Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-28 / 200. szám

PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ 2010. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT LEVAY GIZELLA A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent a Djurgarden nevű stockholmi szigeten nyitották meg 1891-ben. A 20. század közepén a világ legtöbb országában ennek a múzeumnak a mintájára sorra nyíltak szabadtéri néprajzi és nem csak néprajzi múzeumok. Ezeket a szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek is nevezik. A kastéllyal kezdődött. Kollár László 1992-ben, árverésen vette meg az 1840 körül épült bikali Puchner-kastélyt, amelyet a szocializmusban az állami gazdaság irodaházaként használtak. 1996-ban nyílt meg a kastélyszálló Habsburg korabeli stílusban berendezett szobákkal, hatalmas ősparkkal, majd következtek a további fejlesztések: francia stílusú udvarház, mediterrán hangulatú fürdőház, konferenciaközpont. A Reneszánsz Élménybirtok a tulajdonos legújabb vállalkozása. ágm Ws tudni Elegáns lovagterem a reneszánsz palotában. A SZERZŐ FELVÉTELEI - mindössze ennyi a különbség az 500 évvel ezelőtti kor és a XXI. század között. A bikali Reneszánsz Élménybirtokot Kollár László tulajdonos és cégvezető mutatta be nemrégiben a Délmagyarországnak. Április elején nyílt meg ez az első magyarországi, úgynevezett tematikus élménybirtok, ami azért tematikus és azért élménybirtok, mert más, mint a többi hazai skanzen. Ezt a másságot hangsúlyozta Kollár László is: itt nem kiállított tárgyak vannak - a korabeli használati eszközök, étkek helyben készülnek. Mi is beállhatunk a középkori eszközök mellé, hogy kelmét szőjünk vagy bőrdarabot munkáljunk meg. Nincs Fornetti, nincs olyan fűszer - a paprikát leszámítva - és tárgy, ami Mátyás korát követően terjedt volna el. A részletek nagyon fontosak: az építész végzettségű tulajdonos elmagyarázta a falu utolsó házára mutatva, hogy direkt kelt ilyen omladozó benyomást, mint ami régen általában a legszélső, szegényes portákra volt jellemző. Kollár elmesélte, a nádazó arra kérte, ne árulja el, hogy ő csinálta, mert szégyellné a munkáját. A csúnyácska házikóba ugyanakkor padló- és mennyezetfűtést szereltek, a föld geotermikus energiájára építve - egyedül ez képviseli a XXI. századot a pénztárgép és a kívül potytyantós, belül angolvécé mellett. A Reneszánsz Élménybirtok főbejáratán belépve először a középkori falu képe fogad bennünket vízimalommal, kovácsműhelylyel, majd következik a várkapu, amin túl egy városka kanyargós utcáin találjuk magunkat. Az épületek földszintjén mesteremberek dolgoznak, az emeleten vendégszobák vannak, a turista itt maradhat éjszakára. Az egyik fagerendás ház füstös gerendáit - ez is a műhelytitkok közé tartoKészenlétben a fekete sereg. zik - egy leégett bikali házból szerezték be az építkezés idején. Mi a különbség a skanzen és az élménybirtok között? A skanzen statikus, 120 munkahely. Az élménybirtok 7,5 hektáron fekszik Bikaion, egy elmaradott kistérségben, 40 kilométerre Pécstől, 100 kilométerre a Balatontót. A hét 5 napján, szerdától vasárnapig 11-től 18 óráig nyitva tartó középkori falu és város 120 állandó alkalmazottnak ad munkát. Őket itt tanították be, az utódokat is itt képzik OKJ-s szakmákra, olyanokra, mint kézműves, lovas, animátor. Ezekkel a szakmákkal bárhol Európában el lehet helyezkedni. De dolgoznak itt hivatásos színészek is. A kézművesek a saját termékeiket, amiket a nap folyamán elkészítettek, árulják is. A Reneszánsz Élménybirtok másfél év alatt épült fel, egyik állomása a 2,5 milliárd forintból, uniós támogatással megvalósult Baranyai Élménykörútnak (a további állomások: Pécs-Orfű kerékpárút, Orfűi Aquapark, mecseknádasdi borfalu). A beruházásnak még nincs vége: csaknem elkészült a 6200 négyzetméter alapterületű reneszánsz palota - a volt bikali állami gazdaság komlószárító, gyümölcsválogató üzeméből -, amelyben szálloda, középkori fürdő, 400 főt befogadni képes lovagterem