Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ 9 Kalendarium ; ... j- .v .... SííSilSÉ Hém£ JLa U /I FÁBIÁN GYÖRGY vrnm w v ® Lutra lutra: Magyar viszonyok között a halastavak biztosítják számára az optimális életfeltételeket. / i!' te * «r " * ** 4'* ?Mf|.i. AI- S .: y>H? 4 < • -1. £ P- # ' tffi'.SH* •* r. ^ jL*A közönséges vidra ÁLLATHATÁROZÓ PROF. DR. FARAGÓ SÁNDOR^ A leghosszabb testű (70-85 centiméter) európai menyétféle. A hím méretei nagyobbak a nőstényénél. Testének első fele erősebb, mint a hátsó, lábai rövidek és izmosak, a farok hoszszú, tövénél vastag, majd egyenletesen elvékonyodik, enyhén lapított. Az egész testet egyenletes vastagságú, fényes, rugalmas fedőszőrök és nagyon vastag, puha gyapjúszőrök borítják. A bunda színe barna. Ez a prém jól védi a víztől. Lábain öt előreálló ujj található, mindegyiken erős sárga karmokkal. Az ujjak között úszóhártyák feszülnek. Adottságai gyors víz alatti mozgást biztosítanak számára. Víz alá merülve orr- és fülnyílásai bezáródnak, szemhéjmirigyük váladéka védi a szemet a víz ellen. Szemgolyójának elhelyezkedése és belső felépítése alkalmazkodott a vízi élethez, az ezzel járó nyomásés fénytörésváltozásokhoz. Elterjedése Nyugat-Európától Indonéziáig terjed, de előfordul Észak-Afrikában is. Korábban Európa minden patakja, folyója, tava és tengerpartja mellett élt. Ma csak ott található meg, ahol a víz minősége és az ember pusztító tevékenysége lehetővé teszi megmaradását. 1,5-3 éves korban válnak ivaréretté. A vidránál valószínűnek tűnik az évekig tartó párhűség. Szaporodási ciklusáról eltérőek a vélemények, egyesek szerint ivarzása nem időszakhoz kötött, mások szerint február-március hónapokban párzik. Párzása vízben vagy szárazföldön egyaránt történhet, az előbbi a gyakoribb. A vidra évente egyszer ellik, de egyes nőstények egy-egy évet ki is hagyhatnak. A világra jött kölykök száma 2-4. A nőstény csupasz és vak kölyköket hoz a világra, amelyeket rövid, ezüstösszürke szőrzet borít. A fiatalok gyorsan fejlődnek, szemeik 28-35 nap után kezdenek kinyílni. A kis vidrák 2-3 hónapig szopnak, ez idő alatt anyjuk mellett megtanulják a halfogás fortélyait. A fiatalok 9-14 hónapig családi kötelékben maradhatnak. Kereső-követő stratégiájú vadász, azaz megkeresi és sekélyebb vízbe tereli zsákmányát, oda, ahol a legkönnyebben elkaphatja. Nem specialista, mindent megfog, amit tud. Legkönnyebben a 10-20 centiméteres halakat zsákmányolja. Táplálékának zömét halak teszik ki, de kétéltűt, hüllőt, madarat és kisemlősöket is elfoghat, ezeket elsősorban a parton. Magyarország a vidra egyik legfontosabb európai előfordulási helye, hazai állománynagysága 2-3 ezer példány. >9 Nagykutasi Viktor kertész továbbra is várja kérdéseiket: kertesz@lapcom.hu (30/214-9414) A* 99 Prof. dr. Faragó Sándor Kajszifajták A kajszibarack Nyugat- és Közép-Ázsia területéről származik, onnan került Görögországba, Itáliába. Európában, a termesztés volumenét tekintve, leginkább Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország jár élen. NÁLUNK OTTHON VAN Magyarországon különösen jól érzi magát ez a faj, ezért hungarikumként említhetjük. Köztudott a kajszi alföldi elterjedtsége, a Cegléden, illetve Cegléd környékén történt nemesítése során számos ma is köz termesztésben lévő kitűnő fajtát termesztenek. A termény java jellemzően