Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-28 / 200. szám

2010. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT SPORT 23 Szieszta WERNER KRISZTINA A megelőzés a szakember szerint egyszerű: jó párkapcsolat, eleven és izgalmas szerelem. A „szerelemféltés" szó gyakran a hírekbe kerül súlyos, erőszakos bűncselekmények vélt vagy bizonyított okaként, pedig két ember intim kapcsolatára utal. Hogyan alakulhat a legszebb érzés, a legnagyobb szeretet a legvadabb agresszió motiválójává? - erről kérdeztük dr. Felter Gábor pszichiátert. LELKI ELET RIMÁNYI ZITA A féltékenység ^ droggá válhat Dr. Feller Gábor A rendőrségi terminus szerinti „sze­relemféltés" sok tettlegesség, eseten­ként bűncselekmény okozója. Leg­utóbb az alsóörsi kettős gyilkosság kapcsán emlegették okként, de ez nem nyert eddig bizonyítást. Mégis milyen lelki tényezők állhatnak a be­tegessé váló féltékenység hátteré­ben? Miért, mikor vezethet tragédiá­ig az, amit időnként mindenki átél? Dr. Feller Gábor pszichiáter szerint egészséges formában inkább féltés­nek kellene nevezni ezt az érzést és így fontos része a párkapcsolatnak. Hiszen természetesen féltjük, akit szeretünk, félünk attól, hogy egy jó kapcsolat tönkremehet. E tekintet­ben a féltésnek funkciója van, fenn­tartója a szeretetnek, felpörgeti a szerelmet. Azt jelenti, üzeni, hogy a pár féltékenyebbik fele több figyel­met igényel társától, arra vágyik, hogy jobban szeressék és ezt ki is mutassák. Tehát egy figyelmeztetés, hogy a kapcsolat soha nem magától értetődő, örök dolog, hanem tenni kell érte. Az ilyen féltés még jó is, erősebbé teheti a szerelmet, az érzel­meket és a szexuális élet is szenvedé­lyesebbé válhat hatására. SÚLYOS ESETEK Keskeny a határ, mikor válik bete­gessé a féltékenység - ez mindig az adott személyiség és a helyzet függ­vénye. Talán úgy lehetne megfogal­mazni, hogy amikor a maró, fojtoga­tó érzés állandósul, azt nem tudja magától elhessegetni az ember, ak­kor már nagy a baj. A bizonytalanság az elviselhetetlenségig fokozódhat, az örökös rágalmazás, kételkedés mindennapossá, folyamatossá válik. Filmjelenetekből ismerős, hogy a fél­tékeny fél meglesi, követi párját, esetleg álruhában, vagy keresi a haj­szálat a ruháján, átkutatja zsebeit. Murisnak tűnhet, de van ilyen a va­lóságban is. A féltékenységet tovább fokozza, ha már el is veszítette tár­gyát, azaz az egyik fél ki akar lépni a kapcsolatból. Amikor már mondhat­ni bizonyíték is van a korábbi gya­nakvásra és büntetésként megjele­nik az agresszió. Az extremitásba hajló irracionális gondolatok erősza­kot eredményezhetnek, előtörhetnek hónapok, évek óta őrizgetett sérel­mek. A féltékenységből drog lesz, ki­tölt minden gondolatot. Esetenként tettlegességig is fajulhat a kóros re­akció, sőt, az öngyilkosságok na­gyobb száma is szerelemféltésből származik és a gyilkosságok húsz százaléka a féltékenységben gyöke­redzik - a statisztikák szerint. SZOLIDBÓL VAD A pszichiátria megfigyelései szerint a legtöbb esetben akkor válik tombo­ló erőszakká a féltékenység, ha az egyén egyébként visszafogott, szolid személyiség, elfojtja a szégyellni va­lónak, alantasnak vélt érzelmeit, nem engedi meg, hogy dühe mások számára is láthatóvá váljék. ORVOSHOZ FORDULNAK A pszichiáter gyakorlatában