Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-04 / 180. szám

6 KISTELEK ÉS MÓRAHALOM TÉRSÉGE 2010. AUGUSZTUS 4., SZERDA KISTELEKI kistérség: Baks, Balástya. Csengele, Kistelek. Ópusztaszer. Pusztaszer MÓRAHALMI kistérség: Ásotthalom. Bordány, Forráskút. Mórahalom, Óttömös. Pusztamérges, Rúzsa. Üllés. Zákányszék 1,9 millió művelődésre ÁSOTTHALOM. A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár a 6,5 millió forintos támogatással elkészült renoválás után idén akönyvtári állomány felzárkóztatására költhet 53 ezer forint támogatást. Az önkormányzat áltál felajánlott 80 ezer forint önerő mellé 199 ezer forint támogatást is nyert a gyűjtemény; ebből kézikönyveket és DVD-ket vásárolnak. A művelődési ház egymillió forintos érdekeltségnövelő támogatást fordít az idén 540 ezer forint helyi önerővel kiegészítve - színpadtechnikai eszközök beszerzésére és az intézmény bútorainak cseréjére. Választási bizottság ÖTTÖMÖS. Az október 3-i önkormányzati választások előkészítéseként változtatás nélkül újraválasztotta a rendkívüli képviselő-testületi ülés a választási bizottság három rendes és két póttagját. A 750 lelkes faluban idén is két választókerületben adhatják le voksaikat a szavazók: változtatás nélkül a bel- és a külterületen. Két szavazatszámláló bizottság dolgozik majd, a póttagokkal együtt összesen 15 fővel. Plébánián táboroztak PUSZTAMÉRGES. Rászoruló családok gyerekeinek szervezett egyhetes napközis tábort a pusztamérgesi plébánia. Bogár-Szabó Ádám lelkipásztori kisegítő elmondta: olykor húszan is voltak a pici udvarban. A gyerekek kőből nyílvesszőt, lándzsát faragtak, gyöngyöt fűztek, bőrből szütyőt, nyakláncot készítettek. A barkácsolások fénypontja egy németországi kőfaragó mester és az irányításával készült faragott autó, bagoly, szív és virág volt. A táborozókat szórakoztatta és tanította is egy rúzsai bohóc-bűvész házaspár, a szegedi Támasz egyesület segítségével pedig „hangfürdőt" vehettek a gyerekek. Kedvezményes járatok PUSZTASZER. Kedvezményesen vehetik igénybe a Tisza Volán Zrt. által közlekedtetett céljáratokat augusztus 6-án és 7-én a szegedi Mars térről a pusztaszeri országos természetfilm-fesztiválra kilátogató érdeklődők - a rendezvény helyszínén lebélyegzett menetjegyükkel ingyen utazhatnak vissza a céljáratokon és a menetrend szerinti járatokon egyaránt. A céljáratok a versenyprogramhoz igazodva közlekednek. Augusztus 6-án, pénteken az 5-ös kocsiállásról startol 13.30-kor a busz, amely az Árpád majorból 21 órakor indul vissza. Szombaton 8-kor és 22 órakor közlekednek a céljáratok, amelyek a balástyai kultúrháznál és a kisteleki autóbusz-állomáson is megállnak. HORVÁTH ATTILA ÉS SEJBEN JÓZSEF NEM CSERÉLNÉ MÁSRA A HIVATÁSÁT Népszerűek Kisteleken az óvó bácsik Szabadtéri foglalkozás gitárkísérettel. Horváth Attilát és Sejben Józsefet nemcsak a gyerekek, hanem a város lakói is szeretik. FOTÓ: FRANK YVETTE Két óvó bácsi is dolgozik a kisteleki Szivárvány óvodában. A városban már senki nem lepődik meg, hogy férfiak pátyolgatják a kicsiket, sőt: beiratkozáskor az ő csoportjaik a legnépszerűbbek. KISTELEK TÍMÁR KRISZTA Ritka az óvó bácsi, mint a fehér holló. A kisteleki Szivárvány óvoda ezért igencsak kivételezett helyzetben van: ketten is dolgoznak itt az erősebbik nemből. Horváth Attila és Sejben József ugyan teljesen véletlenül keveredett erre a pályára, de ma már nem cserélnék el másra pedagógusi hivatásukat. A kisteleki férfiak élete 6 éves koruk óta egy vágányon haladt: építőipari szakközépiskolába jártak. - Ha nő lennék, óvónő lennék. Ezen gondolkodtam középiskolásként, de mivel férfi vagyok, ez ugyebár ennyiben is maradt - mesélt a kezdetekről Attila. Aztán