Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-05 / 154. szám

6 SZEGED ÉS TÉRSÉGE 2010. JÚLIUS 5., HÉTFŐ SZEGEDI kistérség: Algyő. Deszk. Dóc, Oomaszék. Kübekháza. Röszke, Sándorfalva. Szatymaz, Szeged, Tiszasziget. Újszentlván. Zsombó Vöröskeresztes bázisiskola lett a dóci intézmény DÓC. A Katolikus Általános Is­kola a község falunapi rendez­vényén vehette át a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisis­kolája kitüntető címet. Az in­tézmény ezzel még inkább el­kötelezte magát: a jövőben az oktató-nevelő munka során még nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi szerepvállalás fontosságának tudatosítására. A falunapi rendezvény része­ként az iskola Az első tanév történései a Döci Katolikus Ál­talános Iskolában címmel kiál­lítást rendezett az eseménye­ket, eredményeket bemutató fotókból, illetve a diákok mun­káiból. Idősebb Putnik Sándoré az Újszentivánért emlékérem ÚJSZENTIVÁN. Falunapokat tartottak Újszentivánon. Szombaton átadták az Újszen­tivánért emlékérmet idősebb Putnik Sándornak, a szerb ki­sebbségi önkormányzat képvi­selőjének kiemelkedően vég­zett közösségi feladataiért. A legszebb ház díjat Sztán Sza­bolcs vehette át. jövőre lezárják a szegedi somogyi utcát Keresik a megoldást a közlekedési dugókra A két parkoló autósor között cipőkanállal fér el a hídra igyekvő mellett a szembejövő. FOTÓ: FRANK YVETTE Jövőre atszabjak a szegedi belváros közlekedesét, hogy oldjak a dugókat. Nagy Sándor alpolgármester szerint kisebb beavatkozá­sok már nem enyhítenek a mostani helyzeten. SZEGED DOMBAI TÜNDE A Tisza áradása miatt másfél hónapja nem lehet közlekedni a szegedi Huszár Mátyás rak­parton. Az autósok dolgát a bel­városi építkezések is nehezítik, így a Dugonics téri egyetemi épület, a Kálvária sugárút és a Gutenberg utca rekonstrukció­ja. Olvasóink emiatt nap mint nap felteszik Csörög rovatunk­ban a kérdést: miért nem igazít­ja a város az élethez azoknak a belvárosi utcáknak a forgal­mát, ahol egy-egy táblával ol­dani lehetne a dugót. Örökzöld ötlet, hogy a Nagy Jenő utca fe­lől átengednék olvasóink az au­tósokat a Széchenyi tér mellett egyenesen a Belvárosi hidra, és kinyitnák a Kelemen utca lezárt végét a tér felé. Olvasóink nemcsak enged­nének, de szigorítanának is a közlekedésen a belvárosban: át­alakítanának két kétirányú ut­cát egyirányúvá. A Somogyi ut­cát a városi könyvtár oldalában csak a Kelemen utcától az Osko­la utcáig tennék járhatóvá. Azért, mert a két parkoló autó­sor között cipőkanállal fér el a hídra igyekvő mellett a szembe­jövő autós. Ugyancsak dugul, ezért egyirányúsítanák a Victor Hugó utcát az Oskolától a Deák Ferenc utcáig, és a Deák utca csak a Victor Hugó utca felé ma­radna nyitva. Ezekkel a korláto­zásokkal körbeterelnék és gyor­sítanák az autóforgalmat. - Ezek a kisebb változások nem hoznának kézzelfogható eredményt a belvárosi közleke­désben, sőt a Széchenyi tér és a Kelemen utca kinyitása még több várakozási időt jelentene ­mondta olvasóink felvetéseire Nagy Sándor városfejlesztési al­polgármester. Hozzátette: közle­kedési szakmérnökök modellez­ték a variációkat, és arra jutot­tak, hogy a második nagy belvá­ros-rehabilitációs program könnyít majd igazán jövőre a helyzeten. Akkor sem oldják fel a Széchenyi téri és Kelemen ut­cai tilalmat, hogy továbbra is a tömegközlekedés részesüljön előnyben. Sétatér lövőre a második belváros-reha­bilitációs programban sétatér lesz a Dugonics és az Árpád tér, valamint átrendezik a környező utcák közlekedését. A Somogyi utcán megszüntetik az átmenő forgalmat a Dugonics téri kettős körforgalom és a Kelemen utca között, helyette csak az Aradi vértanúk tere felé érhetjük el a Zrínyi, a Somogyi és az Oskola utcát, valamint a Belvárosi hidat. Farmerből is készül szegedi papucs Farmerből is készít szegedi pa­pucsot a Sallay Cipő magánvál­lalkozás, amely már több mint egy éve őrzi a Rátkai-féle sze­gedi papucs hagyományait. SZEGED FEKETE KLÁRA Nem egyszerű dolog kézzel megvarrni a papucsot, és nem egyszerű eladni sem. Egy pár Rátkai-féle, Rátkai Sándor út­mutatásai szerint készülő pa­pucs - a 96 éves mesterről el­nevezett tradicionális szegedi lábbeliről van szó - 12 órás munka eredménye, ára pedig 16 ezer forint. A munkáért a Sallay Cipő családi magánvállalkozás fe­lel, a férj, a feleség, a fiú és egy segéd, az értékesítés azonban azon múlik, milyen vastag az emberek pénztárcá­ja. Sallay Tibor vállalkozó azt mondta, 2009 hasonló idősza­kában többet adtak el, de re­méli, hogy az elkövetkező he­tekben, a csúcsra járó szegedi idegenforgalmi szezonban több érdeklődő tér majd be a Kiss Ernő utcai múzeumba és látványműhelybe a külföldön élő magyarokon és rokonai­kon, valamint a táncosokon kívül. Fél évezredes történelme során a hagyományos szegedi papucs többször is átválto­zott: 1935-ben például a hím­zett lábbeli jött divatba, im­máron jobb- és ballábas válto­zatban. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobblábas a ballábastól, ezért mondták azt, hogy a szegedi papucsnak nincs párja. A 2010-es esztendő újdonsága pedig - mint ahogy azt Sallay Tibor elújságolta - a farmer anyagból készített szegedi pa­pucs. Az ötletet egy Ameriká­ban élő magyar fiatalasszony adta, aki ilyet rendelt a szege­di műhelyből. Mivel a már né­pi iparművészként is elismert, Magyar Kézműves Remek díj­jal kitüntetett Sallay Tibornak megtetszetf az újitás, azóta ilyen darab is szerepel a kíná­latban. Európa-bajnok hobbitáncosok Ezernégyszáz versenyző kö­zül a szegedi felnőtt hobbi­táncos csapat nyerte el a bál­termi táncok kategóriában az Európa-bajnoki címet Kapos­váron. Pálinkó Lujza példaér­tékűnek tartja tanítványai eredményét. SZEGED. KAPOSVÁR BOBKÓ ANNA „Jöttünk, láttunk, győztünk!" + fogalmazott Pálinkó Lujza táncművész, amikor tanítvá­nyairól beszélt. A Fiesta tán­cosai ugyanis kimagasló telje­sítményt nyújtottak a Magyar Látványtánc Sportszövetség által június 25-27-én Kaposvá­ron szervezett Látványtánc és Ének Európa-bajnokságon. Megnyerték a területi döntőt, majd az országosat is, így ju­tottak be az Eb-re, ahol első helyezettek lettek, és a külön­díjat is nekik ítélték. A versenyen több mint 1400 táncos szerepelt, Pálinkó Lujza tanítványai a báltermi táncok kategóriában indul­tak, Lengyel Zoltán koreográ­fiáját adták elő. A hét pár alkotta felnőtt hobbicsapat tagjai mindössze néhány éve választották ki­kapcsolódásként a táncot. He­tente egy-két órát gyakorol­Csapatkép. Báltermi táncok kategóriában győztek. FOTÓ: DM/DV nak, eredményük ezért is fi­gyelemre méltó. A megméret­tetésen Táncmix címmel stan­dard és latin-amerikai tánco­kat adtak elő. Bemutatójukat hatalmas ováció fogadta. Pálinkó Lujza példaértékű­nek tartja tanítványai kitartá­sát és sikereit, azért is, mert saját anyagi erőből jutottak el az Európa-bajnoki cím meg­szerzéséig. A csapat tagjai kö­zött egyébként akad tanár, jo­gász, közgazdász, fizikus és sportedző is, fiatalok és idő­sebbek egyaránt. - A feleségemmel két és fél éve csatlakoztunk a táncisko­lához. Lujzáék a nagyobbik lá­nyunkat tanították. Az egyik évzáró bemutatón láttuk a fel­nőtt formációs csoportot, ak­kor döntöttük el, hogy mi is ezt szeretnénk csinálni - hal­lottuk Kecskés Tibortól, aki a hétköznapokban kick-box­edzőként dolgozik. Érdekes­ségként említette, hogy a küz­dősportban használt önvédel­mi mozgást le tudja fordítani a tánc nyelvére és fordítva. A tánccsoportról elmondta: az évek alatt összekovácsolód­tak, baráti kapcsolatok szö­vődtek az egyébként teljesen eltérő érdeklődési körű tagok között. - Az órákon elfelejtjük a na­pi gondjainkat, kikapcsolódha­tunk, és a tánc még a párkap­csolatra is jó hatással van, hi­szen elengedhetetlen hozzá az egymásra figyelés, a kommuni­káció - fogalmazott Tibor. Sallayné Csikós Zsuzsanna mutatja, milyen szép a papucs farmeres változata. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Falmászás: magánkertben áll a nagy zsombói szikla ra Mászócsapat is edz, amikor éppen nem vágynak messzebb Zsombó határánál. - A sportmászás hihetet­len kemény igénybevételt je­lent - mesélte a kertjében zajló nemzetközi verseny szü­netében Táborosi Gábor, aki a Magyar Hegy- és Sportmá­szó Szövetség Versenymászó­szakágának vezetője is egy­ben. - Nagyon büszke va­gyok a sportolóinkra, akik szinte minden kategóriában megnyerték az idei bajnoksá­got. ők azok, akik az igazán nagy munkát végzik, én csak lehetőséget adok nekik. A zsombói sziklamászó hozzátette: felépített pályája nem csupán a profiknak hasz­nos. Egymás után jönnek hoz­zá a gyermekek - köztük bete­gek - is. - A diszlexia, diszgráfia, va­gyis minden olyan visszamara­dottság, amelynek hátterében a végtagok összerendeződésének hiánya áll, „kezelhető" a má­szással - mesélte. A mászófal tehát rekreációs célokat is szol­gál, de hasznosítható egyfajta drogprevenciós célra is, mint endorfintermelő sport. Aki ugyanis megtalálja ebben az iz­galmat, az nem használ szinte­tikus szereket. Táborosi Gábor saját mászófalat épített. FOTÓ: FRANK YVETTE sportembernek azonban nincs lehetetlen. Táborosi Gábor sa­ját kertjében épített mászófa­lat, ahol nemrégiben nemzet­közi versenyt is rendeztek. A zsombói férfi közel 40 éve mászik sziklát a Föld különböző pontjain. Mivel számára nem a magasság, hanem a technikás terep a lényeg, akár Magyaror­szágon is találhatna alkalmas terepet, mégsem habozott, ami­kor a fővárosban lebontottak két mászófalat. Összegyűjtötte a törmelékeket, és megépítette a saját szikláját, amelyen nem csupán ő, hanem a teljes Meteo­Zsombón is lehet sziklát mász­ni - egy lelkes sportembernek köszönhetően. Táborosi Gábor saját kertjében építette meg azt a mászófalat, amelyen pro­fik és beteg gyermekek egy­aránt gyakorolhatnak. ZSOMBÓ TÍMÁR KRISZTA Kevés laposabb hely van az országban Zsombónál, egy helybéli sziklamászónak így meglehetősen nehéz dolga van, ha hódolni szeretne szenvedélyének. Egy lelkes

Next

/
Thumbnails
Contents