gyakori feladat a féltékenység kezelése. Többnyire azok fordulnak hozzá, akik „áldozatai", azaz szenvednek társuk kisajátításukra utaló megnyil­vánulásaitól. De előfordul, hogy olyanok mennek orvoshoz, akik ma­guk pa­nasz­kodnak amiatt, hogy nem tudják kiirta­ni magukból a zöld szemű szörnyete­get, zavarja őket, hogy apró dolgokból is súlyos következtetése­ket hajlamosak levonni. A megelőzés a szakember szerint egyszerű: jó pár­kapcsolat, eleven és izgalmas szere­lem. Mivel hosszú folyamat alatt vá­lik betegessé a féltékenység, tanácsa szerint figyeljünk fel a csíráira és mindenképpen foglalkozzunk vele. Már az is a gond jele lehet, ha az egyik szerelmes állandóan utánate­lefonál párjának, kérdezgeti, frocliz­za olyasmivel, hogy „Hol voltál?", „Miért nem válaszoltál?". Ez egy idő után mindkét fél számára nehézzé teheti a mindennapokat és a techni­kai fejlődés súlyosbította a helyze­tet: állandó ellenőrizési lehetőséget biztosít a mobil, az e-mail, az SMS. CSÓKOK ÉS BÓKOK Növelheti a kóros féltékenység esé­lyét a társak közti intellektuális, anyagi vagy korkülönbség. Ne hagy­juk, hogy a rossz gondolat szikrája lángot kapjon! Nem jó, ha valaki gyanakodva nekiront társának. In­kább kérje meg, hogy beszéljenek ró­la, miért vannak kellemetlen érzései. Az is csak rövid távon ad enyhülést a féltékenyebb félnek, ha a másik pon­tosan beszámol programjáról, mit hogyan tervez, aztán mit mikor csi­nált. Inkább beszélgessenek arról, miért igényelné ezt a másik, mutas­sák ki jobban szeretetüket. Ezért fon­tosak a csókok, a bókok, a szeretlek szó kimondása. GYÓGYÍR A BAJRA Segíthet a párterápia, a családterá­pia is, mert a szakember szerint a fél­tékenység keletkezésében mindkét fél részt vesz. A féltékenység, a meg­csalás is a kapcsolati problémára va­ló reagálás. Másrészt általában az lesz erőszakos a féltékenység miatt, aki önmaga is bizonytalan, nem is­meri fel saját értékeit, kicsi az önbe­csülése. így gyógyszer lehet ezeknek az önértékelési zavaroknak a kezelé­se is, a pszichoterápia, ugyanis az tud szeretni, aki magát is szereti. Akár gyermekkori nehézségek áll­hatnak dr. Feller Gábor szerint an­nak hátterében, miért hajlamosabb valaki a féltékenység kórosabb for­májára. Pél­dául nem kapott elég dicséretet, gyakran ü ' csalódá­k | sok, kriti­kák érték. FÉLELMEK A párkapcso­latában akkor féltékeny va­laki, ha attól fél, hogy a párja hűtlen, megcsalja va­lakivel. De féltékeny az az ember is, aki valakit rossz szem­mel néz, mert fél, hogy háttér­be szorul mi­atta a párjá­nál. NEMEK, REAKCIÓK Érdekes különbség a szakember szerint, hogy másképp féltéke­nyek a nők és a férfiak. Ha a har­madik réme megjelenik a vi­szonyban, előbbiek jellemzően azt kérdezik: „Szereted is?", utóbbiak viszont azt, hogy „Le is feküdtél vele?". A férfiak - való­színűleg ősi ösztönök miatt - a szexre féltékenyebbek, a nők ér­zékenyebbek a kötődés erőssé­gére. Az urak társuk elvesztésé­nek képzete miatt jellemzően dühösek lesznek, a nők inkább szomorúak. A FÉLTÉ­KENYSÉG LÉNYEGE Meg akarjuk tartani, ami a miénk, míg az irigységé, hogy vágyunk valamire, ami nincs a birto­kunkban. Vi­szont egy ti­zenéves félté­keny lehet a miatt a figye­lem miatt is, amivel egy rocksztár for­dul a saját je­gyeséhez, ho­lott a tini