belföldön kerül értékesítésre, s ez jellemzi általában a jelentősebb termelő országokat is, hiszen gyorsan romló gyümölcsről van szó. Meg kell jegyezni, hogy az úgynevezett skandináv országokban kevésbé kelendő termésről van szó, így az észak-európai export egyelőre nem nyújt garanciát a faj termesztéséhez. A kajszi biológiai értéke vitathatatlan, megfelelő eljárással feldolgozva vitamintartalma alig változik. Komoly gondot okoz az exportálás során, hogy ingadozó termésmennyisége miatt nehéz évente egységnyi, megbízható mennyiséget biztosítani. A faj kitűnően alkalmazkodott a magyarországi kontinentális éghajlathoz, tehát a hideg telekhez és a száraz, meleg nyarakhoz. Mivel gyökérzete laza szerkezetű talajt igényel, így az alföldi homoktalajokon, valamint a Dunántúlon, a vulkánikus eredetű talajokon - különösen a Balaton-felvidéken - terA fajtákat úgy válogassuk, hogy különböző fajtakörből kerüljenek ki. A legismertebb fajtakörök az óriáskajszik, magyar kajszik és rózsakajszik. meszthető nagy sikerrel. Csapadékra nem túlságosan igényes. A fiatal ültetvények öntözését javasolják, a termő ültetvényekben nem szükséges öntözni, amennyiben az alanyhasználat hagyományos, mert az országunkban hulló csapadék elég a kajszi számára. CEGLÉDI ÓRIÁS ÉS SZEGEDI MAMUT A nemesítés számos országban kitűnő eredményt produkált, mint Spanyolországban a Bulida fajta, amit ott 80%-ban termesztenek, Olaszországban is a termesztésre javasolt 21 fajtából 86% olasz, Franciaországban 9 új fajtát szabadalmaztattak, köztük a híres Bergeront. Tehát a fontos termesztők általában ragaszkodnak a hazai fajtákhoz. így Magyarországon is előnyben részesítik a hazai fajtákat, s bár próbatermesztésbe kerültek külföldi fajták, de a Bergeron kivételével a termesztésük nem jellemző. Korai fajtáink a Ceglédi Piroska, a Ceglédi óriás, a Szegedi mamut; középérésűek a Magyar kajszi klónfajtái és a Ceglédi bíborkajszi; középkései érésű a Pannónia és a pomológiai szempontból egyedülálló mandulakajszi, míg kései érésűek az úgynevezett rózsakajszik, így a Rózsakajszi C. 1406 és a Borsi-féle kései rózsa, valamint a Budapest is, amelynek virágai öntermékenyülők (miként például a Bergeron fajta virágai is). Ugyanakkor a ceglédi fajták között találunk olyanokat, amelyek csak pollenadó jelenlétében teremnek megfelelően, ezért általános javaslat, hogy kertünkbe, amennyiben elegendő hellyel rendelkezünk, szerencsésebb két vagy három különböző fajtát ültetni, mert kevésbé tapasztalhatjuk majd a sok gondot jelentő terméskihagyást, amelyet másként alternanciának neveznek, s minden második évben bekövetkezhet. VESZÉLYES LEHET A KAJSZIRA A kajsziültetvényekben a monília, a sharkavírus és a gutaütés okozzák a legtöbb problémát. A monília és a gutaütés ellen megfelelő módszerekkel bizonyos mértékig védekezhetünk, ugyanakkor a sharkavírussal szemben az ellenőrzött, vírusmentesített szaporítóanyag beszerzése és az egyes fajták szakirodalomban leírt ellenálló képessége adhat garanciát. írásunk a Nyugat-magyarországi Egyetem kertészeti tanszékének szaktanácsadása. Munkák az augusztusi gyümölcsösben A letermett őszibarackfákon időszerűvé vált a hajtásválogatás, annál is inkább, mert most már a megerősödött tavaszi hajtásokon kívül a másodlagos hajtások is sűrítik a koronát. Ez pedig nem előnyös sem a