Déryné: ráncfelvarrás ÜLLÉS. Mintegy 113 millió forintból épült újjá az üllési Déryné Kulturális Központ, amelyet holnap délelőtt Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárának jelenlétében adnak át ünnepélyesen a helyieknek. Nagy Attila Gyula polgármester lapunknak elmondta: a közel 50 éves épületegyüttes szocreál arculatát XXI. századivá változtatták át a 7 hónapig tartó felújítás alatt. Teljes akadálymentesítés történt, megújult a nagyterem és a központi aula. Új kiállítótermet, nyugdíjas- és ifjúsági klubtermet építettek, a könyvtárat olvasószobával bővítették ki, valamint az egész központ fűtését korszerűsítették. A jórészt uniós pályázat révén megújuló komplexum nagytermében a hétvégén már lakodalmat tartanak. Az ünnepélyes átadó részeként a nagytermet Bohn József Teremnek nevezik el: az üllési gazdálkodó kastélyát lerombolták, gazdaságát pedig tönkretették a 60-as években. A kultúrotthont jórészt az ő kastélyának tégláiból építették fel. mégis óvónőképzőbe jelentkezett: fiúosztályból lányosztályba csöppent. - Irigyeltek is érte focista barátaim - mosolygott. Közben József is elvégezte a főiskolát: együtt jelentkeztek Ópusztaszerre - napközis tanítónak. Ott nem volt üres állás, az óvodában kettő is akadt. Az óvó bácsik együtt dolgoztak később Balástyán is, és amikor Attilát visszahívták Kistelekre, jött József is. - „Ezt jól meggondoltátok?!" - eleinte ez volt csupán a kérdés hozzánk. Nem tűnt bonyolultnak a feladat: játszani kell a gyerekekkel. Ez a döntés határozta meg az egész további életünket: ezen a pályán maradtunk - mesélte József. A két férfi kergetőzik, bohóckodik, focizik a gyerekekkel - egyszóval azt teszi, ami egy hagyományos családmodellben is inkább a férfiak szerepe. A fejlesztő foglalkozásokban pedig az óvó néniket hagyják érvényesülni. Az óvó bácsik azt mondják: számukra inkább már az a furcsa, ha valakinek újdonságot jelent a férfi óvodapedagógus. - Elvégre eleinte csak férfiak dolgoztak ebben a szakmában is, csak később nőiesedett el - magyarázta Attila. Persze a fizetés nem éppen családfenntartó mértékű, de - ahogy ők fogalmaztak - az, hogy a városban lépten-nyomon rájuk köszönnek és szeretik őket, vagy hogy beiratkozáskor mindig az ő csoportjaik a legnépszerűbbek, megfizethetetlen. „Hazaviszik" munkájukat Mindkét óvó bácsi családos ember: Attilának 2, Józsefnek 3 gyermeke van. Amikor tehát végeznek munkájukkal, otthon folytatják. Bevallották: néha bizony nehéz az egész napos zsivaj után otthon is birkózni, futkározni a saját csimotákkal, de eszükbe sem jut azt mondani: legalább otthon nem akarnak „dolgozni". Búcsúját ünnepli a rúzsai templom RÚZSA. Vasárnap 10 órakor Sálek Csaba csikériai plébános celebrálja az ünnepi misét az Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt templom búcsúján. Délután kirakodóvásár és sok játék várja a családokat. A ruzsaiak első katolikus templomát 1987. augusztus 9-én szentelték, addig egy családi ház nappalijában imádkoztak a hívek. - 1963tól ötször futottunk neki nagybátyámmal, aki akkoriban plébánosként szolgált a faluban. Végül 1983-ban kapott zöld utat az imaterem, és az akkori tanácselnöknek köszönhető, hogy mégis templom épülhetett - idézi fel a kalandos kezdeteket a tervező és a kivitelezést irányító szegedi Takács János, későbbi megyei főépítész. (Ez volt a szakember első temploma az üllési és az eperjesi előtt.) - Szó szerint a ruzsaiak építették fel 2 év alatt; a harangokat tartó acéltornyot például a kőolajkutató használt fúrócsöveiből készítették a téesz lakatosai. A templom 12 méter belmagasságú, 38 méter hosszú, harangtornya 3 harangot rejt: az 50 kilós lélekharangot, valamint 160 és 320 kilós társait. Rézbevonatú keresztje 1,5 méter magas, a címeres toronyórát 10 éve helyezték fel. A szentély Urunk színeváltozását ábrázoló 12 négyzetméteres freskóját Bujdosó Anna makói származású festőművész készítette. A bejárat fölötti üvegablak - a tervező ajándéka - Deák Zsuzsanna szegedi üvegfestő művész munkája. A templomot egykor a ruzsaiak építették fel. FOTÓ: VERÉB SIMON Gördülékeny a kerékpárút-fejlesztés MÓRAHALOM. Tovább bővül a kerékpárút-hálózat Mórahalmon és térségében. Május óta dolgozik a közbeszerzés nyertes kivitelezője, a Dél-Út Kft. Domaszék és az M5-ös autópálya, valamint Mórahalom és Ásotthalom között. A két méter széles aszfaltburkolatú kerékpárút a Közlekedés Koordinációs Központ és a GKM Útpénztári pályázati forrásából valósult meg, bruttó 240,5 millió forintból. A kivitelezési munka várhatóan október 10-éig tart. BMMHHHHMMHU Júliusban kezdődött a Kissori és a Zákányszéki út melletti kerékpárút építése. A mórahalmi Bástya sortól a Mátyás király körútig a 2,75 méter széles gyalog- és kerékpárút három szakasza épül meg, a Röszkei úti kereszteződéstől pedig az Erzsébet királyné útjáig nyúlik majd a burkolat. A beruházás költsége 56 millió forint, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. NAGYSZÜLEI RECEPTJEIT KÉSZÍTI EL AZ OPUSZTASZERI SKANZENBEN Időutazás Piri néni bodagjával Tejpitét, kenyérlángost, kukoricamálét is süt az ópusztaszeri Faggyas Jenőné az emlékpark skanzenjében. A 76 éves Piri néni a nagyszüleitől tanult receptekkel a régi falusi magyarok étkezési szokásait mutatja be a látogatóknak. ÓPUSZTASZER BOBKÓ ANNA málét, kenyérlángost is készít hagyományőrző kolléganőivel a látogatóknak. Kóstolóval vártak bennünket is: Piri néni bodagot gyúrt. Régen ez volt a szegények eledele: lisztet, tejfölt, sót kevertek a tésztájába. - A szüleimtől, nagyszüleimtől tanultam a recepteket. Míg nem értem el a teknőt, sámlira állítottak, úgy dagasztottuk a tésztát. Akkoriban teljesen természetes volt, hogy otthon a kemencében sütünk. Nem lehetett ám ellentmondani, segíteni kellett. Ebben nőttem fel, megszerettem, és nem is tudnám már elhagyni. Bizony, akkoriban még hasznos dolgokra tanították a szülők a gyerekeket - sóhajtott. Beszélgetés közben többször is megforgatta a parázs mellett piruló bodagot. Otthon elektromos sütője is van, mégis szívesebben Ha friss kenyér illata csapja meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a látogató orrát, biztos lehet benne, hogy Piri néni sürgölődik a skanzenben, a vásárhelyi olvasókör épülete melletti kemencénél. Faggyas Jenőné nyolc éve dolgozik a parkban, eredetileg teremőrként alkalmazták, ám idővel kiderült, hogy olyan tudás van a birtokában, ami érdekes lehet a falusi magyar emberek életének bemutatásakor. - Nem mondtam én itt senkinek, hogy otthon kenyeret sütök. Nem tartottam olyan nagy dolognak - jelentette ki szerényen a 76 éves asszony, aki a mindennapin kívül többek között tejpitét, kukorica„A szüleimtől, nagyszüleimtől tanultam a recepteket. Míg nem értem el a teknőt, sámlira állítottak, úgy dagasztottuk a tésztát." Faggyas Jenöné Piri néninek a park hagyományőrző munkatársa, Tolna-Lepár Karolina segített bodagot készíteni, FOTÓ: VERÉB SIMON készíti az ételeket a kemencében. Ennek okát az enyhén füstös ízű tésztába harapva mi is rögtön megértettünk. - A mai gyerekeknek újdonságnak számítanak ezek az ételek. Sokuknak ízlik, de volt, aki azt mondta, éhen halna, ha mindig ilyeneket kellene ennie - hallottuk a skanzen hobbipékjétől. Az idősebb korosztályban- viszont szép emlékeket ébreszthetnek a régies ízek, amelyeket akár otthon is előcsalogathatunk Piri néni emlékparkban osztogatott receptes füzetkéje segítségével.