nem is ezt a figyel­met igényli. SZINTE MEGVÁLASZOLHATATLAN, HOGY KIBŐL VÁLIK CSALÁDIRTÓ Nehezen lehet előre megjósolni, hogy a minden emberben fellelhető bizonyos fokú agresszivitás kinél és mikor torkollik oly mértékű „kisülésbe", mészárlásba, mint amilyet legutóbb Ácson tapasztaltak a nyomozók - mondta Kovács Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgynevezett döglött ügyek osztályának volt vezetője. Ácson augusztus 19-én egy 28 éves férfi összesen 92 késszúrással megölte 27 éves élettársát, majd 10 és 9 éves nevelt fiát, végül fel­akasztotta magát. Idén márciusban a Győr-Mo­son-Sopron megyei Tényőn történt hasonló tragédia. Akkor feleségét és két kislányát mé­szárolta le egy férfi, ezt követő­en egy láncfűrész­szel saját életét is kiol­totta. Az életellenes bűn­cselekmények elismert szakértője szerint az indu­latok ilyen fokú robbanása mögött, a friss kiváltó mo­mentum mellett, mindig valamilyen múltbéli ese­ményt is keresni kell. Ko­vács Lajos megemlítette, hogy a tényői, illetve a na­pokban történt ácsi család­irtáshoz hasonló, igen sú­lyos bűncselekményekkel jómaga is többször szembe­sült. Régebben legtöbbször szerelemféltés, féltékenység miatt „vitte halálba" magá­val a gyilkos a feleséget, élettársat és gyermekei­ket, mostanában inkább az anyagi kilátástalanság a ve­zető kiváltó ok. Kovács Lajos szólt arról, hogy rendőri szempontból viszonylag egyszerűen fel­göngyölíthető a családi há­zon belül bekövetkezett tra­gédia, hiszen a tettes, illet­ve az általa hagyott nyo­mok is „adottak", ugyanak­kor szinte megválaszolha­tatlan kérdés, hogy kiből és milyen hatásokra válik csa­ládirtó. Mivel minden em­berben fellelhető bizonyos fokú agresszivitás, amelyet egyénenként változó mó­don ugyan, de a többség fé­ken tud tartani, alig „jósol­ható" meg, hogy végül is kiknek az agya „durran el" - fogalmazott a szakértő. Bár tény, hogy az ácsi gyilkos a bűncselekményt megelőzően öngyilkossági kísérlet miatt került kórház­ba, illetve a Tényőn család­ját kiirtó férfi pszichiátriai kezelés alatt állt, önmagá­ban a pszichés probléma nem magyarázza a gyilkos­ságokat. Meglehetősen so­kan -szorulnak Magyaror­szágon pszichiátriai keze­lésre, mégsem mondhat­juk, hogy ők potenciális el­követők lennének - magya­rázta Kovács Lajos. Szerencsére ritka, hogy valakinek úgy elboruljon az elméje, oly mértékben túl­csorduljon benne az agresszi­vitás, hogy megölje hozzátar­tozóit. Az ilyen ember múltjá­ban általában mindig találni valamilyen komoly traumát, akár egy rosszul időzített szü­lői pofont, amit tetéznek a je­len - számára feloldhatatlan - konfliktusai. Ezek az embe­rek csak féktelen erőszakkal tudják „kisütni" a bennük túlcsordult agresszivitást, ezért is lépik túl többszörö­sen a családtagok megölésé­hez „elégséges" mértéket. Ezért szúrt például 92-szer az ácsi férfi - tette hozzá. Egy-egy ilyen véres hely­szín, és különösen a bestiáli­sán meggyilkolt gyermekek látványa még a legkemé­nyebb nyomozókat is megvi­seli - számolt be tapasztala­tairól Kovács Lajos. Hozzátet­te: csak úgy tudnak túllépni a pszichés nyomáson, ha az ef­féle bűnügyek vizsgálatát is ugyanolyan munkának te­kintik, mint a kevésbé meg­rázó esetek feltárását, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents