Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-07 / 156. szám

2010. JÚLIUS 6., KEDD AKTUÁLIS 7 megbontotta a töltéseket a lezudulo csapadék Megint tüntetnek az M43-as alvállalkozói SZEGED, ALGYŐ FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A vállalkozók ügyvédje tegnap 13 órakor a 47-es főúton tartott sajtótájékoztatót. Ezen emlé­keztetett arra, hogy a megálla­podás értelmében a Sedesa S. A.-nak meg kellett volna vásá­rolnia az alvállalkozói követe­Ez történt A Szeviép Zrt., a Tisza M43 kon­zorcium egyik tagja április végén csődvédelmet kért. Az eljárás so­rán derült ki, hogy a konzorcium tagjai megsértették a NIF Zrt.-vel kötött kivitelezési szerződést, és a szerződött alvállalkozók a mun­kák egy részét további alvállalko­zókra bízták. A nem közvetlenül a konzorciummal szerződött alvál­lalkozók közül sokan a Szeviép Zrt. csődje miatt nem jutottak hozzá igazolt teljesítésük ellenér­tékéhez. Ők május 6-án de­monstrálni kezdtek az épülő M43-as autópálya és a 47-es főút csomópontjánál, a Z szakaszon, május 13-án pedig megbontották az út töltését a 10-es kilométer­szelvénynél. A NIF Zrt. ugyan­azon a napon kilátásba helyezte a szerződés felbontását a Tisza M43 konzorciummal. Majd június 4-én az autópálya 1. ütemét építő M43 Szeged-Makó konzorcium esetében is elkezdte a szerződés­től való elállás előkészítését, ha­sonló problémák miatt. A 2. ütemnél dolgozó alvállalkozók és a Tisza M43 konzorcium június 9-én állapodtak meg a követelé­sek megvásárlásáról. Ez az az egyezség, amelynek be nem tar­tása miatt újra demonstrálnak az alvállalkozók. Temesvári Zoltán ügyfelei nem fogadják el a Sedesa S. A. ajánlatát. FOTÓ: FRANK YVETTE lések 50 százalékát, a követke­zőképpen: 14 százalékot, együttesen 100 millió forintot előlegként azonnal kifizetnek, további 36 százalékot pedig augusztus 9-éig belül folyósí­tanak számukra. Egy újabb összeghez, pénzük 40 százalé­kához pedig a Szeviéptől a csődegyezség során juthattak volna, így abban reményked­tek, hogy követeléseik 90 szá­zalékát megkapják. A Szeviép tartozása az útépítéseknél mintegy 3 milliárd forint. A Sedesa azonban húzta az időt, majd azzal a javaslattal állt elő Temesvári Zoltán sze­rint, hogy közvetlenül nem kí­vánja megvásárolni a követelé­seket, hanem maga helyett egy pénzügyi szolgáltatót állít, és azt szeretné, ha a vállalkozók ezzel a céggel állapodnának meg. így azonban a követelé­sek tulajdonjoga átszáll a pénz­ügyi szolgáltató cégre, a pénz pálya projektvezetője, pén­tekre ígért választ Temesvári­nak azzal kapcsolatban, fel­bontják-e a konzorciummal a Kikezdte az eső a töltést. Az M43-as tavasszal átadott mintegy 4 kilométeres szakasza felett - az 5-ös főúti kettős körforgalom és a Sándorfalvi út között - két híd vezet át, de mindkettő töltését meg­bontotta a lezúduló csapadék. Több mint egy méter széles árkot vájva tört utat magának az esővíz, alaposan tönkretéve az elkészült rézsűt. sem közvetlenül az alvállalko­zókhoz kerülne, a csődeljárás során pedig a szavazati jog há­romnegyede is ódaveszne. Az ügyvéd legvégül azt kérte a Sedesától, hogy vásá­rolja meg a teljes követelésál­lományt, ám erre nem kapott választ. Csicsely Gábor, aki a NIF Zrt.-nél az M43-as autó­szerződést. Tegnap hiába ke­restük a NIF Zrt. kommuniká­ciós vezetőjét: utóbb úgy ér­tesültünk, a beruházónál el­kezdődött vezetőváltás során őt is elmozdították a helyé­ről. Temesvári Zoltán ország­gyűlési képviselők segítségét is kérte, hogy hétfőig rende­ződjön a helyzet. Vitáznak a vörös kereszt használatáról Közel másfél évszázada védi nemzetközi jog a vörös keresz­tet mint emblémát. Az embe­rek többsége az egészségügyi ellátás szimbólumaként ismeri, pedig az a Nemzetközi Vörös­kereszt jelképe. Jövőre már fel­jelentik, aki jogosulatlanul használja. CSONGRÁD MEGYE TÍMÁR KRISZTA A rendőrségen jelenti fel a Magyar Vöröskereszt decem­ber 31-e után azt, aki jogosu­latlanul használja a vörös ke­resztet akár jelképként, akár jelzésként. A fehér alapon nyugvó emblémát csak a kari­tatív szervezet munkatársain, épületein és járművein tüntet­hetik fel, valamint a katonai egészségügyi alakulatok kü­lönböztethetik meg így magu­kat. A jelképet 1863 óta védi a nemzetközi jog, ám az utóbbi időben annyira gyakorivá vált a jogosulatlan használata, hogy a szervezet kénytelen volt lépéseket tenni. - Három éve indítottuk az emblémavédő akciót, amely­ben az Egészségügyi Miniszté­rium volt a partnerünk ­mondta el Varga Réka, a Ma­gyar Vöröskereszt jogi tanács­adója. - Ekkor már széles kör­ben használták a vörös keresz­- Régi diVat volt ez, nem is látom problémának a meg­szüntetését, viszont értelmét sem - fogalmazott Szilárd András, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke. - Bu­ta és indokolatlan kötözkö­dés, ami folyik, ráadásul fur­csa, hogy csak pár éve jutott eszébe a Vöröskeresztnek, hogy ez az ő jelképük. Sze­rintem egyvalaminek árta­nak ezzel: a társadalomnak, amely ezentúl elképzelhető, hogy nem ismeri fel az orvo­si autót. Megyénkben a mentősök és betegszállítók már lecserélték az emblémá­kat. FOTÓ: FRANK YVETTE tet, még nem egészségügyhöz kapcsolódó intézmények is. Felszólítottunk mindenkit, aki a látókörünkbe került, hogy cserélje le az emblémát. Azóta is tart a türelmi idő: bár a jogo­sulatlan emblémahasználat szabálysértésnek minősül, in­kább kérünk, mint büntetünk. Az akció kritizálói elsősor­ban azt kifogásolják, hogy lai­kusok számára a vörös kereszt az egészségügyi ellátást jelké­pezi. Bármerre is járunk a vi­lágon, ez az a szimbólum, amellyel mindenki az orvoso­kat, a sürgős segítséget azo­nosítja. Éppen ezért hibának tartják, hogy egy karitatív szervezet kisajátítja, miköz­ben az egészségügyi dolgozók olyan emblémákkal jelölhetik csak meg magukat, amelyeket a többség nem ismer fel. Csongrád megyében sem a mentőket, sem a betegszállí­tókat, sem a vérellátó szolgá­latot nem érinti a jelkép köte­lező cseréje, hiszen már évek óta nem használják a vörös keresztet. Néhány háziorvos azonban szélvédője mögé ra­gasztva így jelölte meg saját autóját, és ezzel - a tapaszta­latok szerint - előzékenységet váltott ki a forgalomban. A jelkép története A vöröskeresztes mozgalom öt­lete Jean Henri Dunant svájci üz­letembertől származik, aki 1859-ben a solferinói csata után megszervezte a csatatéren ma­radt sebesültek ellátását. Dunant javasolta, hogy minden ország­ban hozzanak létre egy segély­szervezetet, amely olyan önkén­tesekből áll, akik háború idején a sebesülteket ápolják, nemzetkö­zi egyezményben pedig biztosít­sák a harcmezőn maradt sebe­sültek, valamint ápolóik védel­mét semleges státusszal. Ennek nyomán 1863-ban megalakult a Vöröskereszt, a szervezet jelké­pe pedig a svájci zászló inverze: fehér alapon vörös kereszt lett. A kutyafáját! DOMBAI TÜNDE dombai@delmagyar.hu 99 Hogy garantálja a gazda, hogy nem szabadít rá a szomszédságra újabtktámadást? Kiszökött a kutya a postához közeli portáról, vagyis nem tartották rendesen. Nekirontott egy középkorú nő­nek, súlyosan megsebesítette. Az asszony túlélte a tá­madást - életét egy idős ember mentette meg, akinek volt annyi lélekjelenléte, hogy fogjon egy ásót, és addig üsse a vérengző ebet, amíg az meg nem juhászodik. Az állat nyilvánvalóan nem tehet róla, a gazdája elnézést kért a történtekért, a hatóság meg kiszabta rá a bünte­tést szabálysértésért. Ennyivel zárulhatna is akár a tör­ténet, de ennyivel még nincs elintézve. Nem véletlenül járták a vidéket a vándorok régen bottal a kezükben; volt mivel védekezniük, ha kóbor kutyák vagy más fe­nevadak estek nekik. Na de a városban csak nem járhatunk hu­sánggal! Az teljesen egyértelműen az em­ber felelőssége, hogy csakis az vegyen ma­ga mellé állatot és főleg ilyen nagy testűt, aki garantál­ni tudja a környezetében élők testi épségét, ért