Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-14 / 189. szám

2010. AUGUSZTUS 361., PÉNTEK PÉNTEK 13 - A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. ÁLTAL TÁMOGATOTT OLDAL 13 A rakétaezred a tábornok irányítása alatt Krétán, a Balti-tenger partján, Csehországban és Németországban is részt vett szövetségi éleslövészeten. DR. PARCSAMI SÁNDOR Sértődős barátunk A világ legnagyobb, az ember és kutya kapcsolatát vizsgáló tudományos kongresszusán jelentették ki nyugati egyetemek professzorai: a négyéves gyerekeket éri a legtöbb kutyatámadás, mert az állat vicsorgását nevető, boldog arcként értékelik. EMBER ÉS KUTYA TÓTH GYULA Az is elhangzott a tanácskozáson, hogy emberi módon értékeljük a kutyák jelzéseit és viselkedését. Bár a gazdik gyakran meg vannak győződve róla, de a négylábú kedvencek nem néznek „bűnbánó arccal", hiszen nincs lelkiismeret-furdalásuk sem. A gazdi szigorú, feddő viselkedésére reagálnak, s nem szégyellik magukat. Ugyanakkor egy másik tudós vizsgálatokra hivatkozva kijelentette, hogy a kutyák akkor is alázatosan viselkednek, ha nem követtek el semmit, de ok nélkül kapnak büntetést. Némi ellentmondás: négylábú barátaink rendelkezhetnek bizonyos szintű igazságérzettel, csökken együttműködési készségük, ha úgy vélik, igazságtalanul bánnak velük. A tudósok megállapításaival kapcsolatban - több évtizedes állatorvosi gyakorlattal a háta mögött - dr. Parcsami Sándor elöljáróban megjegyezte: ajánlaná a tudósoknak, hogy folytassanak kisállatorvosi praxist. Akkor közelebb állnának a valósághoz a megállapításaik. - Átlagban eltelik öt év is, mialatt egy négyéves gyereket megharap egy kutya. Eszerint a gyakorlatba nem lehet átültetni a konferencián elhangzottakat. A harapások jelentős oka egyrészt a területvédelemre vezethető vissza. Sok harapás adódik abból, ha például etetik a kutyát, s meg akarják mozdítani a tányérját. Esetleg két kutya összeveszik, s a gazdik szét akarják szedni őket. Ez a legrosszabb, mert az állatok magukkal vannak elfoglalva, s nem nézik, kit harapnak meg. A gyepmestert kimondottan utálják a kutyák, a szagáról, a hurokról tudják, ez a fogóember. Néha ők is elszenvednek harapást, ha nem ügyesek. Az illuminált embert sem szeretik a kutyák. Ilyenekből tevődnek össze a mindennapi eseteink. Arra, hogy túlságosan emberien értékeljük a kutyákat, Parcsami doktor megjegyezte: emberek vagyunk. - A lelldismeretről alkotott tézis is ellentmondásos. Erről az a véleményem, ha rosszat tesznek a kutyák, s a gazdik rájuk szólnak, igenis bánkódnak rajta. Akinek jó a kapcsolata a kutyájával, annak a kutyája tudja, hogy rosszat tett. Az igazságérzetet úgy fordította le dr. Parcsami Sándor, hogy a kutya meg tud sértődni. - Ha elviszik egy állatorvoshoz, annak a kutya nem örül. Szokták is mondani a tulajdonosok: „Most két napig nem áll szóba majd velem." Igenis tudja a kutya, ha nem tettek vele jót. Ha a gazdi ilyenkor nem próbál a kedvében jámi, két nap alatt elfelejti. A kutya nem olyan, mint az ember, hogy sértődésében hetekig-hónapokig nem kommunikál. - Azt azonban megjegyzi a négylábú barát, ha valaki bántotta. Nem magáról a személyről, hanem a hangjáról vagy az öltözködéséről ismeri meg. Engem a hangomról. Addig nincs gond, amíg nem szólalok meg, aztán tudják, hogy ettől az embertől nem sok jóra számíthatnak. Olyan megfigyelésünk is volt az állatkórházban, hogy egy komondort bántott egy kék köpenyes munkás. Az állat a személyt nem jegyezte meg, de a köpenyt igen, s aki üyen ruhában közeledett felé, annak annyi volt - mondta végül dr. Parcsami Sándor. Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA 99 VARGA LÁSZLÓ Ötven év felett is van élet a Földön, lehet még teljesíteni nemcsak beosztásban, a tudományos életben is. A 12. Arrabona légvédelmi rakétaezred eddigi parancsnoka, Varga László dandártábornok augusztus l-jétől Magyarország Oroszországba akkreditált véderőattaséja. A NATO-csatlakozást követően a tábornok tevékenyen részt vett hazánk egyetlen légvédelmi rakétaegységének a szövetségi rendszerbe illesztésében. HONVÉDELEM TÓTH GYULA nyát, s részt vettünk éleslövészeteken, s a NATO-kötelékben végrehajtott gyakorlatokon is kiváló eredményeket értek el légvédelmi rakétatüzéreink, bizonyítva tudásukat. Egyesek szerint nem kellene magyar katonaság, légvédelem, nem kell annyi repülő, meg rakéta, egyedül úgysem tudjuk megvédeni magunkat. - A szövetséges országok légtere közös, békeidőben azt kell felügyelni. Egyrészt, hogy tudjuk, mi van a légtérben, ezért vannak a radarok és egyéb észlelőberendezések. S természetesen kell olyan erő, amelyik adott esetben, ha kell, be tudjon avatkozni. Ezért tartják a vadászrepülő-készültséget. Ez mindenhol egyforma szabályok szerint működik - kezdte felvetésünkre adott válaszát Varga László. - Azt