Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-06 / 155. szám

8 Kligl Sándor Magyar Örökség díjas Kligl Sándor: Őszre állítják fel a kacsás kislányt a szegedi Roosevelt téren. FOTÓ: VERÉB SIMON Magyar Örökség Díjat kapott a Szegeden élő Kligl Sándor. A 65 éves szobrászművész 40 éve van a pályán. A napokban fejezte be mórahalmi díszkútját, új térdísze Szegedre készül. SZEGED DOMBAI TÜNDE Milyen Magyar Örökségnek lenni? - Meglepő, megtisztelő, felelősségteljes, hiszen fantasztikus az Ady Endrétől az Aranycsapaton át Wigner Jenőig terjedő névsor. Mivel a művészeti díjak nagy ívben elkerültek, ennek különösen örültem - mutatja a díszoklevelet az idén 65 esztendős Kligl Sándor szobrászművész, aki négy évtizede van a pályán. Az Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében ő beszélt a díjazottak nevében, akik között idén ott szerepelt például a rádiós szerkesztő Hegyi Füstös István, Erkel Ferenc, a Hangya Szövetkezet, a Kárpát-medencei középiskolák sora és Hódmezővásárhely városa. A díjazottakhoz fűzőf f A napokban fejezte be a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő előtti kompozícióját: két bronzgyereket ültetett a kút kávájára. dő viszonyáról meséli: az iskolák közül a temesvári kegyesrendi főgimnáziumot édesanyja főépítész nagybátyja, Székely László tervezte, Erkel zenéjét pedig nagyon szereti. - A plasztikai világomat ismerték el, és vele azokat a témákat, amelyek foglalkoztattak. Óriási változás történt a pályafutásomban, hiszen 1990 után olyan szobrokat mintázhattam meg, amelyeket korábban nem lehetett. Ilyen például a szegedi Szent István-szobor - teszi hozzá a Szegeden élő szobrász. - Most azt várom, hogy a mecenatúra a helyére rázódjon. Elképesztő, mi minden nem jöhetett létre a művészetben hosszú éveken keresztül. Hiszen egyik művészeti ág sem létezik komoly állami támogatás nélkül. A magánvállalkozók nem helyettesítik, nem helyettesíthetik, az állam ilyen értelemben a művészet legjómódúbb megrendelője. Félreértés ne essék, ez nem a kiszolgálását jelentené, és nem a kritika nélküli elfogadását mindennek. Csongrád megyében két díszkútja készül el az idén Kligl Sándornak. Ezekről a funkcionális térdíszekről elmondta, szép feladatnak tartja őket, ugyanakkor több baja is van velük: fél évig nem látványosak, hiszen az időjárás miatt vízteleníteni kell, a másik a brutális rongálás, aminek áldozatul esnek. A napokban fejezte be a Szent Erzsébet Mórahalmi A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő előtti kút. FOTÓ FRANK YVETTE Gyógyfürdő előtti kompozícióját: két bronzgyereket ültetett a kút kávájára. A kislány az ötéves Rozika unokája vonásait őrzi. Az alkotással nem teljesen elégedett, mert a közreműködő szakemberek a tervezettnél kisebb medencét építettek köréjük, őszre állítják fel Szegeden a Roosevelt téri kacsás kislányos ivókutat a játszótéri kút helyén, amely tönkrement. Műtermében megmutatta a makettjét: ennek a bronzkislánynak is Rozika kölcsönzi az arcát. Megrendelője a Szegedi Vízmű Zrt., amely miután helyreállítja a kutat, a városnak ajándékozza. limmmtmmmmtmmmm Már próbálják a szabadtéri Carmenját a nagyszínházban Az operairodalom talán legnépszerűbb darabját, a Carment július végén láthatja a közönség nemzetközi szereposztásban a Dóm téren. A próbákat tegnap kezdték a nagyszínházban. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT A Szegedi Szabadtéri Játékok a már többször felújított, régi Carmen-produkciója helyett új verziót mutat be: július 30-án és 31-én Kerényi Miklós Gábor rendezésében láthatja a publikum a népszerű operát. A zenei próbákat tegnap délelőtt kezdték Kesselyák Gergely karmester irányításával a nagyszínház színpadán. A szabadtérire csak a My Fair Lady és a Dózsa előadásai után települ ki a nemzetközi csapat. A címszerepben Schöck Atala debütál: először énekli Carment - és először lép fel a Dóm téren. Sok szép emlék fűzi Szegedhez: pályája kezdetén megnyerte itt a Simándy-énekversenyt, később az operatársulat tagjaként Siebelt énekelte a Faustban, Cherubinót a Figaro házasságában. Most Párizsból érkezett: a Bastille Operában A walkürben lépett fel. - Az Operaházban sokszor énekeltem már Micaela szereKesselyák Gergely karmester vezetésével zajlik az első zenei próba - Schöck Atala, Carmen megformálója Párizsból érkezett Szegedre. FOTÓ: FRANK YVETTE pét; azzal a produkcióval Japánban is turnéztunk mondja Frankó Tünde, aki tavaly a Cigányszerelem Ilonájaként aratott sikert a szabadtérin. Úgy véli, Micaela Bizet operájának leghálásabb szerepe. - Azzal a fajta erkölcsi mércével szembesíti az embert, amellyel a közönség is szeret azonosulni. Micaela mindvégig tiszta marad, feddhetetlen, s ez olyan erkölcsi erőt jelent, amivel méltó ellenpontja tud lenni a Carmen által megtestesített erotikának, buja szexualitásnak. Egy olyan szerepre, amelyet már sokszor énekeltem, koncentráltabban kell készülnöm. Az évek alatt kialakul az emberben egy érzelmi reflexrendszer, és ha új gondolatlánccal, rendezői koncepcióval találkozik, abba úgy kell beleilleszkednie, hogy az új impulzusokat is be tudja fogadni, hozzá tudja idomítani a már kialakult szerepfelfogásához. Az utóbbi években elsősorban musicalprodukcióival aratott nagy sikereket a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor - pedig először operarendezőként szerzett nevet. A szegedi színházban bemutatott Macbethjét, Bolygó hollandiját, Pillangókisaszszonyát ma is sokan emlegetik. A szabadtérin 1999-ben a Hoffmann meséit rendezte legutóbb, Szegeden 11 év múltán tér vissza régi műfajához. - Élményt szeretnék nyújtani a közönségnek; a színlapon is így szerepel a Carmen műfaji megjelölése: élményopera. Olyan előadást tervezek, amely erősen kiemeli Carmen különleges szabadságvágyát. Azt a vágyát, hogy itt és most úgy történjenek a dolgok, ahogy kívánja, ahogy neki jó. Egy szélsőségesen izgalmas nőt szeretnék megmutatni, aki nem ,a múltban és nem a jövőben gondolkodik, hanem mindig csak a jelen ben. Miközben különleges képességekkel rendelkezik, érzékeli a múltat, és sokszor látja a jövőt; ez egy példaértékű vágyakozás arra, hogy itt és most megvalósíthassuk önmagunkat - mondja a készülő produkcióról a rendező, aki ahogy már tőle megszokhattuk - látványos, nagyszabású, izgalmas előadást tervez. Amerikai bariton, lengyel tenor Escamillo szerepet egy fiatal amerikai bariton, Lee Poulis énekli, aki az elmúlt években üstökösként robbant be a nemzetközi operaéletbe; Észak-Amerikában és Európában is egy csapásra népszerűvé vált. Chilében az utolsó pillanatban ugrott be Renato szerepében, hogy megmentse a Teatro Municipal de Santiago nagyszabású Álarcosbál-produkcióját. A kritikusok dicsérték szép, lírai baritonját, sötét, robusztus hangszínét, és nagy karriert jósoltak számára. A Don Jósét alakító lengyel Arnold Rutkowski a Wrodawi Opera tenoristájaként ugrott ki, tavaly a Plácido Domingo által szervezett Operalia Nemzetközi Énekverseny különdíjasa volt. Ők később csatlakoznak az alkalmi társu lathoz.