Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-21 / 194. szám

2010. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT KAPCSOLATOK 13 E-MAIL E-MAIL POSTABONTÁS POSTABONTÁS UTÁNAJÁRTUNK Európa kulturális fővárosa Csendrendelet Szelektív?! A dinoszaurusz árnyékában Lőrinc, a pocgém Lőrincet Lőrinc-napon találtam, azért ez lett a neve. Amúgy a gémek egy elég ritka, kis termetű változata, akire egy nagy üzletközpont bevásárlókocsi-tárolójában leltem, ahogy összeakadt lábakkal kapaszkodott a ridegen csillogó rácsos alkotmányok közé szorulva, teljesen kitikkadtan. Törpegémnek is hívják. Megismerkedésünk egy pillanat műve volt. Én elsőre durva külsejű fadarabnak néztem, ő mozdulatlan üvegszemeivel végigmért, és az életére veszélyt jelentő élőlénynek tarthatott - talán ezért sem mozdult. Mikor felismertem, hogy ő egy madár, azonnal rémület támadt bennem, mert úgy tűnt, már nem él. Pedig nagyon is élt, csak a túlélő mimikri miatt játszotta a holtat. Éreztem, segítenem kell, még akkor is, ha ő ezt ném akarja. Elkértem hát kivételesen velem lévő fiam kötött sapkáját, amit az ő köreiben valamiért és érthetetlenül 35 fokban is hordanak a BMX-esek, és óvatosan leborítottam vele Lőrincet. Kevés ellenállást fejtett ki, inkább a rácsos kocsikba görcsösen kapaszkodó karmos lábakkal akadt dolgom. Azután mentünk. Mentünk a dögmeleg autóig, azzal meg a rekkenő hőségben, sietősen, tökig lehúzott ablakokkal, rohanva - haza. Nagy vesszőkosárba tettem, szalmára a hűvös kamrába, s ritka szövésű hálót borítottam rája. Nem akart szökni, szerintem nem is tudott volna. Keszeget olvasztottam ki lóhalálában a frigóból, meg csipetnyi darált húst, és csipesszel tápláltam. Elfogadta, nyelte. Ettől függetlenül egyre gyengébb lett, mintha megadta volna magát a sorsának. Oldalára feküdt, nyakát összekunkorította, lábai újra görcsösen összekuszálódtak, mintha mindjárt vége volna. Akkor hívtam fel Somodi Pistát, aki ért ehhez, és elsírtam a bánatomat, meg hogy addig mit csináltam, mire azt mondta, eddig jó, de folyadék is kell - istenem, ezt hogy felejthettem el -, mert valószínűleg a kocsiakrobatikában kiszáradt. Meg stresszel is. Injekciós fecskendőből víz a szinte erőszakkal szétnyitott hosszú csőr tövébe, s reggelre, mire jött a megmentő, hogy elvigye a Szegedi Vadasparkba, értő kezekbe, egészen megerősödött. Öröm járta át a szívem. Mert hátha sikerült. Hátha rendbe hozzák, és visszamehet kubikok, csatornák partjára halászni, vadászni, nesztelenül lépegetve a nádban, meg szeretni és szaporodni, egy rövid madáréletet leélni. Nem tudom, értesülök-e a sorsáról, de úgy érzem, pár nap múlva telefonálok. Hogy él-e a Lőrinc. Az a kis gém, akit örökbe fogadtam. Vagy, aki engem fogott meg örökre. Ami végül is mindegy. Mert embernek, madárnak egy a sorsa: él, amíg tud, és meghal, ha nincs, aki gondozza. Farkas Csamangó Zoltán, Mártély a belvárosokban? Országszerte hallani arról, hogy egyre többen néma, csendes városközpontot óhajtanak: kiűzni minden zenét, megvonatni a vendéglátósok engedélyét. Kisebb településeken sokakat a disznórőfÖT gés zavar, a tyúk kotkodálása, a kakas kukorékolása, a liba