hozzá. Mert mi van akkor, ha idős embernek vagy kisgyerek­nek megy neki az az állat? A megfigyelésre előírt idő most lejárt, ám sem állat­orvos, sem önkormányzat nem írhatja elő, mi legyen a kutya további sorsa, egyedül a gazdája, aki ugyebár ta­nújelét adta a felelőtlenségének. Ő pedig úgy határo­zott: nem altatja el a házőrzőt. Ez jó hír - a kutyának. Mert ami egyszer előfordult, az bármikor megismétlőd­het. Hogy garantálja a gazda, hogy nem szabadít rá a szomszédságra újabb támadást? Ilyen esetben kellene félretennünk az álszenteskedést, hogy „szegény kutya", és drasztikusan, szigorú rendelet erejével eltávolítani a veszélyes állatot a lakott terület közeléből is. Ugyanígy horgad fel bennem az indulat, amikor „szegény galam­bokat" sajnáljuk eltakarítani a köztereinkről. A levegő patkányai meg tojnak a fejünkre, és hordják a fertőzést, mocskot mindenfelé. Nekik se lenne semmi bajuk, ha kitiltanánk őket a városból, hiszen azért élnek meg apró falhasadékban, és képesek ellátni magukat a szemét­ből, mert ez a természetük. De képmutatók vagyunk, és hagyjuk mindaddig, amíg a szeretteinkre nem támad egy ordas farkasölő, vagy nem kapnak el valami alatto­mos betegséget egy ártatlan madártól. Kifogásolják az igazgatóválasztást Zárt ülésen búcsúzott el az Aranysziget Otthon korábbi igazgatójától a megyei közgyű­lés, zárt ülésen választott új ve­zetőt - most pedig szintén zárt ülésen vitatja meg, mi lehetett a hiba a megválasztása körül. Az államigazgatási hivatal azért in­dított vizsgálatot, mert a kine­vezés határozatlan időre szól. CSONGRÁD BAKOS ANDRÁS Idén február 4-én, zárt ülésen szüntette meg a megyei köz­gyűlés az Aranysziget Otthon hosszú időn át dolgozó igaz­gatójának, Harmatos Ibolyá­nak a közalkalmazotti jogvi­szonyát. Ezt a döntést ő kérte, és közös megegyezéssel szüle­tett meg, február 5-i hatállyal. A közgyűlés kiírta a pályáza­tot a tisztség betöltésére, s március 25-én szintén zárt ülésen meg is választották a 176 férőhelyes idősotthon igazgatójává a képviselők Kis Tamás Lászlónét. A zárt ülés szokásos eljárás volt régen is, most is az a megyei közgyűlé­sen, de előfordult már, hogy a nyilvánosság előtt választot­tak új vezetőt egy-egy intéz­mény élére. Ez általában azon múlik, hogy a pályázók mit szeretnének. A június 3-i ülésen ismét tárgyalni kellett az igazgató ki­nevezésének körülményeiről, ez ismét zárt ajtók mögött tör­tént. A napirend címe szerint a Dél-alföldi Regionális Állam­igazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala valamilyen eljá­rást indított a kinevezés ügyé­ben. Az eljárás még mindig tart, mert a holnapi ülésen is tárgyalnak róla, zárt ülésen. Megkérdeztük a legilletékeseb­bet, Kis Tamás Lászlónét, mi lehet a gond. Az igazgatónő azt mondta, ő legutóbb is ott volt a megyeházán, amikor ezt a tájékoztatót tárgyalták, vár­ta, hogy majd behívják, de erre nem került sor. A DARÁH Szo­ciális és Gyámhivatalánál azt mondták, valóban eljárást in­dítottak, de ha a megyei köz­gyűlés erről zárt ülésen tár­gyal, ők sem hozhatnak nyil­vánosságra részleteket. Koval­csik Andrea megyei főjegyző azt mondta, a személyes ada­tok miatt tartanak zárt ülést, és annyit közölhet, hogy két té­makörben indult vizsgálat, és az egyikben a hivatal már elfo­gadta a megye indoklását. Nem hivatalos információnk szerint az államigazgatási hiva­tal a jelölt szakmai gyakorlati idejét és kinevezésének időtar­tamát vitatta. A gyakorlati idő­vel kapcsolatos kérdésre meg­felelő választ adott a közgyűlés, amit a hivatal elfogadott. A me­gyei önkormányzat honlapján is elérhető közgyűlési határozat szerint Kis Tamás Lászlónét áp­rilis elsejétől határozatlan időre nevezték ki igazgatóvá. Ez való­ban nem szokás, és bár betű szerint „örökre" szól, a munka­vállaló szempontjából nem elő­nyös, mert a megbízás köny­nyebben megszüntethető, mint a határozott idejű kinevezés.

Next

/
Thumbnails
Contents