levéltetvek elleni védekezés, sem a hajtások beérése szempontjából. KERTGONDOZÁS NAGYKUTASI VIKTOR ALÁTÁMASZTÁSSAL SEGÍTHETÜNK A katlan alakú korona belseje felé növekvő, túl sűrűn álló, gyenge hajtásokat tőből metsszük ki. Az őszi érésű gyümölcsfák (a szilva, az alma, a körte) ágai - különösen a lapított koronájú, idős fákon - a termés súlya alatt széthajlanak. Az értékes ágak lehasadásának elkerülése céljából ajánlatos az ágakat alsó harmadukon rúddal alátámasztani. A hullott gyümölcsöt szedjük össze és semmisítsük meg, mert sok kártevő húzóés vonják el a talajból a vizet és a tápanyagot, ezért esők után (amint a talaj művelhető, nem ragad) a felső részt lazítsuk, kapáljuk meg. A túl sok terméssel megrakott ringlóés szilvaféléket, melyek ágai lehajlanak, feltétlenül kötözzük fel a fa tövéhez állított karóhoz vagy csak egyszerűen támasszuk alá. Ha ezt elhanyagoljuk, termésünk is és a fánk ágai is elveszhetnek. A szamócatöveken fejlődő indákat még mindig el kell távolítanunk, mert most képződnek a jövő évi termőrügyek és most erősödik a szamóca tőrózsája. A hajtásválogatást (a túl sűrűn dik meg bennük. Ha eddig elmu- „ íasztottuk volna, most már hala- allokat, az egymást keresztezőket déktaianui készítsük elő a telepi- távolítsuk el) és a hajtások lekötötendő szamóca helyét. Ne feledjük, * • , fpjp77Ük hp hogy a szamócatövek három évig Ze5ei 15 l355ari ,eJezzuK De. élnek majd ezen a helyen és ehhez jól előkészített, tápanyagokkal feltöltött talaj szükséges. A szamócatelepítésekhez csak egészséges, károsítóktól mentes szaporítóanyagot használjunk. KülöAz olvasó kérdez. Horváth Istvánné győri olvasónk kérdezi, tényleg olyan jó-e a csalánlé. Igen, számos előnyös tulajdonsága van, mivel nagyon magas a növények számára azonnal felvehető nitrogéntartalma, ezért növénykondicionáló, növényi szövetet erősítő hatása is van. Mivel a növényi szöveteket erősíti és azok •*megvastagodnak, a rovarkártevők is nehezebben tudják károsítani növényeinket és átható illatával is távol tartja azokat. Elkészítése: 10 liter friss csalánt (1-2 kg) öntsünk le vízzel és pár napig érleljük, ezt követően tízszeres hatásban használjuk fel akár beöntözésre vagy lombtrágyázásra. Töményen ne használjuk, mert perzselhet. nősen a szamócaatka- és a fonálféreg-mentességre ügyeljünk. ÉS MÉG MINDIG A KAPÁLÁS... A folyamatos csapadéknak köszönhetően K jRjpfl^k a gyomok is folyamatosan „ fejlődnek Ml LEGYEN A LEHULLÓ GYÜMÖLCCSEL? A fák alá hulló gyümölcsöt rendszeresen szedjük össze, komposztáljuk vagy ássuk be a talajba, de ne a gyümölcsfák alá. A gyümölcsfákon fejlődő tő-, gyökér- és vízhajtásokat rendszeresen távolítsuk el, mert ezek csak felesleges tápanyagot vonnak el a fától. Ha permetezzük gyümölcsfáinkat, érdemes a permetlébe valamilyen lombtrágyát keverni, mert így tápláljuk és erősítjük is növényeinket, ezt augusztus közepéig tegyük, mert a hajtások a téli fagyokra nem tudnak beérni. Ha túl nagy a szárazság, érdemes a gyümölcsfáinkat - még a letermetteket is - megöntöznünk, mert most képződnek a jövő évi termőrügyek, melyekből majd a termésünk lesz. Ha öntözünk, azt inkább ritkábban, de bőséges vízmennyiséggel végezzük, egy négyzetméterre 30-40 liter vizet juttassunk ki. OS i. A fák alá hulló gyümölcsöt, akár a levágott füvet, szedjük össze, komposztáljuk vagy ássuk be a talajba.