Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-17 / 191. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Harcsa Veronika: informatikusból énekesnő Törékeny szőke nő, igazi „fekete" hanggal, aki egyszerre négy formációban is énekel: Harcsa Veronikát a számok világától csábította el az éneklés, maga írja a dalai szövegét és zenéjét. Három lemezt adtak ki saját zenekarával, ezek megjelentek Japánban is, ahová két turnéra is meghívták őket. Nem bánja, hogy nem jelentkezett televíziós tehetségkutatóba. ZENE FARKAS JUDIT - A Zeneművészeti Főiskolán diplomázott 2008-ban, jazzénekes előadóművész és tanár szakon. Úgy tudjuk, előtte informatikusnak készült. Miért választotta mégis a zenei pályát? - Négy évet elvégeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, de nem diplomáztam le. A zene mindig jelen volt az életemben: hétéves koromban írattak be a szüleim zeneiskolába. Először zongoráztam, utána szaxofonoztam. A mate» A zeneiskola nagyon jó élmény volt, de amikor mások előtt kellett játszanom hangszeren, például a vizsgákon, nemhogy nem volt felszabadító, hatalmas stresszt jelentett. Remegett kezem-lábam. Az ének az első „hangszer", aminél ez nem következett be. Először a gimnáziumi rockzenekarommal álltam ki rockot énekelni, ezután jött a jazz. Harcsa Veronika matika elsős korom óta jól ment, evidens volt, hogy azzal fogok foglalkozni. Érettségi környékén jöttem rá, hogy a zene, az ének még nagyobb élményt nyújt, és jó lenne, ha ez lehetne a hivatásom. - A Harcsa Veronika Quartet első albumán jazzstandardek szerepeltek. Jól tudjuk, hogy a másik két albumon szereplő dalok zenéjét és szövegét is ön irta? - A bemutatkozó lemez, a Speak Low után sokan megkérdezték: saját számok vannak-e rajta? Standardeket már annyian játszottak. Igazat adtam nekik, ráadásul mindig voltak ötleteim. Végre leültem és megvalósítottam ezeket. Az első szám, amit írtam, a Too Early lett a legnagyobb sláger. Ennél csak bonyolultabbak készültek később. A kvartett zenészei jóval tapasztaltabbak, mint én, nagyon izgultam, amikor először vittem nekik dalokat. De nagyon pozitívan álltak hozzá, a nyitottságuk sokat segített. - A dalai a szerelemről szólnak. A saját élményei is megihletik? - Eddig a szerelemről szóltak, de mostanában úgy veszem észre, egyre jobban tudok nyitni kifelé. Többet tudok írni másokról, a körülöttem lévő világról, mint arról, ami bennem van. Persze saját élmények is kellenek, de nem feltétlenül az én személyes élményeim. A hozzám közel álló emberekkel történtek is beépülhetnek a dalokba. - A kvartett mindhárom lemezét kiadták japánban, a Bin-Jip első albuma előbb jelent meg ott, mint Magyarországon. Honnan ered a japán kapcsolat? - Az interneten talált ránk egy japán kiadó, és felkértek, hadd adják ki és terjesszék a zenénket. Két turnéra is meghívtak: 2008-ban másfél, 2009-ben két hetet töltöttünk Japánban. - Milyen élményeket szerzett? Miben más a kinti közönség, mint a magyar? - Tokió és környéke igazi kultúrsokk volt. Ahhoz édeskevés volt az idő, amit kint töltöttünk, hogy bármi komolyat tudjak mondani, de annyi biztos: a japán közönség nagyon hálás és figyelmes. Sokkal kevésbé beszélgetnek, iszogatnak egy koncert alatt, mint a magyarok. Nálunk lazábbak az A jazz alapot ad. Harcsa Veronika jazzkvartettje mellett énekel elektronikus zenét játszó zenekarokban, mint az Erik Sumo Band vagy a Bin-Jip, még ska zenekarnál - PASO - is „vendégeskedett". Feltettük a kérdést: melyik műfaj áll hozzá a legközelebb? Elmondta: máig hallgat klasszikus zenét, de a könnyebb műfajokban találta meg azt, ami igazi szabadságot ad. - Legtöbben jazzénekesnőként ismernek, mostanában azonban többet hallgatok kísérleti elektronikus zenéket és jobbfajta popzenét. Talán azért is, mert a Bin-Jippel nem jazzt játszunk, és velük készülök most lemezbemutató koncertre. A jazz viszont olyan alapot ad, hogy aki egyszer megszerette, többé nem tud elszabadulni tőle. emberek. Emellett a japánok nagyon jelentőségteljesen tapsolnak, két szám között viszont sokszor hamarabb abbahagyják a tapsot, mint a magyar közönség. Kellett hozzá egy-két koncert, hogy rájöjjünk: nem azért, mert nem tetszik nekik a zenénk, hanem