kapott helyet. Óvárosi séta a középkor hangulatát idéző díszletek között. SÉTA A BIKALI RENESZÁNSZ ÉLMÉNYBIRTOKON A pénztárgép utal Sigmund Freud saját szakácskönyve Sorozatunkban a szegedi Somogyi-könyvtár kínálatából szemezgetünk. Ez alkalommal Sigmund Freud kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe. KÖNYVAJÁNLÓ Sigmund Freud, a pszichoanalitikus iskola megalapítója roppant eredeti gondolkodású, rendkívül kreatív férfiú volt, aki egymástól látszólag igen távol eső problémákat és jelenségeket tudott összekapcsolni. Jó példa erre most megjelent „szakácskönyve" is. „Ez a gyűjtemény alkalmat kínál arra, hogy visszaidézzem a régi barátokat, az arcukat, amint együtt eszünk, és az ételeket, amiket megosztottunk egymással" - írja bevezetőjében. Igazi kultúrtörténeti csemege a kötet, hiszen többféle olvasatban is élvezhetjük. Egyrészt szépirodalmi műként, életrajzi regényként, hiszen a korai családi emlékektől az egyetemi éveken át végigkísérhetjük Freud egész munkásságát. A humorral megélt emlékképeket receptek sora szakítja meg, amitől úgy érezheti az olvasó, mintha egy konyhában főzne a tudóssal. Szakácskönyvként is lapozhatjuk a könyvet, hiszen megtudjuk, hogyan készül a „paranoid pite", a „dinsztelt ökörnyelv afáziaszósszal" vagy „a vágyteljesítés cukormáza". Már az elnevezésekből is érződik Freud mérhetetlen humora és nyelvi játékossága. A receptek kipróbálásánál nem árt az óvatosság, hiszen a műben a „normál" receptek mellett szerepelnek elkészíthetetlen ételek és elkészíthető, de ehetetlen étkek, mint például „báránykorona megalomániával". Ha gasztronómiatörténeti műként olvassuk, bepillantást nyerünk a korabeli Bécs étkezési szokásaiba. De tekinthetjük a kötetet a pszichoanalízis történetének is, hiszen a könyv lapjain felvonulnak Freud tudóstársai, jó sok anekdotával megspékelve. Mosonyi Helga könyvtáros Kollár László tulajdonos a városkapu előtt. A Csillag születik műsorból ismertté vált Varga Viktor is szívesen öltözött reneszánsz ruhába. Nemcsak az élmény, ha belesünk a Baranya megyei élménybirtokra, hanem annak a tanmeséje is, hogyan lehet az egyik legelmaradottabb kistérségben turisztikai látványosságot és 120 munkahelyet teremteni a semmiből. BIKAL FEKETE KLÁRA Nem lehetett hivatalos fizetőeszközként bevezetni a fabatkát a Reneszánsz Élménybirtokon, Bikaion, az APEH ugyanis nem engedélyezte. Ezért mindenért, ami a Mátyás korabeli díszletek között kapható a Baranya megyei kis faluban, forintban kell fizetni, a vevőknek pedig pénztárgép köpi ki a nyugtát. Ezeket a pénztárgépeket rafinált módon rejtik el a díszletekben ÓPUSZTASZER: OSKOLAPROGRAM Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark sem „mozdulatlan skanzen"immár: a turisták például juhásszal beszélgethetnek, csendőrrel találkozhatnak, aki még igazoltatja is őket. Az 1920-as évek tanyai iskolájában - előzetes egyeztetés alapján, az oskolaprogram során - beülhet az osztály az iskolapadba, a gyerekek palatáblára írhatnak, Tokovics Tamás igazgató elmondta még: a skanzenben kézműves-foglalkozásokat tartanak, a nomád parkban az íjak használatát lehet megtanulni. Az interaktivitás szellemében nyitották meg augusztus 20-án az új kiállításokat. múzeumi körülményeket idéző műfalu vagy műváros, míg az élménybirtokon minden állandó mozgásban van. A nők, a férfiak, a ferences barátok a korabeli ruhákba öltözve megszólítják a turistákat, és olyan életképeket produkálnak pillanatok alatt, mint a filmekben. Az élménypark előtt a tematikus jelző pedig azt fejezi ki, amit úgy hívnak: egy témára felfűzött 3 generációs szolgáltatás. Mint ahogy nyaralni se egyedül megyünk, ide is barátokkal, gyerekekkel, nagyszülőkkel indulunk, hogy ki-ki megtalálja a maga kedvtelését. A 4600 forintért kínált felnőtt belépőjeggyel együtt egy forgatókönyvet is kapnak a vendégek, hogy figyelhessék, milyen előadás lesz a madaras színpadon, mikor kezdődik a lovagi torna, amelyet hatalmas lelátóról lehet nyomon követni.