Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-31 / 177. szám

AKTUALIS 2010. JÚLIUS 31., SZOMBAT iZERKESZTI LÉVAY GIZELLA A legenda szerint, amikor Isten elosztotta a Földet, a horvátokról megfeledkezett, ezért belenyúlt a zsákjába, és odadobott nekik egy halom gyöngyöt. így jöttek létre a horvát szigetek. AZ ÖRÖK AMOROZORA EMLÉKEZNEK Jávor Pál legendája új raé led Az örök amorózónak, a víg nótázónak, a nők bálványának, vagyis Jávor Pálnak állít emléket a Kék-lila nyár című zenés színjáték Szegeden. SZÍNMŰVÉSZET JENEY BARBARA, STREIT NÓRA „Aradról jöttem kis kosárral, (...) keserűséggel telt pohárral. Sok volt a kín, kevés az álom" - írta versében az 1902-es születésű Jávor Pál, aki egy 17 éves anya és egy 53 esztendős elszegényedett nemes gyermekeként látta meg a napvilágot. Már kamaszkorában elhatározta, hogy színész lesz, ezért Budapestre költözött, és ott kezdte el színészi karrierjét. Munkájában a maximumra törekedett, minden szerepéből a legjobbat akarta kihozni, kudarcaira Indulatosan reagált. A fővárosi Renaissance Színház főtitkárát egy letépett telefonkagylóval ütötte fejbe elégedetlenségében. Később is gyakran eljárt a keze, habár másnap reggel az okozott kár összegét mindig átküldette. Az életben a rosszfiút testesítette meg, de a nők a 30-as évek hangosfilmbéli amorózó szerepei (Hyppolit, a lakáj; Nászút fél áron) miatt kezdtek rajongani érte. Mozgóképi játékával megszerezte az oly régóta vágyott elismerést, és 1935-ben meghívták a Nemzeti Színház társulatába. Jávor szemében a fordulópontot a Thomas Paine című dráma jelentette, amelyben a megszokott szerelmes férfi helyett egy lázadó újságíró karakterét játszotta. A 40-es évekre ért színésszé, folyamatosan tanult, figyelte az emberek gesztusait, mozdulatait, s ezeket építette be munkájába. Egyik kedvenc szerepe Dankó Pista volt, amelyben sokak szerint megmutatkozott * V • Vw Jávor Pál már kamaszkorában elhatározta, hogy a rögös színészi utat választja. ellenes értelmiségiekkel a házában rendszeres találkozókat tartott. Barátaiért a végsőkig küzdött, hangosan bírálta a politiSírig tartó szerelem, jávor Pál túl a harmincon, a fővárosi Párisién Grillben, egy előkelő éjszakai mulatóban kötött ismeretséget a kétgyermekes fiatalasszonnyal, Landesmann Olgával. Szerelmüket 1934. július 24-én házassággal pecsételték meg, ám folytonos támadások kereszttüzében éltek. Jávor mindvégig kitartott zsidó származású felesége mellett, aki igazi otthont teremtett számukra Pasaréti úti villájukban. A legenda szerint Olga asszony - vagy ahogy Jávor hívta, Muki - maga válaszolt a férjének szóló rajongói levelekre. A Kék-lila nyárban Fekete Gizi alakítja a haldokló színész feleségét. az igazi személyisége is. A második világháború idején a zsidó törvények miatt munkájuktól megfosztott színész barátait támogatta saját fizetésével, nácizált színházat, besúgó kollégája, Kiss Ferenc kamaraelnök gipszszobrát egy dühös pillanatában széttörte, többek között ezért került 9 hónapra a Gestapo börtök. Jelenet a Halálos tavasz és a Nászút fél áron című filmből. nébe, Sopronkőhidára. Hazatérve nem találta a helyét, kiutazott Amerikába. Ott szinte mindent elölről kezdett, alig beszélt angolul, emiatt vesztett el több hollywoodi szerepet (például A nagy Caruso című filmben). Rengeteg megaláztatás érte a Magyarországon óriási hírnevet szerzett Jávort: a daloknál rossz kiejtése miatt tátognia kellett, és a külföldi magyarok a színészi játéka helyett nótákat követeltek tőle. Mégis 11 évig maradt, amíg hazánkban dúlt a Rákosi-korszak, ő próbafelvételekre járt. Szellemileg az újságírással kárpótolta magát, cikkeit sorra közölték, és hivatásának köszönhetően ingyen látogathatta a mozitermeket. Sokszor ivásba fojtotta bánatát, de végül egy elvonón leszokott. 1957-ben tért haza megtörve. Rákban szenvedett, ennek ellenére a megmaradt két évét végigjátszotta. Halálos ágyán utolsó kívánsága egy cigányzenekar volt, ami a kórház udvarán játszotta el neki legkedvesebb muzsikáit. 