Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT MIUTÁN HÁROMFELÉ VÁGTÁK CSONGRÁDI VÁLASZTÓKERÜLETÉT, NEM INDUL ÚJRA Somogyi döntése a Fideszt is meglepte Időközi választáson, az első Orbán-kormány idején, 70 százalékos szavazattöbbséggel lett a csongrádi Piroskaváros képviselője az MSZP-s ifj- Somogyi Árpád. Azóta mindig őt választották. Most visz­szavonul a közélettől - és a Fidesz is azt találgatja, miért döntött így. CSONGRÁD BAKOS ANDRÁS Két különböző magyarázatot is ad a Fidesz második csong­rádi kampányújságja arra, mi­ért vonul vissza a közélettől ifi. Somogyi Árpád, az MSZP ko­rábbi városi elnöke, Piroska­város önkormányzati képvise­lője. Az egyik verzió szerint Somogyi azért „fújt visszavo­nulót", majd mondott le az MSZP elnöki tisztségéről, mert a piroskavárosi iskola felújítá­sával megbízott vállalkozás nemrég félbehagyta a munkát, és otthagyott csapot-papot. Egy másik cikkben arról van szó, hogy a szocialisták új hir­detései nem pirosak, hanem zöldek, és „a lemondott helyi MSZP-s pártelnök, ifj. Somogyi Árpád ebben a színtévesztő kampányban már valószínű­leg nem kívánt részt venni, in­kább távozott". Somogyi azon­ban nem most, hanem még ta­vasszal, az MSZP helyi tisztújí­tásakor döntötte el, nem jelöl­teti magát semmilyen pártbeli „Egyik betegem a minap azzal hívott fel, hogy úgy hallotta, elmegyek a városból." ifj. Somogyi Árpád posztra. Ezt az elhatározást pedig már jó ideje érlelte, az tok, mint mondja, őrá és a párt­vezetésre tartozik. - Úgy terveztem, hogy képviselőként azért indulok, de aztán az új választókör­zet-határok kijelölésekor a hivatal úgy döntött, hogy Pi­roskavárost háromfelé vágja. Megkérdeztem, miért, azt mondták: így tűnt logikusnak - mondja a háziorvos. - Az egyik részt ahhoz a körzethez csatolták, ahol most Havasi Jánosné MSZP-s képviselőtár­sam dolgozik. A nagyobbik felét ahhoz, ahol Nagypál Sándor, az összefogás Csong­rádért eddigi képviselője, a Fidesz mostani képviselője­löltje. A harmadik rész a Fi­desz városi elnökének, Pap Gabriellának a területéhez került. Az én programom ed­dig az volt, hogy Piroskavá­rosban egy második város­központot alakítsunk ki, te­gyük rendbe az intézménye­ket. Ez a terv majdnem teljes egészében megvalósult, de miután a városrésznek nem lesz önálló politikai képvise­lete, értelmetlennek tartot­tam az indulást. Somogyi először 1998-ban mérette meg magát, és 18 sza­vazattal maradt le a győztes helyről. Aztán 2001-ben, az első Orbán-kormány idején időközi választáson győzött. Országos hír lett belőle, hogy Csongrá­don egy 30 éves MSZP-s orvos 70 százalékkal nyert. Azóta mindig őt választották. - Egyik betegem a minap azzal hívott fel, hogy úgy hal­lotta, elmegyek a városból. A többi találgatás inkább szóra­koztatott, mint bosszantott, ez azonban rosszulesett: termé­szetesen nem megyek el Csongrádról, hiszen megvet­tem a bokrosi háziorvosi pra­xist, délelőtt ott dolgozom, délután pedig édesapámat szoktam helyettesíteni. Min­denki tudja rólam, hogy balol­dali vagyok, az is maradok. Akinek tudok, ezután is szíve­sen segítek. A képviselő szerint ki lehet bírni, hogy az ember ugyan­úgy kövesse a közéleti esemé­nyeket, mint addig, de nem szól bele a dolgok menetébe. Mióta döntött, megkönnyeb­bült - azt pedig nem sajnálja, hogy ebből a választási kam­pányból kimarad. Botka László: Velem könnyű együttműködni B. Nagy László: A jövő M érdekel, nem a múlt J Nincs rajta nyomás az MSZP részéről, viszont érdeklődés van Szeged iránt - mondta Botka László polgármester. Ar­ra számít, hogy újraválasztják, és valószínűsíti a közgyűlési többséget is. SZEGED GONDA ZSUZSANNA - Hogy áll a népszerűsége, vé­geztek közvélemény-kutatást? - A leghitelesebb közvéle­mény-kutatásunk van: két hét alatt jóval több ajánlószel­vényt kaptam, mint 4 évvel ezelőtt egy hónap alatt. - Érzékel nyomást a szocialista párt részéről, hogy meg kell tar­tani Szegedet? - Nem. Az elmúlt 8 évben teljesen önálló Szeged-politi­kát folytattam. Soha nem tűrtem, és nem hagytam, hogy az országos politika, pláne a pártpolitika bele­szóljon a város ügyeibe. Ér­deklődés van Szeged iránt, az a kérdés, hogy meg tud­ja-e mutatni a város, hogy a helyi teljesítményt jobban értékeli, mint a pártok hul­lámzó népszerűségét. 2006-ban is úgy nyertem kö­zel 60 százalékkal polgár­mester-választást, hogy a szocialista párt nagyon kika­pott az önkormányzati vá­lasztáson. Szegeden az em­berek döntő többsége kü­lönbséget tesz országos és helyi választás között, és tudja, hogy egy kormány sem adni, sem elvenni nem tud egy várostól. Egy önkor­mányzat költségvetési finan­szírozása normatív alapon történik, nem számít, hogy milyen színű a város vezeté­se. 2004 óta pedig nem a magyar kormány osztja a fej­lesztési forrásokat, hanem uniós pályázatok vannak. Az elmúlt 4 évben magasan Sze­ged nyerte a legtöbb uniós pályázatot, de a második Sopron, ahol fideszes pol­gármester van. - Nincs rajta az MSZP listáján. Azaz ha polgármesterként nem jut a közgyűlésbe, akkor sehogy. Elköltöznek Szegedről, ha nem választják meg? - Hogy költöznénk? Szege­di vagyok, mi itt élünk, itt születtek a gyermekeink. Eb­ben egyébként semmi újdon­ság nincs, nem voltam rajta a listán az előző választásokkor sem. - De akkor megválasztották. - Most is arra készülök, Az elmúlt 4 évben magasan Szeged nyerte a legtöbb uniós pályáza­tot - mondja Botka László, FOTÓ: KARNOK CSABA hogy megválasztanak. Az el­múlt években többször kap­tam felkérést országos vezető politikai szerepre, miniszteri tisztségre, én mindig azzal utasítottam vissza, hogy Sze­gedet kell szolgálnom, amíg a szegediek erre igényt tarta­nak. - Hoffmann Rózsa szerint bohó­cok azok a pedagógusok, akik béremelést kérnek. A szegedi önkormányzati iskolák, óvodák pedagógusai, közalkalmazottai Szeged pótlékot kapnak. Ők bo­hócok? - Nem. Az a politikus bohóc, aki a választási kampányban azt hirdette, hogy jelentős pe­dagógusbér-emelésre van szük­ség, majd a tanévnyitó előtt két héttel bejelenteti, hogy befa­gyasztják a pedagógusbéreket. Szeged iskolaváros, a nagyvá­rosok közül Szegedet érinti leg­hátrányosabban a döntés. Ter­mészetesen egy önkormányzat­nak nincs forrása minden poli­tikai hazugságot kompenzálni, de itt lépni kellett. Szeged költ­ségvetése évek óta egyensúly­ban van, kigazdálkodható az a körülbelül 250 millió forint. Aki pedig azzal vádol, hogy ez kam­pányfogás, azt emlékeztetném, hogy 2004-ben is bevezettük a Szeged pótlékot. Az akkori kor­mány szintén befagyasztotta egy évre a pedagógusok bérét. Engem nem érdekel, milyen színű kormány hozza hátrá­nyos helyzetbe a pedagógustár­sadalmat, ha tudunk, segítünk. - A 8 évre visszatekintve van, amit másképp csinálna? - Azért indulok a választá­son, mert sokkal jobban moti­válnak az előttünk álló felada­tok, mint amennyire elégedett vagyok a város sikerével. Azt várom a következő évektől, amit európai példák is igazol­nak, hogy ha egy nagyváros­ban nagy infrastrukturális be­ruházások történnek, ezeket követik a munkahelyteremtő beruházások. - Az eddigiekhez képest más munkamódszert igényelne, ha polgármester lenne, de a köz­gyűlésben nem lenne többsége? - A Fidesztől biztosan, de tőlem nem. Ennek egyébként nagy veszélye nincs, az elő­ző választások azt mutatták, hogy a szegediek döntő többsége a polgármesterje­lölthöz választ képviselője­löltet. A magyar közigazga­tási rendszerben a polgár­mester és a közgyűlés együttműködésre van ítélve. Velem nagyon könnyű együttműködni, ha valaki valóban Szegedért akar dol­gozni, és nem a pártjáért, ak­kor meg fogja találni velem a közös hangot. Alázatot kell tanúsítani, hogy a befektetők Szegedre jöjjenek - vallja B. Nagy László. FOTÓ: KARNOK CSABA Szegedben nagyon nagy poten­ciál van - vallja B. Nagy László, a Fidesz polgármesterjelöltje. Programja középpontjában a munkahelyteremtés, a vállal­kozások támogatása áll. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - A névsorban már biztosan megelőzi Botka Lászlót - kinek köszönheti a B-t a nevében? - Sokáig nem tudtam, ahogy apám, nagyapám sem. A fiam ment vissza az 1810-es évekig: a B. Nagy nevet egy Báthori nevű ember és Nagy Júlia fia kapta először. - Eddig nem vállalt közéleti sze­repet, politikai ellenfelei szerint nem ismerik a szegediek - aho­gyan Bartha Lászlót sem ismer­ték 1998-ban. - Teljesen más a helyzet, mint 98-ban. Nem vagyok isme­retlen a közéletben, például a vállalkozók jól ismernek. Akik a változás hívei, azoknak nem biztos, hogy a név számít. - Lévai Anikóval, Orbán Viktor feleségével is együtt dolgozott. - Egy német tulajdonú bank szegedi fiókját vezettem, Lévai Anikó pedig a fővárosban, a jo­gi osztályon dolgozott. Ebből messzemenő következtetéseket nem kell levonni. - Már azt hittük, ő szervezte a találkozót a férje és ön között tavaly ősszel egy szegedi csárdá­ban. Hogyan történt? Egyszer csak csörgött a telefonja, és be­leszólt Orbán Viktor? - Ismerőseim, barátaim rég­óta próbáltak rávenni, vállaljak közéleti szerepet. A megkeresé­sek eljutottak a helyi Fideszhez, majd a párt felső vezetéséhez, így jött létre a találkozó. - Szegedet az „utolsó szocialista bástyaként" emlegeti a sajtó. - Érzem a médiafigyelmet, sőt a kormány is figyel Szegedre. - Akkor látták: elsőként adta le az aspiránsok közül kopogtató­céduláit. Hányat gyűjtött? - 31 ezer 261-et. Ez is jelzi, mennyien akarnak változást. Végig gyűjtöttük - így többet beszélgethettem a választókkal. - 70 ezer kérdőívet is küldött a szegedi háztartásoknak. - Már láttam visszaérke­zett, teleírt kérdőíveket. Majd­nem mindenhol feltűnik: nincs elég munkahely. Beépí­tem a javaslatokat a progra­momba, amelynek gerince már megvan, az egyetemi ok­tatókkal, kutatóhelyekkel, közgazdászokkal történt kon­zultációkra épül. Ez a szegedi­ek programja kell, hogy le­gyen, nem az enyém. Szep­tember 15-én mutatom be: az 1000 oldalnyi anyagból ké­szül egy 15 oldalas kivonat. - Hogyan képzeli a munkahely­teremtést? - Magam mögött tudhatom a kormány támogatását. Az ön­kormányzatnak olyan feltétele­ket kell teremteni, hogy ide jöjje­nek a befektetők. Sokan nem voltak megelégedve a városve­zetés hozzáállásával. Alázatot kell tanúsítani. Szeged termé­szetes adottságai a várost logisz­tikai- központtá tették, komoly élelmiszer- és feldolgozóiparral. Ez elsorvadt, vissza kellene hoz­ni. Szegedben nagyon nagy po­tenciál van. Ki kell használni, hogy egyetemi város vagyunk. Többször találkoztam az új rek­torral, Szabó Gáborral, több do­logban egyetértünk. Együtt kell működni a Szeged környéki te­lepülésekkel. Támogatom a déli Tisza-híd megépítését is. - Ugyanezt hallani Botka László­tól: ebben egyetértenek. - Egy harmadik híd 170 ezer szegedi érdeke. De komoly kor­mányzati támogatás kell hozzá. Nem gondolom, hogy minden rossz volt, ami az elmúlt 20 év­ben történt a városban - de most rossz irányba tart. Magas a munkanélküliség, az önkor­mányzat eladósodottsága. A múlttal nem szeretnék foglal­kozni, a jövő érdekel. De ha kell, lesz elszámoltatás is. - Egy felmérés szerint Szeged 15. a megyei jogú városok között az egy főre jutó adósságállományt tekintve - sokkal rosszabb hely­zetben van Pécs, Debrecen, Ka­posvár is. - Ez nem vigasztal. Az adósság a fejlődés gátja. A 2010-es zárszámadásban ott van: 12 milliárd a költségvetés hiánya. Az adósság a városi cégekkel együtt 25 milliárd körül van. - Hogyan kezelné ezt a helyzetet? - A folyamatban lévő fejlesz­téseket be kell fejezni. De a lát­ványberuházásoknak vége. Az elektromos tömegközlekedési nagyprojekt például ép ésszel felfoghatatlan. Az uniós forrá­sok átcsoportosításával a kis- és középvállalkozások támogatása kerülhet előtérbe. Át fogom szervezni a városi cégek pazarló struktúráját. Milliárdokat lehet megtakarítani. - Miben különbözik Botka László­tól? Lesz vita a jelöltek között? - Szinte mindenben. Más a stílusom. Méltatlan az a hang­nem, ami a közgyűlésben meg­honosodott. Még nem beszél­gettünk, de köszönünk egymás­nak. Én vagyok a kihívó, ha ér­demes vitázni, jelentkezek. Egy­előre nem látom értelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents