Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-28 / 200. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta ROTFRONT ZENEKAR Az egész éne­kesnői létem véletlenek so­rozata. A szí­nészet az, amiért teszek, az éneklés valahogy el­kezdődött az életemben. Nem tudom, mennyire ér­tékelhető a teljesítmé­nyem. Gryllus Dorka kétlaki élete Hét éve ingázik Budapest és Berlin között Gryllus Dorka: választott otthonát a nyitottságáért szereti. Játszik színházban és magyar, német, angol nyelvű filmekben. Énekel a berlini RotFront zenekarban, amellyel a Szigeten is felléptek, a családjával is zenélnek. Nem tudja, miért osztanak rá áldozatszerepeket, azt viszont tudja, hogy egzotikusabb az átlag magyar lányoknál. FILM ÉS SZÍNHÁZ FARKAS jUDIT - Hét éve kétlaki életet él: Berlin és Bu­dapest között ingázik. Hogyan került ki Berlinbe, és mit tapasztat: mi a különb­ség a két nagyváros között? - Egy filmet forgattam Hamburg­ban, utána mentem ki először Berlin­be németet tanulni. RolfSchübel né­met rendező is biztatott: próbáljak szerencsét. Berlin lényegesen na­gyobb, négymilliós város. Nekem annyiban is mást jelent, hogy Buda­pesten minden utcasarkot ismerek. Ha elindulok a pesti utcákon, hamar szembejön egy ismerős. Míg a német fővárosban hetekig járhatok-kelhe­tek anélkül, hogy valaki is rám kö­szönne, és a mai napig is el tudok veszni. BUDAPEST A SZÜLŐVÁROSOM, AMIBŐL CSAK EGY VAN - Melyik világot kedveli jobban? - Egészen másért szeretem az egyik, és másért a másik várost. Bu­dapest a szülővárosom, amiből csak egy van. Berlin a választott ottho­nom, ahol azért érzem nagyon jól magam, mert szeretem azokat a nor­mákat, amelyekben ott létezni lehet. „Fizikailag" abban a városrészben, ahol élek, jó a levegő, sok a zöld, a •gyerek, a fiatal. És Berlin nagyon to­leráns város: senkit nem néznek meg az utcán, bárhogy is van felöltözve és teljesen hétköznapi dolog, ha egy presszóban két nő csókolózik. Nyi­tottabbak az emberek, nagyobb az elfogadás. Magyarországon gyorsab­ban rámondjuk valamire, hogy az nem normális. Kevésbé tolerálják a másságot, minden téren zárkózot­tabbak az emberek. - Érdekes, éppen a németekről mondják: hűvösebbek, visszafogottabbak. - Mi, magyarok hangosabbak, lendületesebbek, érzelmesebbek va­gyunk. Ez persze mind sztereotípia, de valóban van mentalitásbeli kü­lönbség. Németország inkább racio­nálisabb világ. - Úgy tudjuk, jó barátnője Winkler Nóra televíziós műsorvezető. Berlinben is ala­kultak ki igazi jó barátságok? - Mi hárman Winkler Nórával és Fischer Mónival 14 éves korunk óta barátnők vagyunk, ez más szintű do­log, de a hét év alatt Berlinben is sok barátot szereztem. A városrészben, ahol élek, sok magyar lakik, de van­nak német barátaim, az egyik barát­nőm cseh, egy másik félig lengyel. - Most min dolgozik, mik a tervei? - Berlinben mostanában sok fel­lépésünk lesz a RotFront zenekarral, októberben pedig vagy színházban játszom az Orhan Pamuk Hó című re­gényéből készült darab főszerepét, vagy filmezni fogok. Ez utóbbi még képlékeny, mindig az utolsó pilla­natban dőlnek el a dolgok, ami nagy rugalmasságot és alkalmazkodást igényel. - Szerepelt német filmekben és színda­rabokban, az angol nyelvű Irina Palm­ban, a Fatih Akin rendezte Soul Kitchen­ben. Miben más idegen nyelven játszani, mint az anyanyelvén? - Ha magyarul játszom, természe­tesen jobban birtokomban van a nyelv, minden kis hangsúlyról tu­dom, hogy mit változtat a mondat ér­telmén. Német vagy angol nyelven a szókincsem is kisebb, és az akcentu­somtól fogva is behatároltabb a sáv, amin mozogni tudok. Mégis nagyon hálás vagyok, hogy ilyen jó rende­zőkkel és színésztársakkal dolgozha­tok. NEM HALLOD, HOGY EZ MENNYI­RE HAMIS? - Az egzotikus külső előny vagy inkább hátrány? - Egyik sem: adottság. Amikor ilyen típusú szereplőt keresnek, előny, amikor nem, akkor hátrány. - Sok filmben játszik áldozatszerepet: mit gondol, miért éppen önt tartják al­kalmasnak ezekre a szerepekre? - Nem tudom, lehet, hogy ez su­gárzik rólam. Egy német rendező egyszer azt mondta nekem: „Néz rám az egész harmadik világ fájdalmával a szemében." - Térjünk kicsit vissza a RotFrontra: ho­gyan lett a nemzetközinek mondható ­kelet-európai és német tagokból álló ­zenekar énekesnője? Idén többször ját­szottak Magyarországon: hogyan fogad­ta a „bandát" a hazai közönség? - A Kaláka-fesztiválon, a Balaton Soundon és a Szigeten is nagy sike­rünk volt. Wahorn Simonnal, a zene­kar egyik alapítójával Magyarorszá­gon is együtt zenéltünk 18 éves ko­runkban, aztán elvesztettük a kap­csolatot. Berlinben véletlenül össze­futottunk az utcán: így kezdődött. - Korábban fellépett olyan hazai un­derground legendákkal is, mint az A. E. Bizottság, az ef Zámbó Happy Dead Band vagy a Tereskova. - Elmentem egy ef Zámbó Happy Dead Band-koncertre Vázsonyi Já­nossal, akivel akkoriban együtt lak­tam, és ef. Zámbó István hívott éne­kesnek. A Tereskovába a frontem­ber, Nagy Kriszta invitált: mindegyik a véletlen műve volt. - Volt abban családi indítta­tás is, hogy énekelni kez­dett? - Természetesen, hi­szen az édesapám zenész. Zenészcsaládból szárma­zom, ahol többeknek ab­szolút hallása van, az öcsémről már kicsi korá­ban kiderült, hogy zenei zseni. Édesapám egyszer rám szólt, amikor énekel­gettem: nem hallod, hogy ez mennyire hamis? Ő nem is emlékszik rá, ben­nem azonban rengeteg gátlás alakult ki emiatt. Most már hetente három­szor énekelek, és még mindig elbizonytalano­dom időnként, nem ha­mis-e a hangom. Az apám­mal és a testvéreimmel is fellépünk Gryllus Quartett néven, októberben, amikor legközelebb hazautazom, megint lesz koncertünk. - Közreműködött édesapja, Gryllus Dáni­el Családi kör című lemezén is, édesany­ja, Kőváry Katalin rendezte a Varsói me­lódia című darabot a budapesti Pince­színházban, amelynek ön az egyik fősze­replője - egy interjúban elárulta, itt ta­lált rá a szerelem is. Miben más család­tagokkal dolgozni, mint „idegenekkel?" - Édesanyámtól nagyon sokat ta­nultam, sok mindenben közös az ízlé­sünk, sok dologról ugyanazt gondol­juk. Nagyon ritkán, de azért az is elő­fordul, hogy valamiben nem értünk egyet. A próbák alatt igazi rendező-szí­nész viszony volt köztünk, professzio­nálisan tudtunk együttműködni. Csak próba után szólt rám anyukaként: Dor­ka, felhívtad az öcsédet? A papám el­lenben nem egy nagy pedagógus, én pedig valójában nem vagyok énekes­nő. A rendező-színész viszony jobban „megvan", édesanyám tudja, hogyan működik egy rendező, én tudom, ho­gyan működik egy színész. - Ön karriert épített először Magyaror­szágon, majd külföldön is, ami a magyar színészekre annyira nem jellemző. Mit gondol, mi ennek az oka? - Mi vagyunk az első nemzedék, akiknek megadatott, hogy külföldre is mehetünk dolgozni, és mi is csak óvatosan mertük kidugni az orrocs­kánkat. Biztos vagyok benne, hogy a mai fiatalokból világhírű színészek is kikerülnek majd. Névjegy. Gryllus Dorka 1972. december 26-án született Budapesten. Édesapja Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után, 1998-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. Főiskolásként játszotta el az Érzékek iskolája Csokonai Lilijét. A Dallas Pashamende című filmben egy gyermekes tigányasszonyt formált meg, az alakításért a legjobb színésznőnek járó Ezüst Nyílvessző-díjat nyerte Szocsiban, a Bertiní Filmfesztiválon a Shooting Star-díjat. Forgatása miatt fel kellett mondania a kaposvári társulatnál nem akarták elengedni filmezni. Azóta szabadúszó. Itthon játszott többek között a Csajok, a Honfoglalás, a Romana kris - cigánytörvény, az Európa expressz, a Mix és a Nyugalom című filmben, hangját adta a Nyócker című animációs filmhez. Elvált, volt férje Geszti Péter. Jelenlegi párja a Varsói melódia másik főszereplője, Simon Kornél. 99 A Soul Kitchent októberben mutatják be Magyarországon, tovább játsszuk a Pinceszínházban a Varsói melódiát, nagy siker volt Európában az Irina Palm is. Sok szakmai elismerést hozott a Dallas Pashamende, de nagyon szeretem a Látogatást is, amit szintén Pejó Róbert rendezett. Az Érzékek iskolájának pedig - bár amikor bemutatták, nem volt akkora siker ­máig tart a hatása. Sokan mondják: éppen most adta újra a tévé, most néztem újra videón. Gryllus Dorka Fotó: Dotay Eszter Dorkát édesanyja, Kőváry Katalin rendezte a Varsói melódia cí­mű darabban a budapesti Pinceszínházban. M CO 99 Általában eltalálják, hogy kelet-európai vagyok, érződik a mentalitásomon. Ránézésre töröknek, dél-amerikainak is hisznek, de voltam már ázsiai is. Amikor elárulom, hogy magyar vagyok, csodálkoznak: így néznek ki a magyarok? Te nem úgy nézel ki, mint egy magyar! Hát igen, egzotikusabban nézek ki, mint az átlag magyar lányok. Gryllus Dorka

Next

/
Thumbnails
Contents