gágogása. Ha belegondolunk, a legtermészetesebb dolog, hogy a városközpontban kell létesülniük a hajnalig nyitva tartó szórakozóhelyeknek, villogó fénnyel, jókedvű ifjúsággal, így van ez New Yorkban, Rómában, Párizsban és a szomszédos Bécsben is. Mert a fiatalság, amióta világ a világ, énekelni, mulatni és táncolni akar. Garantálom, hogy ötvenéves korukra csillapodni fog ilyen irányú igényük. Hajdan hajnalonként szerenádot adtak, kurjongattak az utcákon, és „málészájú" volt a csöndes legény. Ma a fiúk a lányokkal együtt kacagják végig az éjszakai utcákat. (Nem a randalírozókra gondolok.) Változnak az idők. Nagy hiba volna ellenük zajártalmi törvényt hozni, a fiatalságot korán ágyba parancsolni. Mert ők csak azért is nevetgélnek, ezt Petőfi úgy mondaná: „Húzd rá cigány csak azért is / ha mindjárt az ingemért is..." A külvárosokban, kistelepüléseken is megvannak a szokások, szükségek. Itt termelni kell minden talpalatnyi földön, és háziállatokat kell tartani minden lehető helyen. Ezt a lehetőséget nem szabad meggátolni. Az igaz, hogy az állat trágyát hagy maga után. S ha például az üzletembert zavarja a szomszéd gazdaság udvarának szaga, amazt viszont az autócsapkodások nem hagyják pihenni. A kutyatulajdonos allergiás a macskanyávogásra, a pihenő pék a kalapálásra, a zugivó a kocsmára, az autós a gyalogosra stb. Mindenki szaladjon az önkormányzathoz törvényt hozatni? Emberek vagyunk. Nem vagyunk egyformák, hisz a tíz ujjunk sem egyforma. Alkalmazkodás nélkül akármilyen törvények születhetnek, csak a jogászok gazdagodnak, mi, emberek pedig egyre jobban eltávolodunk egymástól. Tóth Antal, Hódmezővásárhely Mulatós ország vagyunk Nem kisebb egyéniség, mint Jankovics Marcell mondta ezt a Magyar Televízióban, amikor hibáinkról faggatta a riporter. Kádár idejében ezt így fejezték ki: vidám barakk. Én évek óta készülök írni arról, hogy a fesztiválok országa vagyunk. Nem az bosszant, hogy sok a fesztivál, de az igen, hogy teljesen eltolódott a szórakoztatás irányába. Nézem a falunapokat és azok programjait, és ott is az jut eszembe, amit a Római Birodalom hanyatlásakor mondtak a népre itt nincs más igény, csak: panem et circensem (kenyeret és cirkuszt). Ez jutott eszembe, amikor 70 év körüli férfiak hastánccal és balettal szórakoztatták a nagyérdeműt. Az idős hölgyek pedig kánkánt táncoltak. Paprikásfőző versenyek, vacsoracsaták, dübörgő monoton zene, alkohol és néha egy kis drog a jellemzői azoknak a szórakozásoknak, amelyek az emberek felüdülését szolgálnák. Ne értsenek félre, nem vagyok elfogult. Tudom, hogy hasonló a helyzet az egyházi rendezvényeknél is. Szent László-napokon volt gyerekeknek pónilovon lovaglás, nyíllal célba lövés, gyurmázás, kislabdadobás stb., de imádkozni a gyerekek nem tudtak. Az ember feladata az lenne, hogy együttműködjön a Teremtővel. Építse, szépítse a világot, és elősegítse embertársai boldogságát, és ehelyett szórakozás címén rombolja a világot és mások és saját maga boldogságát is. Hiányzik az erkölcsi nevelés, ami irányt adnaynunkájának, szórakozásának is, hogy a Teremtővel együttműködjön, Isten-gyermek legyen. A különféle korosztályoknak