azért, mert várják a folytatást. - Lehet mondani, hogy előbb lettek népszerűek a Távol-Keleten, mint itthon? - Azt azért nem, de a magyarországi népszerűségünknek nagyon jót tett, hogy Japánban is ismertek voltunk. Ez nem Magyarország-specifikus, mondják, az ember nem lehet próféta a saját hazájában. Kell az embereknek a megerősítés: ha valaki külföldön is elismert, arra jobban odafigyelnek. Itthon akkor ismerte meg szélesebb réteg a nevünket, amikor a Petőfi rádió elkezdte játszani a számainkat: a Too Earlyt és a Pannónia Allstars Ska Orchestrától (PASO) a Summertime-ot, amelyben szintén énekelek. - Soha nem fordult meg a fejében, hogy jelentkezzen valamelyik televíziós tehetségkutatóba? - De igen, az első szériáknál, amikor az egész ország lázban égett. Végül azonban nem jelentkeztem, és azt hiszem, jobban tettem. Nincs könnyebb dolga annak, aki bekerül a döntőbe vagy az elsők között végez. A hihetetlen népszerűség elsősorban a tévéműsornak szól, nem neki, nem a zenei tudásának. Lehetetlen megtartani, amikor már nincs heti rendszerességgel a képernyőn. Ezt lelkileg nehéz lehet feldolgozni és szakmailag is csapda. - Hogyan lehet érvényesülni fiatal tehetségként? Milyen háttércsapat kell hozzá? - Nagyon jól teszi, aki első körben megpróbálja egyedül érvényesíteni saját magát. Most már van háttércsapatom: menedzser, sajtókapcsolat, ismerek jó fotósokat. Mindez azonban csak akkor lett, amikor már tartottam valahol. Jó, ha a kezdő előadó olyan mélységben és szinten ássa bele magát a foglalkozásába, amennyire csak lehet. Ha az énekes tudja például, hogyan kell koncertet szervezni, mert így tudja meg, mit várhat később egy menedzsertől. - Eddig csak angol szövegeket írt. Számíthatunk-e magyar dalokra is? - Jövő tavasszal jelenik meg egy albumunk, amelyen huszadik századi magyar költők verseit dolgozzuk fel. Lesz rajta Kosztolányi-, Babits-, Tóth Árpád-vers, és a későbbi korokból is válogatunk. SZÁMOKBAN A japánok évente átlagosan 70-80 kilogramm halat esznek, míg a magyarok maximum három kilogrammot fogyasztanak. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta TIZBOL NYOLC NO TITKOLJA A „RUHAPÉNZT" Tízből nyolc nő már az üzletből való kilépés után leszedi újonnan vásárolt ruhája árcímkéjét, mert nem akarja partnerének bevallani, mennyit költött - már megint - öltözködésre. Sokan ezt azzal indokolják, hogy egyrészt maguknak tesznek jót vele, a vásárlás miatt ugyanis bűntudatot éreznek. Egy tanulmányból kiderült: a brit nők - akik legalább havonta egyszer füllentenek vásárlással kapcsolatban rengeteg praktikát ismernek és alkalmaznak, hogy eltitkolják vásárlásaikat. Negyedük azt mondta, az új ruhákat nem is mutatja meg kedvesének vagy férjének, hanem azonnal elrejti a szekrénybe. Fele pedig azt bizonygatja, ha partnere meglátja rajta a ruhát, hogy az nem is új. A kutatást végző cég vezetője, Lynsey Walden azt mondta: a megkérdezett háromezer nő válaszaiból az derül ki, azért hazudnak, mert bűntudatuk van a pénzköltés miatt. A legtöbb nőnek a vásárlás örömet okoz, de amint hazaérnek, csalódottak lesznek, mert szembe kell nézniük azzal, hogy ismét pénzt költöttek... és abban reménykednek, hogy újabb pénzköltésük nem fog kiderülni. A megkérdezett nők ötöde hazudja azt, hogy új ruháját a születésnapjára a szüleitől kapott pénzből vette, 19 százalékuk pedig azt, hogy nincs másik ruhája, ami jó lenne rá, ezért volt az újra szükség. OKOSABBAK A HALEVŐ GYEREKEK Kimutatták, hogy a sok halat fogyasztó gyermekek értelmi képességei jobbak és kisebb a megbetegedési hajlamuk is, mint a többieké. A korai halfogyasztásnak jótékony hatása van a gyermekek szellemi és testi fejlődésére elég, ha azt nézzük, hogy manapság az összes csecsemőtápszer tartalmaz telítetlen zsírsavakat, amelyek egyetlen természetes forrása (az anyatejet leszámítva) a hal. A korábbi feltételezésekkel szemben, miszerint a korai halfogyasztás allergiát okoz, valójában ha a gyermekek három-négy hónapos koruktól kezdve esznek halat, csökken az allergiára való hajlamuk. Japánban 2005 óta törvény írja elő, hogy minden iskolás gyermek naponta fogyaszszon halat, Magyarországon ezzel szemben a hal szinegyáltalán nem szerepel az iskolai menüben.