Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-27 / 199. szám

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ES TERSEGE 2010. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI kistérség: Hódmezővásárhely, Mártéty, Mindszent, Székkutas /— //• // / Szolo- es gulyásparti Mindszenten MINDSZENT. Szombaton 10 órá­tól rendezik meg Mindszenten a III. Szőlő- és Gulyáspartit. A na­pot a kerékpáros gyorsasági ver­seny - traffipaxos méréssel - és a csongrádi borok kóstolója nyitja, a gyerekeket játszóház és ugrálóvár is várja. Délután 1 órától éjfélig egymást érik a kü­lönböző kulturális programok: népdal- és gyermekműsor, ae­robik-, hastánc- és karatebemu­tató, több néptáncegyüttes sze­repel, Mátyus Sándor gitározik, a napot a Malacka és a tahó, a Végletek és a Chili a sebre együttes koncertje zárja. Kere­sik Mindszent legjobb körte-, szilva-, barack-, ágyas és egyéb kategóriájú pálinkáját is. SZEPTEMBERTŐL AZ INTÉZMÉNY MIND A NYOLC OSZTALYA EGY EPÜLETBEN TANULHAT 130 millióból bővítették a székkutasi iskolát Felavatták tegnap a Nemzeti Iskolafejlesztési Program kere­tében több mint 130 millió fo­rintból felújított, kibővített székkutasi iskolát. A község 22 millió forintot nyert az óvodai és az iskolai oktatás tartalmi fejlesztésére. SZÉKKUTAS MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 130 millió forintból újították fel és bővítették a székkutasi Gregus Máté Álta­lános Iskolát. Az újjávarázsolt intézményt tegnap Varga Sán­dor polgármester avatta fel. A Nemzeti Iskolafejlesztési Program pályázatán a beruhá­zás költségeinek 90 százalé­kát nyerte meg a község ön­kormányzata, amely csak a költségek 10 százalékát állta. A munkálatok 2009 őszén kezdődtek - tudtuk meg Hu­nyák Zsuzsanna jegyzőtől. A meglévő iskolaépületet telje­sen felújították, modernizál­ták: valamennyi nyílászáróját kicserélték, elkészült a hőszi­getelés, s az új épületrész is, amelyben egy számítástechni­kai szaktanterem, melegítő­konyha és ebédlő kapott he­lyet. Az iskola vadonatúj esz­A székkutasi iskola új szárnyat, valamint játszó- és sportudvart is kapott, FOTÓ VERÉB SIMON közökkel felszerelt játszó- és sportudvart, kézilabda- és fu­tópályát is kapott. A bővítés­nek köszönhetően szeptem­bertől immár a tanintézmény mind a nyolc osztálya egy épületben tanulhat. A helyi önkormányzat az óvodai és iskolai oktatás tar­talmi fejlesztésére 22 millió fo­rintot nyert az Új Magyaror­szág Fejlesztési Program 100 százalékban támogatott pá­lyázatán. Mint azt Kovácsné Hegyi Ildikó projektmene­dzsertől megtudtuk, az óvodá­sok a környezetvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozásokon, míg az elsősök, harmadiko­sok, ötödikesek és nyolcadik osztályosok a matematika, a szövegértés, a szociális, kör­nyezetvédelmi és életviteli kulcskompetencia fejlesztésé­ben vettek részt már az előző tanévben is. HÍREK Piacfórum és nyitott kapu HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. A Sza­badság téri piac üzemeltetésé­vel, működtetésével kapcsolatos fórumot szeptember 1-jén, szer- , dán délután 3 órától tartják a vásárhelyi polgármesteri hivatal dísztermében. A rendezvényt Lázár János polgármester nyitja meg, részletes tájékoztatást Ma­gyar József, a Városellátó és Be­szerzési Kht. ügyvezető igazga­tója ad az érdeklődőknek. - Szombat délelőtt 9 órától dél­után 1 óráig nyitott kapu várja az érdeklődőket a vásárhelyi Ville­roy & Boch Magyarország Kft.-nél, az Erzsébeti út 7. szám alatt. A diákok, szülők, álláskere­sők megismerkedhetnek a cég kínálta lehetőségekkel, például a porcelánkészítő szakmával. A nap során a porcelánkészítő szakmunkásképzésről kapnak tájékoztatást, de szerepel a programban gyárlátogatás és a tanműhely megtekintése is -10 órától óránként indulnak a cso­portok kísérővel. Szakmunkásta­nuló-felvétel és iskolai beiratko­zás a helyszínen. - A vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium 4/A osz­tálya 50 esztendeje intett bú­csút az alma maternak. Ennek apropóján szombat délelőtt fél 10-től osztálytalálkozót tarta­nak az iskolában, amelynek so­rán megemlékeznek elhunyt ta­náraikról, diáktársaikról. Ezt rendhagyó óra követi az egykori osztályteremben, ahol mindenki beszámol arról, merre vetette az élet. SZABÓ DÁNIELT 51 ÉV UTÁN IS LÁTOGATJÁK TANÍTVÁNYAI Kivette az oroszt a tantervből Szabó Dániel kedvenc szobrával. Akkor is szólt, amikor mások hallgattak. FOTÓ: VERÉB SIMON 51 éve állt először katedrára a Békés megyei Bucsa község­ben a vásárhelyi Szabó Dániel, akit szókimondó személyiség­nek ismertek akkor is, amikor a vásárhelyi pártbizottságon dolgozott. Ő volt az, aki iskola­igazgatóként 1989-ben első­ként vette ki az orosz nyelv ta­nítását a tanrendből. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Fél évszázad után is minden augusztusban látogatják első diákjai a vásárhelyi Szabó Dá­nielt, aki eredetileg asztalos­inasnak tanult, majd faipari technikumba került, ám kato­nakorában rájött, „nincs a ke­zében a szakma". Ezért le­érettségizett, és beiratkozott a szegedi tanárképző ma­gyar-történelem szakára. 1959-ben, még képesítés nél­kül a Békés megyei Bucsán állt először katedrára. - 5 évet dolgoztam ott, s közben folytattam főiskolai tanulmányaimat. Végig az motoszkált a fejemben, hogy azokkal együtt szeretnék dip­lomát kapni, akikkel felvéte­liztem - idézte fel emlékeit. Erőfeszítései eredménye­sek voltak. Odakerülésekor a diákok alig 40 százaléka vé­gezte el az iskolát, amikor 1964-ben elköltözött, már több mint 80 százalék volt a végzettek aránya. - Vásárhelyen nem volt ta­nári állás, ezért a moziüzem­nél helyezkedtem el műsor­szervezőként és propagandis­taként. Kiadványt készítet­tem a háború utáni magyar filmművészetről, s összefog­lalót a Hamlet, A kőszívű em­ber fiai és az Iszony film­adaptációiról. Szabó Dánielt 1966-ban, számára váratlanul hívták a városi pártbizottságra dolgoz­ni, ahol 14 évig agitpropos volt. - Munkaidőm felét töl­töttem azzal, ami a munkakö­ri leírásban szerepelt, a mási­kat mindazokkal a kulturális és emberi problémákkal, ame­lyekkel megkerestek. így részt vettem az Őszi Tárlatok szer­vezésében, előkészítésében, illetve a mezőgazdasági felső­fokú technikum - a mai mező­gazdasági egyetemi kar elődje - szervezésében is. 1980-ra azonban szakítottam a párt gyakorlatával, ha az ideoló­giával nem is, és Szobra men­tem iskolaigazgatónak. Két év után hazajöttem tanítani a Jó­zsef Attila Általános Iskolába, majd rám bízták a Hódtóban épült általános iskola, a mai Németh László gimnázium „beüzemelését". Életem leg­szebb pillanata volt, amikor 1989-ben megnyithattam ott az első tanévet. A városban először már az év elején félre­tettük az orosz tankönyveket, s megkezdtük a németnyelv­tanítást - mondta. A pedagógust olyan ember­nek ismerik, aki megszólalt olyankor is, amikor ezért nem járt dicséret. - Több igazságérzet szo­rult belém, mint amennyivel jól lehet boldogulni - mondja erről. Szabó Dániel 1990 óta nyugdíjas, de ma is aktív a közéletben. A Hódmezővásár­helyért Városfejlesztési Ala­pítvány elnöke, a Szeremlei Társaság tagja - és ma sem ta­gadja baloldali kötődését. . • T Díjjal és muzsikaszóval köszöntik a 75 éves prímást Labozár Antal augusztus 28-án ünnepli 75. születésnapját. Eb­ből az alkalomból Murgács Kál­mán-díjjal jutalmazza az ismert prímást a székkutasi önkor­mányzat. Labozár Antal 68 éve zenél, ma is rendszeresen hív­ják rendezvényekre. SZÉKKUTAS, VÁSÁRHELY IMRE PÉTER - Nem számítottam rá, hogy Székkutason megemlékeznek a születésnapomról - mondta a 75 éves prímás, Labozár An­tal -, a szervezők nagyon tit­kolóznak, csupán annyit sike­rült kiderítenem, hogy koráb­bi zenésztársaim, valamint mostani zenekarom is ott lesz a szombati eseményen, a mű­velődési házban megrende­zett köszöntőn. Labozár Antal ebből az al­kalomból az ugyancsak Szék­kutashoz köthető Murgács Kálmánról elnevezett díjat is megkapja. Ez azért is érdekes, mert Labozár személyesen is ismerte a legendás prímást, zeneszerzőt. Murgács volt, aki azt mondta annak idején La­bozár édesanyjának: nagyon jó a gyerek hallása, biztos ze­nész lesz belőle. A Sóshalmon született Labozár Antal 7 éve­sen kapta első felnőtt hegedű­jét, s ekkor lépett először pub­likum elé. Rengeteg fogást, variációt lesett el a boszorká­nyos ügyességű cigányprí­másoktól. Az elmúlt évtizedekben ze­nekaraival több ezer rendez­vényen játszott, húzta a talp­alávalót. Vásárhelyen talán nincs is olyan család, amely­nek valamilyen alkalomból ne muzsikált volna. De jól isme­rik és tisztelik a nevét lakhe­lyén, Székkutason kívül Mind­szenten, Mártélyon, Algyőn, de játszott Egerben, Eszter­gomban, Dorogon és a romá­niai Pécskán is. Utóbbihoz kö­tődik egyik legkedvesebb em­léke. - Kétszáz fős lakodalomban zenéltem. A násznép, a vendé­gek már javában vacsoráztak, amikor énekelni kezdtem „A pécskai cigánysoron nagy a sí­rás, rívás" kezdetű nótát. Hirte­len nagyon nagy csend lett, mindenki abbahagyta az evést, és figyelt. A végén hatalmas tapsot kaptam. Labozár Antal nemcsak játssza, de gyűjti is a dalokat: 2340-et jegyzett már le nótás­könyvébe, és nagyon büszke az 1748-as Steiner-, valamint a közel 100 éves, Vásárhelyen készített Gila-hegedűre. És 75 esztendősen sem pihen: múlt szombaton Sóshalmon és Vá­sárhelyen is muzsikált. Labozár Antal prímás a Gila-féle, közel 100 éves hegedűvel. FOTÓ: VERÉB SIMON

Next

/
Thumbnails
Contents