépjármű. A kerékpárosokra is gondol­tak a tervezés során, a jellemző­en óránként 90 kilométeres se­bességre tervezett főút mellett párhuzamos kerékpárutat ala­kítanak ki. Külön kivitelezési projekttel készülhet majd el az 55-ös számú főút Mórahalmot elkerülő, 7,1 kilométeres szaka­„Az útszakaszon jelenleg naponta átlagosan 6500-6800 jármű közlekedik, közülük 800-1000 tehergépjármű." sza, három új körforgalmú cso­móponttal. A tervek szerint az egész Sze­ged-Baja szakaszon összesen 13 meglévő csomópontot építe­nek át, valamint egyes települé­sek határán forgalomcsillapító szigeteket alakítanak ki. A be­ruházások megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése most zajlik, a kivitelezési hely­színek többségénél rendelke­zésre állnak a jogerős építési engedélyek. A felújítási munká­latok tervezését a Bokút TERV Kft., az UVATERV Zrt., a Pega­zusTERV Kft.-DELTATERV Kft. Konzorcium és a Partner Mér­nökiroda Kft. végzi. A teljes beruházás előkészí­tésére több mint 2 milliárd fo­rint áll rendelkezésre, amely­nek 15 százaléka hazai forrás, 85 százalékát pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ER­FA) fedezi.

Next

/
Thumbnails
Contents