a Biblia alapján a Teremtővel együttműködő szokásait mellőzték. Minden gátlás nélküli szokásokat elfogadtak, és így alakult ki ez a furcsa helyzet, amit így jellemez a Biblia: büszkék arra, amit szégyellni kellene. Katona Pál plébános, Szent László király plébánia, Földeák Máthé Ildikó és férje, Csurgó László Los Angelesben jártak, fiukat látogatták meg. Rengeteg helyet megnéztek, Santa Monicában pedig nem ijedtek meg a dinoszaurusztól, sőt: a sövényállat előtt pózoltak egy fotó kedvéért. A fotót időzítéses technikával készítették, így nem kellett senkit megkérniük arra, hogy kapja lencsevégre Őket. FOTÓ: MÁTHÉ ILDIKÓ ÉS FÉRJE. CSURGÓ LÁSZLÓ Fogy a konc, és nő a konkurencia Tétovázva ragadtam tollat (írógépet), hogy válaszoljak Havránek úr (elvtárs?) Az óra mindig körbejár című, 2010. augusztus 14-én lapjukban megjelent sirámaira. Remélem, nem lépem túl az önök által megadott karakterszámot (ellentétben H. úrral), és ez a levél is megjelenhet. Néhány mondatban szeretném kisegíteni a levélíró hézagos memóriáját. Nem egy, hanem jóval több generáció nőtt fel abban a hitben, hogy „jobb és szebb lesz az élete", nem csupán az 1980-as évek óta hitegetik különböző színű „órásmesterek" az „istenadta népet". „Sokan érezzük a bőrünkön, hogy a politikai elit hazudott nekünk..." írja. Arra most nincs hely, hogy elidőzzünk a „politikai elit" kifejezés fejtegetésénél. Elég, ha a „következmények nélküli országra" gondolunk. Az utóbbi időben, amikor már fogy a konc, és nő a konkurencia, már láthatjuk a rabszíjon vezetett, sikkasztásban, zsarolásban, mindenféle visszaélésben „élen járó" elit előzetesben időző tagjait. Igaz, hogy ideig-óráig kaphatják milliós fizetésüket, de kormányváltás történt, jöhet az elszámoltatás. Mi lesz még itt? Vége az MSZP-SZDSZ többpárti demokráciának. Emlékeztetőül annyit azért megjegyeznék, hogy a gazdasági helyzet mai sanyarú állapotát (kamatrabszolgaság) gátlástalan kölcsönfelvétel alapozta meg. A kölcsönöket az a kormányzat vette fel, amelynek idején ön, Havránek úr is az „elithez" tartozott, az MSZMP-élcsapatba. Aztán fordult a világ. Álságos megegyezések születtek a konzervatív és a reformkommunisták között az Ellenzéki Kerekasztal mellett a kivonásra készülődő, legyőzhetetlen és testvéri Vörös Hadsereg árnyékában. Nemsokára következett a Nagy Adás-Vétel, amikor jókor jó helyen kellett lenni. Havránek úr kényszervállalkozó lett, és képviselői mandátumot is nyert. Azt, hogy a Munkáspártot képviselte az MSZP színeiben, vagy az MSZP-t mint a Munkáspárt elnöke, mi nem tudjuk. Tény, hogy „A győztes mindent visz", a „Narancsos bukta", a „Lop Stop" gúnyos jelszavai ellenére alig-alig 1 százalékos „elsöprő többséget" kapott az MSZP, „néhányak által tudva, a többség által tudatlanul". Végül az MSZP árnyékában annyi csalást, visszaélést követtek el, hogy 2010-ben elkerülhetetlen volt a bukás. Mi, egyszerű mezítlábasok járatlanok vagyunk a számmisztikában és a statisztika útvesztőiben, csak azt látjuk, hogy Havránek úr a Munkáspárt immár zöldre festett lovának nyergében parádézik, talán hagyománytiszteletből. Cserbenhagyta az általa egy személyben képviselt