Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-05 / 181. szám

( 2010. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK AKTUALIS MEGFELELNEK A SZIGORÚ UNIÓS SZABVANYOKNAK 60 millió 6 játszótérre Epül a játékvár a szegedi Bihari utcában. FOTÓ: KARNOK CSABA 76 szegedi játszótér felel meg a szigorú uniós előírásoknak ­ha az idei 60 millió forintos felújítást is beleszámítjuk. Még 30 helyen cserélik le a későb­biekben a játszóeszközöket. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSAINKTÓL Szeged száznegyven játszóte­rének felét az elmúlt években hozzáigazította a kezelő Sze­gedi Környezetgazdálkodási Kft. az uniós szabványokhoz. Harminc szerepel a javítási menetrend későbbi részében, harmincöt pedig megérett a bontásra. Aszerint dönt a ke­zelő a felújításról vagy meg­szüntetésről, hogy - a lakos­ság és a helyi képviselő javas­lata alapján - melyik játszó­hely igazán kedvelt, vagy me­lyiket nem használják. Ha nem balesetveszélyesek, az el­avult vasszerkezetek lebontá­sával mindenképpen megvár­ják, hogy a közelben új játék­lehetőség létesüljön. így nem maradnak a gyerekek köztéri játszószer nélkül. - Évente 50-60 millió fo­rintot költünk a szegedi ját­szóterekre, hogy ütemesen mindet felújítsuk az uniós kö­vetelményeknek megfelelően. Idén közbeszerzési eljárás után 60 millió forintot köl­tünk 6 játszótérre a következő Mitől uniós? A szigorú uniós szabványoknak akkor felel meg egy ját­szótér, ha ütéscsillapító talajt terítenek a játékok alá, ha nincs olyan méretű rés, ahová gyerek lába, keze, ujja beszorulhat, valamint akkor, ha elég távol szerelik fel egymástól a játékszereket. A játszóhely ter­vét engedélyeztetni kell, felépítés után a helyszínen munkavédelmi tanúsítvány készül róla, és heti rendszerességgel ellenőrzik, hogy a - főleg rongálás miatt - keletkezett hibát javítsák. néhány hétben. Ezzel játszóte­reink döntő többsége megújul - tájékoztatott Botka László polgármester. Teljesen új játszótér a Csongrádi sugárúton a Fel­szabadulás erdei sportpályá­hoz kerül, a többit felújítják vagy bővítik. Legtöbbet, 21 millió forintot a makkosházi Honfoglalás utcára költik; a népszerű központi játszóté­ren négytornyú favár és kö­télpálya épül, lesz csúszda és homokozó, valamint hinták­nak, libikókának, forgónak és rugós nyuszinak örülhet­nek a gyerekek. Elbontják a szebb napokat látott Szamos utcai vasmászókákat, a kö­zelben azonban várral, ho­mokozóval és csúszdával bő­vül a Gyevi utcai játszótér. A Bihari utcai tömbbelsőben tegnap is dolgoztak az épí­tők, hogy bontás után minél előbb várat és hintákat tele­píthessenek. A Molnár utcá­ban az utolsó simítások van­nak hátra; napokon belül he­Játszóterek a megyében Míg Csongrádon 2007-ben még 38 játszótér volt, mára csak 18 maradt, de ez mind megfelel az uniós előírásoknak, ahogy a 17 meglévő szentesi játszótér is. Makón évekkel ezelőtt még 34 játszótér volt, ezek közül 20-at egy 90 milliós támogatásnak és az ahhoz tett 10 milliós önerő­nek köszönhetően átépítettek, modernizáltak. A többi 14-et összesen 4,5 millió forintért szabadidőparkká alakítottak át. Hódmezővásárhelyen 36 ját­szótér található, amelyek mind­egyike megfelel a magyar jog­szabályi előírásoknak - tudtuk meg Ékes Józseftől, a vásárhe­lyi polgármesteri hivatal város­üzemeltetési csoportvezetőjé­től -, és ezek közül 15 újult meg, vagy létesült újonnan az uniós normáknak megfelelően. Ezekre a beruházásokra, játszó­terenként 6-14 millió forintot költöttek. Akadt, amelyik ala­pítványi pénzből (Tiszta Szívvel Egyesület és Alapítvány) léte­sült, újult meg, a népkerti, az Európa parki és a Damjanich ut­cai. Az önkormányzat utoljára 2007-ben nyert ilyen célra uni­ós támogatást, 28 millió forin­tot, azóta nem akadt ehhez kö­tődő, Vásárhely számára ked­vező pályázat - tudtuk meg Ékes Józseftől. A szakember el­mondta: a város valamennyi játszóterét szeretné felújítani, s folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket. lyükre rögzítik a hintákat. A mostaninál nagyobb négytor­nyú favárra cserélik a köz­kedvelt Nyitra utcai játszótér jelenlegi mászójátékát. Csörög rovatunk olvasói érdeklődtek, mi a sorsa a Ke­reszttöltés utca 24-28. szám mögötti régi játszótérnek, ahol a fagyökerek feltörték az aszfaltot. A játszóhely a felújításra várók listáján sze­repel. rv ovábbi FOTÓK a neten www.delmagyar.hu FERI BÁCSI UNOKÁI IS CSAK TALALGATJAK, MIÉRT GYULLADHATOTT KI A KISHÁZ 90 éves férfi halt meg a tűzben Kigyulladt kedd este egy 90 éves férfi hódmezővásárhelyi otthona. Az egyedül élő idős emberre oltás közben találtak rá a tűzoltók a szobában. A mentők már nem tudtak rajta segí­teni. Szomszédja szerint kora ellenére jól tartotta magát a bá­csi, nem betegeskedett. A tűz keletkezésének oka egyelőre is­meretlen. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL Feltehetőleg füstmérgezés­ben halt meg az a 90 éves vá­sárhelyi férfi, akinek Kisfa­ludy utcai kis házában kedd este tűz ütött ki. A vásárhelyi tűzoltók három autóval vo­nultak a helyszínre, oltás közben a szobában találtak rá az idős emberre, félig ülő helyzetben. A kiérkező men­tők már nem tudtak segíteni rajta. A bútorok kaptak láng­ra, fél óra alatt fékezték meg a tüzet. Molnár Pétertől, a megbízott vásárhelyi tűzoltó­parancsoktól megtudtuk: egyelőre nem lehet tudni, mi­ért gyulladt ki a szoba, az okot szakértő bevonásával vizsgálják. A szerencsétlenül járt Feri bácsi közvetlen szomszédja, Ács Sándorné tegnap la­punknak elmondta: csak annyit láttak, hogy füst száll ki a kisházból. Azonnal átro­hantak, próbáltak bejutni, de a csöngetésre senki sem jött ki. Ők értesítették a tűz­oltókat, akik betörték a la­kás bejáratát. - Nem gondoltam, hogy ilyen tragédia történik Feri­vel - mondta sajnálkozva a 72 éves asszony, aki férjével együtt jól ismerte az áldoza­tot. - Mi 1983-ban költöz­tünk a Kisfaludy utcába, ő pedig már az 1970-es évek­től itt lakott. Naponta beszéltünk. Volt, hogy át is jött hozzánk. Vásároltam is neki - tette hozzá Ács Sán­dorné. Évtizedekig a villanytele­pen dolgozott az áldozat ­hallottuk a szomszédtól. Ács Sándorné elmondta: az idős férfi kora ellenére jól tartotta 99 Miután villany nem volt a kis­házban, gyertyát gyújthatott Feri bácsi, és elaludt. Cigaretta biztosan nem okozhatta a tüzet, mert soha életében nem dohányzott. Bacsa Tibor magát. Úgy tudja, nem bete­geskedett, nem szedett gyógy­szert. Ellátta magát és a jószá­gait. Kutyát, japán kakast és tyúkot tartott. - Több mint 10 éve meghalt a nagymamám, nagypapám egyedül élt - tudtuk meg Feri bácsi egyik unokájától, Bacsa Tibortól. Elmondta: testvéré­vel ők is csak találgatják a tűz lehetséges okait. Azt gondol­ják, hogy miután villany nem volt a kisházban, gyertyát gyújthatott Feri bácsi, és el­aludt. Cigaretta biztosan nem okozhatta a tüzet, mert soha életében nem dohányzott ­tette hozzá Tibor. Az idős férfi halálá­nak körülmé­nyeit a vásár­helyi rendőr­kapitányság eljárá§ kereté­- tájékoztatta közigazgatási ben vizsgálja lapunkat Pál János, a megyei rendőr-főkapitányság sajtó­ügyeletese. Székely vicc GONDA ZSUZSANNA gonda.zsuzsanna@delmagyar.hu Mintha a nigériai vérengzés közepén megjelenne a Mi­kulás, annyira illik a makkosházi panelek közé a szé­kely skanzen. A székely kapu a hímzett falvédő, árnyék­ban alvó macska, lágy lanka, tágas tér asszociációs me­zőt hívja elő, totál idegen egy felújított, egy régi panel sakktáblán. A vértói székely kapu ráadásul nem vezet sehová, a semmit köti össze a semmivel. Jelkép? Mondjuk, hogy értem: ez vagy valami, vagy megy valahová. De mit szimbolizál a kapukomplexum egy mestersé­ges dombon, panelektől körülvéve? Lehet ugyan a vértói dombot kurgánnak, vagyis halomsírnak nevezni, csak éppen nincs rá bizo­99 Jelkép? Mondjuk, nyíték, hogy az. Sze­hogy értem: ez vagy ?ed íé?észf le,löde: , . lyei kozott legalabbis valami, vagy megy nem tartják számon valahová. A domb nyáron a napozóké, télen a szánkózó gyerekeké - inkább az övék, mint a Független Városi Szövetség-Magyar Egyesületé. A napozók így is elférnek, de a szánkózóktól vesznek el helyet a kapuk. Az egyre terebélyesedő emlékmű aligha pótolja az él­ményt - illetve másféle élményt nyújt, másoknak. És hiába állítja a Magyarok Világszövetségének sajtóosz­tálya, hogy a tízemeletesek lakói sírtak volna a gyönyö­rűségtől az első kapu avatásakor - ott élek -, nehezen tudom elképzelni. Nem vagyunk annyira érzékenyek. A SZIN-reflextől - hangos, tiltsuk be - évek óta hányingerem van, ezért eredeti hajlamomhoz képest is megpróbálok nagyobb toleranciával viszonyulni min­den olyan rendezvényhez, amely 100-nál több embert érdekel. Nem tudom, mennyien lesznek a székely-ma­gyar világtalálkozón, de ha erre tényleg van igény, ak­kor biztos kell ilyen is Szegedre. Azt csak félve kérde­zem: a székelyek hagyományait mennyire tartja szem előtt a program, és hogy akkor most hogy jön ide Attila. Emberi szenvedélyeken múlik, hogyan formálódik a városunk. KERDES AKI VALASZOL: Hoffmann Rózsa államtitkár 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért fele­lős államtitkára válaszolt. SZEGED TÍMÁR KRISZTA - Jövőre gesztus értékű bér­emelést adna a pedagógusok­nak, mondta, később azonban visszakozott? - Ha egy államtitkár azt mondja, hogy „szeretném" vagy „arra törekszünk", hogy a pedagógusok bérét emeljük, és a sajtó címlapon közli tényként, hogy emelik a tanárok fizetését, akkor nem engedheti meg magának, hogy ezt ne tegye helyre. Ilyen felelőtlen ígéretet ugyanis sehol sem tettem. Ha nincs pénz az országban, jó­zan ember nem fogalmazhat meg ilyen ígéreteket. Nem visszakozásról volt tehát szó, hanem a terveimet magya­rázták szándékosan félre. - A minisztérium döntené el, hol tanulhatnak állami támo­gatással a hallgatók - így erő­sítenék a vidéki főiskolákat. A terv bírálói szerint túlzottan elapróznák a felsőoktatást, ráadásul a diplomák értéke is tovább csökkenne. - Elképzeléseink szerint az egyetemi integrációt is újra lehet gondolni, és a vidéki főiskolák integrá­lódhatnak a nagyobb egy­ségekbe. Azt viszont világo­san kell látni, hogy egy vi­déki város életében az ott működő főiskolai vagy egyetemi karnak hatalmas a húzóereje kulturális és gazdasági szempontból egyaránt. - Sokan azzal vádolják, hogy visszatéríti az országot a po­roszos nevelés irányába. Mit szól ehhez? - A poroszos oktatás, ami a szigorra, parancsra és bün­tetésre épül, soha nem volt jellemző a magyar oktatási rendszerre. A normatív peda­gógiát követő, kontinentális pedagógiai elveken alapuló iskola volt nálunk, amelynek követelményei vannak. A magyar iskolarendszer eb­ben volt eredményes, ezért ezt kell erősíteni. A mostani megengedő, a gyerekeket mindenáron kiszolgáló isko­lában ugyan­is látha-

Next

/
Thumbnails
Contents