Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-10 / 185. szám

% Q MEGYEI TÜKÖR MÓDSZERÉVEL SZÁMOLTÁK AZ ENSZ-DOLGOZÓK FIZETÉSÉT A magyar statisztikus a zambiai piacon is gyűjtötte az adatokat. FOTÓK: DM/DV gentínáig, Kínától Botswanáig. Mi is lehet szebb feladat annak, akinek elemi iskolától fogva kedvence volt a földrajz, és elvégezte a gazdaságföldrajz szakot? Vágyott célállomásai közül Izlandra sikerült eljutnia, Új-Zéland és Ausztrália viszont kimaradt. Bekapcsolódott a jövőkutatási világszövetség vezetőségének munkájába; ma is foglalkozik hosszú távú megfigyelésekkel, és egyre biztosabb abban, hogy a jövőt nem lehet a múlt ismerete nélkül kutatni. - Két évig dolgoztam egyedül Fekete-Afrikában a hetvenes évek derekán, Kenyában és Zambiában. Sosem voltam vakmerő, csak merész. Sosem féltem, annak ellenére, hogy nemegyszer kolerás vidékeket kellett felkeresnem egy helyi nyelvet beszélő tolmáccsal meséli Kőszeginé Kalas Mária. A feladatát pedig közérthetően úgy foglalja össze, hogy a két ország fejlettségét kellett az Egyesült Államokéval összevetnie, ehhez legegyszerűbben nemzeti jövedelmet számolt. Vagyis megvizsgálta: annyit fogyaszt-e a lakosság és beruház az állam, amennyit megtermel. Ehhez országszerte szinte minden fontos terméknek és szolgáltatásnak begyűjtötte az árát az élesztőtől a hadihajóig, hogy átlagot állapíthasson meg. Gyárakat, piacokat és üzleteket járt végig. Nem ismert fáradtságot, hiszen mindig azt szerette, amit éppen csinált. Napközben jegyzetelt, este adminisztrált, futárpostával továbbította az adatokat a New York-i ENSZ-hivatalba. Máriát meghívta osztályvezetőnek az ENSZ-központ, hogy ezt a rendkívül alapos és megbízható módszert továbbfejlessze és alkalmazza az egész világra. Ez alapján differenciálták például az ENSZ-alkalmazottak fizetését a világ minden táján. A New York-i életszínvonalhoz képest kapott több fizetést a „vidéki" munkatárs a drága Japánban vagy a veszélyes háborús övezetnek számító Szomáliában. A statisztikai társaság tagjaként Mária most már minél többet meg akar osztani a tapasztalataiból a fiatalokkal, és szívesen utazik a cél érdekében, ha meghívják. Finn példa. A közgazdász-statisztikus jövőkutatásaiban is a statisztikai adatokból következtet. Finnországgal kapcsolatban például megjegyzi: legalább annyit szenvedtek, mint mi, túléltek több száz évnyi megszállást kemény feltételek között. Mégis eltanulandó tőlük, hogy néhány dolgot - fa- és papíripar, hajógyártás - emeltek ki, amiben ők jobbak tudnak lenni másoknál. Nem másolnak, hanem újítanak, fejlesztenek az elektronikában. Ehhez képest nálunk rengeteg energia, innovatív gondolat vész kárba, mert gyökerét veszti. 2010. AUGUSZTUS 10., KEDD Mária 86 országban járt Korongvadászat a csongrádi lőtéren Alaposan melléfog, aki azt hiszi, a statisztikus élete íróasztal mellett telik, kockás papírral és rengeteg számmal. Kőszeginé Kalas Mária nemzeti jövedelmet számolt, és közben keresztül-kasul bejárta a világot. SZEGED DOMBAI TÜNDE A koronglövészet talán az egyik legelegánsabb sportág. Bárki meggyőződhet erről a csongrádi Cseh István lőtéren rendezett versenyeken, augusztus 21-én és szeptember 11-12-én. Hegyes Zoltán, a lőtér tulajdonosa, a megyei vadászkamara elnöke segítségével fegyvert is fogtunk. CSONGRÁD MEGYE BERECZKY DIÁNA Jó levegő, gyönyörű környezet, madárcsicsergés és lágy szellő fogadott a 9 hektáros csongrádi Cseh István