Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS l Az ideológiákban nincs irónia Ungvári Tamás író, irodalomtörténész humora, vidámsága az emberek tiszteletéből fakad. Úgy véli, a magyarok nem akarnak szabadok lenni, és szeretne olyan társadalomban élni, ahol a kölcsönös tisztelet érvényesül. Számos külföldi egyetemen oktatott, a kapcsolatot az interneten is tartja az olvasókkal, tanítványokkal: övé volt az egyik első e-mail postafiók. 150 műfordításnál és 45 kiadott kötetnél tart. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár EffWiulil Szieszta vaj _o> vCL) IRODALOM FARKAS JUDIT - Szeptemberben tötti be a nyolcvanat Sa­ját honlapja van, blogot vezet, a Faceboo­kon is tartja a kapcsolatot a tanítványaival, olvasóival, ami a magyar irodalomtörténé­szek idősebb korosztályára annyira nem jellemző. Ez araiak is köszönhető, hogy számos nyugati egyetemen tanított? - Részben. Az UCLA (University of Califomia Los Angeles) volt az első egyetem, amely az internetet kifejlesz­tette ARPANET néven. Ott évekig taní­tottam és nagyon korai felhasználó voltam, az egyik első e-mail boksz volt az enyém tizenöt vagy húsz évvel ez­előtt. Az internet szövegalapú, az anal­fabetizmust száműzi, és ez nagyon nagy dolog. Szeretném, ha Magyaror­szágon lenne egy egységes internetes könyvtári bázis, mert ma három vagy négy is van. Ez hozzásegít ahhoz, hogy az eredeti szakmám, az irodalomtörté­net érvényesüljön. - A könyveivel kapcsolatban mondta: ha egyes neveket nem ismernek az írá­saiban, nézzenek utána az interneten. - Az internet többé-kevésbé ­hangsúlyozom, többé-kevésbé ­megbízható lexikon. Nagyon nagy kritikával kell fogadni, de mit nem? - Egy korábbi interjújában olvastam: szeretné, ha lennének magyar tanítvá­nyai is. Ez azóta megvalósult? - Részben megvalósult, óraadó tanárként, professor emeritusként tanítok itthon is. Azt a nagy hallga­tóságot, amit én szerettem volna magamnak, amikor kicsivel fiata­labb voltam, nem értem el. A Min­dentudás Egyetemén például még nem tartottam előadást. - Miben mások az egyesült államokbeli egyetemek diákjai, mint a magyarok, mi­ben különbözik az egyetemi kulturális élet? - Nem a diákok különböznek, ha­nem a tanárok. Egy tanárnak eszébe sem jut, hogy lemondjon egy órát, hogy tanév közben elmenjen egy konferenciára. Nem is tudják, mi az, hogy hiányozni. A tanítás hihetetlen komolysága, akár középiskolában, akár egyetemen, más típusú választ „csikar ki" a diákokból, mert átérzik, ha a tanárnak is nagy tét, hogy tanít, akkor talán értelme van annak, hogy én tanulok. Nem mintha a diploma sokkal többet érne, de más az elköte­lezettség a dolog iránt, amivel a diák foglalkozik. Az egyetem életforma, a diák életvitele is számít - a társadal­mi munka például belejátszik abba, milyen egyetemre veszik fel, nem csupán az elért tanulmányi ered­mény lényeges. - Korábban nyilatkozta: Magyarországon a kapitalizmusból a legrosszabb vonula­tot kapták el Ezalatt mit értett? - Amikor ezelőtt húsz évvel, a rendszerváltozásnál a bőség kosara kinyílt, a világgazdaság szárnyalt, mi nem tudtunk ráülni erre a forra­dalomra. Amikor pedig már megva­lósultak volna a pénzkezelés, a tőzsde formái, egy világválság elgá­zolt minket. Rossz ütemben, rossz­kor, rosszul mozdultunk. - Egy beszélgetésen mondta a közel­múltban, hogy ennek az országnak egy baja van: nem akar szabad lenni. - Nem fogtuk fel, mit jelent egy szabad útlevél, hogy választék van az áruból - és hogy mekkora felelősség az, ha az ember szabad. Talán ezzel a felelősséggel nem akarnak élni az em­berek: hogy ők válasszák meg, milyen típusú életet akarnak élni, ők csinosít­sanak ki úgy egy panellakást, hogy az senki máséra ne hasonlítson. Ne dől­jenek be annak, hogy vannak rossz és jó autók, mert ma már az olcsó autó ugyanúgy használható, mint a drága. - írásait olvasva, előadásait hallgatva feltűnik, hogy rendkívül nagy humorral és iróniával áll hozzá a világhoz. Hon­nan meríti ezt a vidámságot? - Mondja, mennyivel leszek több, ha szomorú vagyok? Nem leszek több. Az én vidámságom az emberek mérhetetlen tiszteletéből és szereteté­ből fakad. A nagy világvallások - a katolicizmus például - a bűnbeesé­sen túl az embert mérhetetlenül tisz­telik. Én szeretnék egy olyan társada­lomban élni, ahol ez a kölcsönös tisz­telet érvényesül. Szeretnék úgy ülni egy villamoson, hogy nem provokál­nak - mert előfordult, bár meg tudom magam védeni és nem félek. - Mondják: veszélyes az az ember, aki nagyon nem érti a humort, túl komo­lyan veszi magát. - Az ideológiákban nincs irónia. A Kétfarkú Kutya Pártban van, de az szörnyű. Kétségbe vagyok tőlük esve, mert szerintem humortalan provoká­torok. Remélem, hogy eltűnnek. Névjtgy. Ungvári Tamás író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész. Budapesten született 1930. szeptember 25-én Gyermekkorát zsidósága miatt is a második világháború, fiatalkorát a következő diktatúra tette tönkre: az 1956-os forradalom után évekig nem kapott munkát Az ELTE angol-magyar szakán végzett, sokoldalúságát pályája is bizonyítja: volt többek között a Csillag rovatvezetője, a Magyar Nemzet munkatársa, fordító, dramaturg, a Budapester Rundsdiau szerkesztője, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, a PEN Klub magyar tagozatának főtitkára. Az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tanított Cambridge-ben, vendégprofesszorként a kaliforniai állami egyetemen a Columbia, Yale és Harvard egyetemen európai művelődéstörténetet oktatott. Kitüntetései: a Magyar Köztársaság középkeresztjének polgári tagozata Nős, két fia van - - - >, HHHBHHB BETÖRTÉK A KIRAKATOT Ungvári Tamás 150 színpadon bemutatott műfor­dításnál - nevéhez fűződik Az ügynök halála, a My Fair Lady vagy a Páratlan páros is - és 45 ki­adott kötetnél jár: műveinek felsorolása megtalál­ható a honlapján. Legújabb kötete 80. születés­napján jelenik meg: az 1945 és 1989 között elkö­vetett politikai gyilkosságokat, törvénnyel való visszaéléseket veszi górcső alá. Talán legközis­mertebb könyve a Beatles Biblia. Elmondta: cambridge-i diákjai ismertették meg vele a Beat­lest. Amikor elkészült a könyv, be akarták tiltani Magyarországon, de egy hét haladékot kapott. Egy szombati napon került a könyvesboltokba, hatalmas sor várta - a tömeg több üzlet kirakatát betörte. Elkapkodták a gombafejűek munkásságát és az irántuk való rajongást feldolgozó művet. - A provokálás ön szerint nem lehet vicces? - A provokálásban soha nincs semmi vicces. Egy párt, ami állítólag a humorra épül, holott nincs humo­ruk. Vidáman nézem őket és nagy el­nézéssel, itt egyébként is mindenre rácuppannak az emberek. - Például? - Egy pár napos hír: Orosházán Gömbös Gyulát újra díszpolgárrá választották. Ez nem is igaz. És ha igen, akkor mi történik? Nem dől össze a világ, rossz ízlésük van. Orosháza nem csukta be a sliccét: ezt valahogy így kellene felfogni és nevetni kellene rajta. Látom, hogy az emberek, akik olvasnak engem, erre az iróniára vevők. Két típusú kultúra van Magyarországon: Né­meth László azt mondta, a magyar néptől idegen a humor. Karinthy nevét soha nem írta le, tragikus vi­lágnézetet hirdetett. Nem szeretem a tragikus világnézetet, mert sok rossz történelmi példa épül rá. Mi nem is vesztettük el a háborút, mondták a németek az első világhá­ború után, hátba döftek minket. - Magyarországon is hajlamosak azt hangsúlyozni, hol és kik szúrtak ki ve­lünk. - Mindenki kiszúrt velünk, és ép­pen ezen kellene már egy kicsit ne­vetni. Ilyen pechünk nem lehet! Ter­sánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija kis szélhámos, de minket kifejez. Szép Ernőnek milyen remek humora van! Csokonai isteni vígjátékokkal kezdte a pályáját. Mikszáth a legnagyobb humoristák egyike, ahogy Petőfi is, A helység kalapácsán máig nevetek. Vagy ott a századforduló, amiből a modernitás kinőtt: Heltai Jenő édes versei, humora pótolhatatlan. És Ka­rinthy Frigyesről még nem is beszél­tünk. A kabaré nagy magyar hagyo­mány, de ma már nincs, vagy csak nagyon kevés. Van egy ilyen tradíci­ónk is, és én ezt a tradíciót vallom, ami nem ördögtől és nem a másik el­len való. Ml PSOTA IRÉN Korábban 12 évig volt a fe­lesége. HAZAI DÍJAI A Művészeti Alap Irodal­mi díja: Jó­zsef Atti­la-díj, Szé­chenyi-díj (2010). 99 Hiszek abban, hogy az 1 elektronika hozzásegít az, ™ olvasáshoz; ez egy új Gutenberg-korszak, csak) ­az emberek nem tudják. 99 Nálunk nem tudják, ki megy be az egyetemre, ismeretlen • diákok ülnek s ismeretlen tanárok előtt. És ez nem biztos, hogy jó. 99 Minden nagyképűség nélkül: elég jó előadónak mondtak engem valaha. Szeretnék esetleg televíziós órákat tartani és egy művelődéstörténeti szemináriumot. jof ti 99 Ne kifelé éljenek. hanem befelé és a tanulást vegyék a legfontosabbnak, mert az a legfontosabb. 99 Jó lenne, ha nyíltak lennénk egymás iránt. Tudja, miért Jó Amerikában? Mert ott ez megvan. Van, ahol lőnek, de : > van, ahol megvan. V FOTÓ: VERÉB SIMON YI

Next

/
Thumbnails
Contents