is tudomásul kell venni, hogy a légtérből várható fenyegetések természete folyamatosan változik. Nemcsak hagyományos, merev vagy forgó szárnyú gépek jelenthetnek veszélyt az ország vagy a szövetséges államok biztonságára, hanem új típusú repülő- Amikor kilenc éve az alakulat parancsnoka lettem, úgy fogalmaztam meg: kell egy jó csapat, rengeteg a tennivaló, de kiemelten fontos, hogy megérkezzünk a NATO-ba. Akkor még mintegy a senki földjén voltunk, a Varsói Szerződésből korábban kilépett az ország, a NATO-ba még nem lépett be. A menet hosszú volt, sokat kellett tanulni. Ugyanis hiába tudtuk mi kiválóan a légvédelmi szakmát, kiderült, nagyon sokat kell tanulni, hogy ebben a szövetségben tudjuk, mit akarnak tőlünk - magyarázta Varga László, s hozzátette: - Tudomásul kell venni, ha belépünk egy szövetségbe, jelen esetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, attól kezdve a szövetséges országok légtere közös, annak az őrzése nemzeti és szövetségi felelősség. Ez csak olyan szabályok szerint lehet, amelyek a szövetségben elfogadottak és mindenki által érthetők. Hiába volt meg a megfelelő szellemi bázis, s technikai eszközök, nagyon sok munkába telt, hogy mindez az új környezetben alkalmazható legyen. - Büszke vagyok arra, hogy munkatársaim, a magyar mérnökök hozzáértése, tudása elég volt ahhoz, hogy néhány esetben új eszközöket alkottunk, alkottak, s azok alkalmazha tók a rendszerben. Eköz ben kialakult egy nagyon jó csapat, megújítottuk a lakta JJ Nincs olyan válságövezet, ahol a győri rakétaezredből ne lennének katonák misszióban, Afganisztántól a Nyugat-Szaharán, Grúzián, Cipruson át a Balkánig szolgálnak tisztességgel. Varga László eszközök is. S ezeknek bizonyos spektrumával a készültségi erők nem tudnak harcolni. Repülő nem tud harcolni ballisztikus rakéta, szárnyas rakéta vagy cirkáló rakéta ellen. De az úgynevezett pilóta nélküli vagy távvezérelt eszközök ellen sem. A tudomány állása szerint ezekkel szemben csak a légvédelmi rakétások jelentenek oltalmat, reális elrettentő erőt, ami megfontolandóvá teszi ezeknek a fegyvereknek a bevetését. A tábornok szerint egyetlen haderő sem olyan gazdag, hogy finanszírozni tudna egy olyan eszközegyüttest, amely minden veszély ellen képes oltalmazni. A veszélyelemzéssel foglalkozók azt mondják, ilyen veszély jelenleg nincs Európában. A légvédelmi rakétások az elmúlt 10 évben két éles bevetésen voltak. Az egyik esetben 2001. szeptember 11. után, akkor Paks védelmében Kalocsára települtek egy esetleges támadás kivédésére. A baloldali állam- és kormányfők balatonőszödi találkozójának légtéroltalmazását a szövetségesekkel megerősítve végezték 2004-ben. - Szerencsére azóta olyan harci feladat nem volt, ami publikus lenne. De minden éleslövészet kétezer-öttől olyan környezetben zajlott, amikor ezt a fajta oltalmazási módot gyakoroltuk, hogy több nemzet közös vezetés alatt tudjon tevékenykedni. Ebben a szövetségben a legfontosabb az, hogy békés célú repülőeszközt vagy polgári repülőeszközt, aminek nincs ártó szándéka, illetve saját eszközt megsemmisítem nem megengedhető. De úgy gondolom, örülni is lehet neki, hogy nem volt több harcfeladat, és sokkal jobb légvédelmi rakétalőtéren gyakorolni. Éles feladatnál nem lehet hibázni, másrészt nem lehet gyakorolni. Az attasé feladatairól a tábornok elmondta: - A védelmi attasénak közvetítenie kell mindazt, amit a két ország haderejével vagy védelempolitikájával kapcsolatos ügyek adnak. Érzékelnie kell, hogyan gondolkodnak a fogadó országban. Nem hiszem, hogy Magyarországgal szemben bármely ország ellenséges szándékkal lenne. De ha még így is volna, a mai világban a párbeszéd, a kölcsönös megértés vagy a kompromisszumok kimunkálása lehet, ami mellett menni kell. Ez mindegyik ország biztonságának jó. Moszkvában jelentős számú attasétestület van. A világ más részeiről jövő attasékkal - szövetséges országokból vagy éppen válságterületekről érkezőkkel - is kapcsolatot lehet s kell tartani. Olyanokkal is, amely országokban magyar katonai jelenlét van. - Örülök neki, hogy így sikerült a katonai pályát lezárni, ezzel a haderő, a légvédelmi rakétás fegyvernem meg tudta mutatni, hogy hoszszú csapatszolgálat után magas rendfokozatot elért emberek ilyen módon fejezhessék be a katonai pályát. S ez a fiatalok számára példa, hogy meg lehet csinálni mondta végül, mintegy a korábbi csapattársaknak üzenve Varga László. A külföldre akkreditált véderőattasé feladata. Mindenre kiterjed, ami Magyarország biztonsága szempontjából fontos. így a katonai, légügyi területek mellett a katasztrófavédelemre is. Az adott országban képviseli a köztársasági elnököt, mint a haderő főparancsnokát, az első számú politikai irányitót, azaz a honvédelmi minisztert, s az első számú katonát, a honvédség vezérkari főnökét.