lőtéren, ahová a Magyar Korongvadász Szövetség (MKVSZ) elnökével, a lőtér tulajdonosával, Hegyes Zoltánnal látogattunk el. Életemben először fegyvert fogtam a kezembe. A vállamhoz emeltem, és vártam, hogy kirepüljön a narancsszínű korong a velem szemben magasodó toronyból. „Fel!" - kiáltotta a mellettem álló Hegyes Zoltán, és már repült is a korong. A külvilág megszűnt: csak én voltam, a fegyver és a korong, amelynek útját a fegyver csövével kísértem. Lőttem - és eltaláltam! (Persze kis segítséggel.) Egyszerűen fantasztikus érzés volt. Hegyes Zoltán megértően mosolygott. Hazai és nemzetközi sikerek Hegyes Zoltán 54 éves vízgazdálkodási mérnök, okleveles lövészetoktató. Házas, két gyermek apja: Balázs Zoltán hivatásos vadász az Ópusztaszeri Vízügyi Vadásztársaságnál, Diána Gabriella pedig a vízügynél dolgozik édesanyjával, Gabikával együtt. Hegyes Zoltán 34 éve dolgozik a vízgazdálkodásban, illetve a vízépítésben. Ugyanannál a vadásztársaságnál, az ópusztaszerinél vadászik 32 éve, 2005 óta elnöke is, csakúgy, mint a Csongrád Megyei Vadászkamarának. Tavaly őt választották a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnökévé. Versenyszerűen 1998 óta lő hazai és nemzetközi versenyeken, tíz éve a Magyar Korongvadász Szövetség elnöke. Azóta üzemelteti a csongrádi koronglőteret is. Négy éve megnyerte a Közép-Európai Kupa nemzetközi korongvadász Grand Slam-versenysorozatát. Két éve ő lett a Magyar Kupa-sorozat nyertese. vadászversenyt is, amelyen a világ legjobb lövői is indultak. - Nincsenek unásig gyakorolt mozdulatok, egy fixen - így működik ez a sport. A lövők sörétes fegyverrel a vadászatban leggyakrabban előforduló szituációk szerint repülő és guruló korongokra lőnek. Az ellenfél a korong, egy pakuradarab, illetve a saját idegrendszerük és fizikai korlátjaik. Tiszta fej, éles látás, koncentráció, személyre szabott fegyver, finom fegyverkezelés kell ahhoz, hogy valaki eltalálja a korongot - mondta a szövetség elnöke. A korongvadászat versenysportként 1995 óta ismert Magyarországon - ekkor alakult az MKVSZ. A Cseh István lőtér lett az ország legszínvonalasabb pályája: évek óta itt tartják a korongvadászat országos bajnokságát és a Magyar Nagydíj nemzetközi korongelhelyezett korongdobó gépet számtalan pozícióból körbe lehet járni. Csongrádon 8 különböző adottságú pályán lehet lőni. Ez az egyik varázsa ennek a sportnak: a korong dobásakor minden olyan lehetőséget kihasználnak, amely a lövőt megtévesztheti - magyarázta az elnök. Az angoloknál művelik a legmagasabb színvonalon ezt a sportot, így még nagyobb dicsőség volt, hogy 2005-ben junior korosztályban egy bajai fiatalember, a csongrádi Arany Tölgy Egyesület versenyzője, Szerdahelyi András világbajnoki címet szerzett. Hegyes Zoltán pedig a tavalyi vébén a szenior korosztályban több száz versenyzőből a 24. legjobb eredményt érte el. Hegyes Zoltán büszke a csongrádi lőtérre. 8 különböző adottságú pályán lőhetnek a korongvadászat szerelmesei. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL Kőszeginé Kalas Mária nyugdíjas közgazdász-statisztikus kivételes interjúalany, mert miután egy szegedi előadása után felhívtam - ide vonatozott Pestről. Beszélgetni. Korát nem engedi leírni - meghazudtoló frissességgel a legnagyobb hőségben még egy spontán élménybeszámolót is megtartott egy gyerekcsoportnak a Móra-múzeum tajvani lepkekiállításán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi osztályán dolgozott és országtanulmányokat készített, többek között Tajvanról. Úgy fogalmaz, mindennek a miértjét kereste, lehetőleg a magyar viszonyokkal összevetve. 14 év után elcsábította az akadémia világgazdasági kutatóintézete, ahol előbb a KGST-országokat kutatta, majd ENSZ-megbízásból bejárta a világot. 53 országban tartott előadást, 86 országban járt az Egyesült Államoktól ArVIDÁM NEMZETEK LISTÁJA: MAGYARORSZÁG CSAK A103. Boldogság, gyere haza! „Jókedvű vagyok szinte mindig. Szeretem, ha a környezetem is vidám" - írja magáról Pál János az egyik közösségi oldalon. És valóban: a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét szinte sosem lehet rosszkedvűnek látni. Mi a titka? - kérdeztük az alezredest. — Szerencsére még nem találkoztam olyan problémával az életben, ami nem volt megoldható. Sokszor sikerül felvidítanom a környezetemet, mivel szeretem mások problémáit is megoldani. Nekem az a boldogság, ha mást is boldognak látok. Egy napon belül sokszor vagyok jókedvű, a néhány borús pillanat után pedig gyorsan fel tudok töltődni „Nekem az a boldogság, ha mást is boldognak látok." Pál János rendőrségi szóvivő az élet apró szépségeivel. Ez lehet bármilyen apróság, csak észre kell venni - osztotta meg velünk boldogságreceptjét Pál János. Kőszeginé Kalas Mária munkában Fekete-Afrikában. A világ legboldogabb nemzeteinek listáját állította össze a Forbes magazin - Magyarország ezen a 103. helyen szerepel. Honfitársainknál csak két nemzet fiai szomorúbbak Európában. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? Hír? Gyönyör? Legyen bár mint özön, a telhetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szívöröm" - írta Vörösmarty Mihály A merengőhöz című versében 1843-ban. Az amerikai Forbes gazdasági magazin július közepén tette közzé legújabb felmérését a viAmi a Forbes számai mögött van. A felmérésben részt vevő több ezer embertől a kutatók először az életükkel való általános elégedettségüket kérdezték, amit 1 és 10 pont között kellett osztályozni. Ezután konkrétabb kérdéseket tettek fel a válaszadók előző napjával kapcsolatban: mennyire érezte magát kipihentnek, mennyire tartották tiszteletben stb. A végeredményt a teljes és a napi pont-. számok alapján számították ki. lág legboldogabb országairól Magyarország a 155-ös lista 103. helyén szerepel Kirgizisztánnal, Azerbajdzsánnal, Albániával és Törökországgal holtversenyben. A magyaroknál csak két európai ország lakosai boldogtalanabbak: Lettország a 110., Bulgária a 137. helyen áll. Dánia a legboldogabb a világon, míg a legkilátástalanabbnak a togóiak érzik helyzetüket. Érdekes, hogy Görögország 50. a rangsorban, pedig hónapok óta országszerte tombolnak a sztrájkok a gazdaság csődközeli helyzete miatt. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ha a magyaroknak meg kell nevezniük egy-egy történelmi példaképet, akkor sokan Széchenyi Istvánt vagy Teleki Pált nevezik meg, akik hajlamosak voltak a depresszióra, és önkezükkel vetettek véget az életüknek. Pszichológusok szerint a boldogság egyik legfőbb eszköze a humor, amit Csenki József, művésznevén Pepi bohóc is megerősít. A szegedi férfi társaival már 11 éve szórakoztatja a gyerekeket és a felnőtteket vidám műsorával. Aki nem tud nevetni, annak nincs humora, akinek nincs humora, az nem ismeri az élet örömeit! - vallja a 47 éves Pepi bohóc. Pepi bohóc 11 éve vidítja a szegedi gyerekeket. FOTÓ: FRANK YVETTE