Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-14 / 214. szám

2010. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK 3 SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - A legjobb napon is hat órám van, a többin 7 vagy 8. Viszont télen lesz, amikor 9 órát kell majd végigülnöm reggel fél nyolctól délután 4-ig - mesélte a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egyik tizenegyedikese. Mint elmondta, délutánra már érezhetően lankad a figyelme, ráadásul otthon is még legalább egy órát tanulással tölt. De a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézményében tanuló évfolyamtársa még nála is rosszabbul járt: egyik napján tíz tanítási órája van, így fél 5-kor végez. - Ki lehet bírni, csak sok kaja kell - mondta a lány, bár hozzátette: a nyolc órája után berakott két emelt szintű angolon már szinte lehetetlenség figyelni, főleg, hogy azon a napon még testnevelésórája is van. A legleterheltebbek általában éppen az ilyen középiskolások, akik emelt szintű érettségi vizsgát tesznek, és emiatt pluszórákat vesznek. Ezeket ugyanis nem mindig sikerül beilleszteni az órarendbe, így csak egy megoldás marad: a nap végére tenni. Ezek nem hasonlíthatók a fakultációként vagy szakkörként délutánra felvett tárgyakhoz, hiszen míg utóbbiaknál nincs számonkérés, az érettségi előkészítőkön bizony ugyanolyan nagy a tét, mint bármely más tanórán. A pedagógusok tapasztalatai szerint azonban nincs baj a maratoni tanulással. - A késői órákon is ugyanolyan rendesen dolgoznak, mint a többin, hiszen azért járnak ezekre, mert tudják, hogy szükséges a továbbtanulásukhoz - mondta Szöllősy László, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatóhelyettese. Hozzátette: a helyzet azért nem tragikus, hiszen egy diáknak hetente mindössze egy ilyen hosszú napja van, azt pedig 17-18 évesen már bírni kell. Általánosban ritka a hetedik óra is. Az általános iskolásoknak a választhatókkal együtt is maximum 29 órájuk lehet egy héten. Ez átlagosan napi 5-6 órát jelent, az általunk megkérdezett intézményekben csupán a testnevelés vagy szervezési okok miatt, esetleg az idegen nyelv csúszik át heti egy alkalommal hetedik órába. Néhány iskolában pedig már bevezették azt a rendszert, miszerint a tanulószobáról már semmilyen leckét nem visznek haza a gyerekek, így a délutánjuk már valóban tanulás nélkül telhet. Kárpótlást kaphat az Erzsébet-kórház Peren kívül egyezne ki az állam négy kórházzal, köztük a vásárhelyivel is, ha az eláll a 2007-es ágyszámcsökkentés miatt kezdeményezett pertől. Az aktív ágyszámot akkor 315-ről 116-ra csökkentették, több osztály megszűnt. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Akár milliárdos kárpótlást is kaphat az államtól az Erzsébet-kórház a 2007-es leépítés miatt. Cserháti Péter, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára az egyik országos napilappal közölte: külön egyeznének meg azokkal az intézményekkel, amelyek az előző kormány ágyszámleépítése miatt beperelték a magyar államot, ám a Legfelsőbb Bíróság hiába döntött a javukra, a hatályba lépett jogszabályváltozások miatt már nem kaphatták vissza elvett ágyaikat. A vásárhelyi Erzsébet-kórház 315 aktív ágyát Molnár Lajos egészségügyi minisztersége idején, 2007 elején előbb 161-re, majd 116-ra csökkentették. Teljes egészében megszűnt a fül-orr-gégészeti, a szemészeti és a bőrgyógyászati fekvőbeteg-osztály, jelentősen csökkent a sebészeti és a belgyógyászati ágyak száma. A leépítés ellen nem csak a város közgyűlése tiltakozott egyhangúlag - tízezres tömeg vonult az utcára 2007 februárjában, és élőlánccal vette körbe a kórház épülettömbjét. Molnár Lajos döntését 54 hasonló sorsra jutott egészségügyi intézmény támadta meg, de a miniszter a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma előtt indult valamennyi pert megnyerte. A kórháztulajdonosok, így Vásárhely is ezt követően rendkívüli perorvoslatot kezdeményezett. Majd négy kórház, a keszthelyi, a debreceni, a békéscsabai és a vásárhelyi kártérítési pert indított az állam ellen, amelyben az elmaradt finanszírozást követelik. Cserháti Péter hangsúlyozta: ha az érintett intézmények visszavonják az állammal szembeni követelésüket, és sikerül megállapodni az őszszegről, akkor a költségvetési tartalékalap terhére kártalanítják a kórházakat. A peren kívüli egyezség további feltétele, hogy később nem vesznek részt a várható konszolidációs programban. A négy kórház körülbelül 10 milliárd forintot követel, a tárca azonban csak ennek felét tartja méltányosnak. Cserháti elmondta: a peren kívüli egyezséget azért tartják jónak, mert a szakértők szerint az állam elbukná a kártérítési pereket, viszont a kár megállapítása újabb évekbe telne, s ez a kamatok miatt megemelné a költségeket. Megkérdeztük a kárpótlásról az önkormányzatot. Góbi Vilmos médiareferens egyelőre nem kommentálta a híreket, azt mondta, korai még nyilatkozni az ügyről. Szegeden gyártják a Herz-termékeket Újra kaphatók a Herz-termékek, amelyek a Pick szegedi gyárában készülnek szeptember l-jétől. Mindössze fél év telt el azóta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte a Csányi Sándor cégcsoportjához tartozó Bonafarm Zrt.-nek a Herz Szalámigyár Zrt. megvásárlását. SZEGED FEKETE KLÁRA A Herz-termékek iparszerű gyártása szeptember l-jén kezdődött el Szegeden - mondta el lapunknak Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. Összesen 12 termékről van szó, amelyeket már most sok üzletben kapni lehet, de a hónap végére várhatóan az ország egész területén bolti forgalomba kerülnek. Kovács László érzékeltette: nem könnyű ezeket a húskészítményeket bevezetni a piacra, mivel a Herz márkanév az utolsó 3 évben „amortizálódott", a termékek gyakran hiányoztak az üzletekből, és a minőségükkel is gondok voltak. - A Herz szalámik újbóli piaci bevezetésével nagyon körültekintően kellett eljárni, amikor meghatározták, kinek szánják fogyasztásra - hangsúlyozta Kovács László. Úgy döntöttek, hogy a fiatalokat és a középkorosztályt szeretnék megnyerni a modernebb dizájnnal és a mediterrán ízvilággal, ugyanakkor hangsúlyt fektetnek a tradíciók megőrzésére is. Mekkora mennyiségben gyártják? - kérdeztük a vezérigazgatót. Kovács László azt válaszolta, óriási a várakozás, de ma még nem tudják, mekkora tetszést aratnak a termékek. Eldől majd, hogy az érdekesség kedvéért vásárolnak-e Herz szalámikat az.emberek. r * • k ZmLÍ „Nem könnyű ezeket a húskészítményeket bevezetni a piacra, mivel a Herz márkanév az utolsó 3 évben amortizálódott." Kovács László elnök-vezérigazgató vagy a megismerés után újból leveszik-e a polcról. A GVH idén márciusban engedélyezte, hogy a Csányi Sándor cégcsoportjához tartozó Bonafarm Zrt. 100 százalékos közvetlen irányítást szerezzen a felszámolás alatt álló Herz Szalámigyár Zrt.-ben. így Herz-kálvária A Herzet 1994-ben éppen az a Pick Szeged Zrt. vásárolta meg, ahol most a Herz-termékeket gyártani kezdték. Tíz év után 2004 októberében adta el az akkori tulajdonos, az Arago Holding. A vevő a Clar Invest Kft. volt, amely az egyik leggazdagabb magyar, Albrecht Ottó érdekeltségéhez tartozik. 2005 februárjában. 4 hónap múlva továbbadták jámbor Jánosnak, az akkoriban a 41. leggazdagabb magyarnak tartott üzletembernek. A felszámolás alatt álló céget vásárolta meg a Bonafarm Zrt., amely közvetve ugyanúgy Csányi Sándor bankelnök tulajdona, mint a Pick Szeged Zrt. a vevőé lett a Herz vagyona, ingóságai, készletei, valamint az ingatlanai is. A korábban a budapesti Gubacsi úton működő 128 éves múltú Herz eszközeinek egy része Szegedre, a szintén Csányi tulajdonolta Pickhez került. A Bonafarm Zrt. 2009. december l-jén vásárolta meg a felszámolás alatt álló Herz Zrt.-t, de az ügyletet jóvá kellett hagynia a GVH-nak. A hivatal a versenytörvény alapján engedélyezte a fúziót a takarmány-előállítással és állattenyésztéssel foglalkozó Bonafarm Zrt. és a Herz Szalámigyár Zrt. között. A versenyhatóság megállapítása szerint az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, a felvásárlásból nem következik gazdasági erőfölény kialakulása vagy megerősödése. VÁSÁRCSARNOK, LAKÓHÁZ, ÜZLET, IRODA IS LEHET A HAJDANI DÉMÁSZ-TELEP HELYÉN Új városrész születik Első helyen Napi 10 óra az iskolában Eladó a Kossuth Lajos sugárút, Damjanich, Szatymazi és Puskás utca által közrefogott több mint 26 ezer négyzetméteres ingatlan - látni az egykori Démász-ügyfélszolgálatra kitett hirdetést a ruhagyárral szemben. Az EDF Démász Zrt.-vel egyeztetve a szegedi önkormányzat utolsó közgyűAz épületeket is átalakították, FOTÓ: KARNOK CSABA BUDAPEST, SZEGED. A Budapesten rendezett hétvégi országos közlekedésbiztonsági versenyen első helyezést ért el a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének kétfős csapata. Fodor László és Szegedi Károly a fővárosiakat és a Békés megyeieket utasította maga mögé. Teljesítményüket Túrós András, az OPSZ elnöke külön jutalommal is elismerte. Egyéniben szintén Szegedi Károly nyert. Nemzetközi építészeti tervpályázatot szeretne az önkormányzat, hogy új funkciót keressen az áramszolgáltatóval együtt a Kossuth Lajos sugárúti egykori Démász-telepnek. A több mint 26 ezer négyzetméteres gázgyárból lehet például kiállítóhely, lakóház, üzlet. SZEGED DOMBAI TÜNDE Mi lehet a hajdani gázgyárból? Mivel vegyes rendezésű a terület, akár vásárcsarnok, kiállítókomplexum, akár rendezvényterület képében születhet újjá, de összekombinálható belőle irodaépület, üzlet, sőt lakóház is, parkkal, mélygarázzsal. Bevásárlóközpont viszont nem lehet - egy idei közgyűlési döntés értelmében többnek nem ad helyet a város. lésén úgy döntött, hogy mivel a város frekventált területéről van szó, Szeged egy nemzetközi városépítészeti pályázatokat bonyolító társaságra bízza az ingatlan „jövőjét". Ezt a szervezetet Európán 11-nek hívják, és a magyar urbanisztiHa beleillik az építészek koncepciójába, megmaradhat a hűtőtorony kör alakú betonlába. FOTÓ: DM/DV kai társaságon keresztül folyamodhat hozzá támogatásért a város a hónap végéig. Ha az önkormányzat nyer, nem pénzt kap, hanem sok nemzetközi szervezőmunkát. A városnak mindez három év alatt 15 millió forintjába kerül, amit be kell fizetnie az Európán 11-nek. Cserébe viszont a nemzetközi társaság kétszer, de lehet, hogy háromszor ennyi értékű munkát vállal át. Nemzetközi versenyt ír ki és hirdet meg világszerte az építész tervezőknek, és azt szakmailag több fordulóban végigmenedzseli, jutalmat fizet a legsikeresebb versenyzőknek. Most üresen állnak az egykori gázgyár épületei. Nem mehettünk be fényképezni, de az EDF Démász saját fotókkal bemutatta az ingatlant. A telepen az 1860-as évek közepe óta folyt gazdasági tevékenység. 1894 után kezdtek a légszesz, vagyis világító gáz előállítása mellett villamos energiát is termelni. 1951-ben alakult meg az a Szegedi Erőmű Vállalat, amely 1954-ben a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat tulajdonába került, és ebben az időszakban állt rá a telep, hogy a gőz energiájából fejlesszen villanyáramot. Egy évvel ezelőtt szüntették be az energiatermelést, idén lebontották a gyártóberendezéseket, maradtak a csupasz falak. Ezek a falak pedig nem is akármilyenek, felhasználva, átrajzolva őket újrahasznosíthatok. Vannak köztük fantáziát megmozgató régi csarnokok, irodaépületek, áll a nyugdíjazott erőmű 45 méter magas kéménye, és beleálmodhatja a tervező az elbontott hűtőtorony meghagyott, kör alakú betonlábát. Minden régi alkotóelemet nem kötelező megtartania a tervezőnek, csak amennyit ezekből be tud illeszteni a koncepciójába.