Munkáspárt-MSZP-SZDSZ-MDF-Népfrontot, az erősen elgyengült többpárti demokráciát. Közben a MIÉP elnöke szemében megtalálja a szálkát, hogy ti. fideszes lett. A Fideszkormány rendezi az oktatás, a média, a mamutjövedelmek stb. kérdéseit, leállítja a kilakoltatásokat, újraindítja a vonatokat, folyik az átadás-átvétel. Sírni kell. Siratni a demokráciát, a szólás-, a sajtó- és egyéb szabadságot. Diktatúra van, átkos egypártrendszer. Úgy látszik, a jó szándékú MSZP-tagok is megunták a bolsevik típusú demokráciát - bankgaranciával, megszorításokkal és kilakoltatásokkal. A Fidesz a mandátumok több mint kétharmadát megszerezte. Sírni kell, és félni kell. Havránek úr, egykori vezére szavait kissé módosítva. szeretném vigasztalni: „Nem kell sírni, nem fog fájni!" Lejárt az idő, Havránek úr! Ha mégis levetné a Munkáspárt zöld lova, javaslom, próbálkozzon az LMP-nél. Az új pártnak biztosan nagy szüksége van egy sokat próbált, immár ellenzéki politikusra, aki mindig tudja, hányat ütött az óra. Merthogy igen járatos a számok és tények dolgában. Dr. Vas István, Hódmezővásárhely NEM VOLT ÁRAM Tápéi olvasónk a 30/292-7956-os számról arra panaszkodott, hogy három napra (július 26., 27., 28.) kikapcsolták házukban az áramot, és erről csak 23-án értesítették a ház lakóit. Olvasónk úgy véli, hogy a szolgáltató ezzel az eljárással megsértette a fogyasztóvédelmi szabályokat. Az EDF Démász Zrt. kommunikációs csoportja az alábbi választ adta arra a kérdésre, hogy ez az eljárás megfelel-e az üzleti szabályzataikban leírtaknak: „Társaságunk a tervszerű beavatkozással együtt járó üzemszünetről legalább 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt tájékoztatja ügyfeleit az érintett területen elhelyezett plakátokon, valamint értesítő formájában. A tervezett feszültségmentesítésekről honlapukon, valamint ügyfélszolgálatainkon is tájékoztatást nyújtunk. Munkatársaink csak konkrét név és utcanév alapján tudnak részletesebb vizsgálatot végezni a kézbesítéssel kapcsolatos panaszok ügyében. A kézbesítésre, tájékoztatásra vonatkozó panaszokat társaságunk minden esetben kivizsgálja és megválaszolja." Vasárnap kora reggel el kívántam helyezni az itthon külön gyűjtött szelektív hulladékot a Kálvin téri óvoda előtti gyűjtőszigetre. Legnagyobb megdöbbenésemre és ámulatomra a sörösdobozok, konzervdobozok gyűjtésére használható konténerben az előbbiek tetejében fokhagymahéjat, száraz fűt, egy műanyag rekeszben kettő darab külső bicikligumit és műanyag edényeket, egy darab szőnyegdarabot találtam. Teljesen megdöbbentem az emberek ostobaságán ezt látva. Nem tudjuk megkülönböztetni a fémet a műanyagtól, az üveget a papírtól? Csak egy a lényeg, hogy az én portám tükrözze a „tiszta udvar, rendes ház" előírásait?! Pedig lehet, hogy az illető 120 literes kukája néha csak félig van. Böde László, Makó Mint olvasónk írta, nem feltétlenül kell külföldre menni ahhoz, hogy szép városokat lásson az ember. Pécs - Európa kulturális fővárosa 2010-ben - frissen felújított főtere látható a fotón. A nemzetközi bányásztalálkozó résztvevőinek fogadására készült a fúvószenekar, FOTÓ: SZÉLL PÁL SMS-SZÁM: 30/303-0921