1959. augusztus 14-én halt meg. A Kék-lila nyár című darabot az Újszegedi Szabadtéri Színpadán augusztus 13-án és 14-én adják elő, Hegedűs D. Géza főszereplésével. Horvát szigetek: turista útikönyv Sorozatunkban a szegedi Somogyikönyvtár kínálatából szemezgetünk. Ez alkalommal a horvát szigetekről szóló kötetet ajánljuk olvasóink figyelmébe. Horvátország az ezer sziget országa, a mintegy 5800 kilométerrel a világ egyik leghoszszabb tengerpartját mondhatja magáénak. Minden sziget külön történet a maga látnivalójával, hagyományával és nevezetességével. Magyarországról évről évre mind többen utaznak horvátországi pihenésre, a vendégéjszakák száma egyre nő. J I () R V A T •SZIGETEK Számos útikönyv jelent már meg a horvát tengerpartról, a mostani annyiban különbözik társaitól, hogy „csak" az Adriai-tenger horvát szigeteiről ad részletes leírást. Karlo Rosandic, a szerző az Adriai-tenger északi részétől Közép-Dalmácián át a déli rész felé haladva mutatja be a szigeteket, minden esetben kiemelve az adott hely történelmi, kultúrtörténeti emlékeit. A sok kis öböl, kristálytiszta kék viz, napsütés, kellemes strandok mind-mind felejthetetlen élményt ígérnek a turisták számára. Nem beszélve a történelmi és kulturális emlékekről, gasztronómiai élvezetekről. A kötetben feltárul Isztria, Kvarner, a Zadari-szigetek, a Sibeniki szigetcsoport, Közép-Dalmácia, Dél-Dalmácia lenyűgözően gazdag világa. Az útikönyv érdekessége, hogy a szerző a lakatlan szigeteket is sorra veszi. A 651 lakatlan sziget némelyike szebb napokat is látott, azonban ma már csak hajósok kedvelt célpontja. A kötet végén adriai csemegéket ismerhetünk meg: borfajtákat, védett állatokat, világítótorony-szigeteket, amelyek csalogató célpontok a romantikus lelkületű utazók számára. Turisták számára nélkülözhetetlen információkkal zárul a mű. A világítótornyokat, marinákat, kempingeket és a búvárengedélyek kiadásával foglalkozó szervezetek címét gyűjtötte csokorba a szerző. A színes fényképekkel, térképekkel gazdagon illusztrált útikönyv minden Horvátországba készülő turista számára nélkülözhetetlen kalauz. Mosonyi Helga könyvtáros CÖ LJ no5 A lecsó IÁV0R PÁL ÉS SZEGED. Tarnay Ernő, a Szegedi Városi Színház új direktora szerződtette a városba a pályája mélypontján lévő jávort, aki így a pezsgő színházi élet részesévé vált. Az 1927-es őszi szezonnyitó előadáson Az új földesúr 75 éves Ankerschmidt tábornokát alakította alig 25 esztendősen. Szegedi ismertségét azonban A makrancos hölgybeli Petruchio szerepe hozta meg számára. Gyakorta vendégeskedett az akkori szegedi művészeti-kulturális élet egyik fő színhelyének számító Kass Szállóban, ahol a Jávorra nagy hatást gyakorló költő, juhász Gyula törzsasztalánál ült. Jellegzetesen az az étel, amelyet reggeli órákban csak vasárnap vagy üdülés alatt fogyasztunk. Elkészítési módja változatos, vagyis számtalan családi és baráti vita tárgyát képezte már. Évezredes barátságok megannyi ártatlanságvesztő, ifjúkori vigalomra is emlékező erődítményei omlottak már kártyavárként össze a gyönge állagú, édes-fényes párákat eregető lecsó megítélése miatt - és joggal. Az alaplecsó elkészítésében természetesen a szorgos templomjáró, konzervatív oldal megegyezik az ateizmus ördögfarkincájával kacérkodó baloldallal, vagy éppen az új sámánosok karmamegérző szentembereivel is - hanem aztán az elkészítés útvesztőiben olyan elágazásokra bukkanunk, hogy a kezdeti egyetértés étosza csakhamar okafogyottá válik. Mindenki bandukol a maga gyémántrögös útján. És a célállomás a szájunk palotája. Illetve a másik szájának palotája. Nos, melyek is lennének az alapanyagok? Végtelenül egyszerű ez a társaság. Paprika, paradicsom, hagyma, kis olaj, só, tojás, passzé. Aztán hogy szalonnák, kolbászok, gyermekek hímtagjához hasonlatos, bélcsomagolású virslik, virtigli kínai rizsszemek, revonucier krumplikarikák, szélsőbalos paprikaőrlemények, terrorista Erős Pisták, örökbe fogadott padlizsánok vagy a lábasig szédelgő uborkahuszárok kerülnek még étekalkotó szerepkörbe, az már összetettebb, és általában eldönthetetlen kérdés. Mindenkinek a maga ízlése. S mint tudjuk, az ízlés az akarat potenciális diadala. Az alaplecsó összetevői beszerezhetők lopással, kölcsönkérés útján és - végső esetben vásárlással. Igazán ízletes lecsó hat-nyolc főre készíthető. Aki kicsit is jártas e tudományban, pontosan tudja, valami csoda elvész a tizedik porció magasában, hiába dicséri az egész falu felvégestől, alvégestől egyetemben, az egész pártapparátus, a százfős, bográcsos lecsó nem jó, nem lehet olyan jó, mint a kis megoldású. Négy fő és hat fő között járatódik csúcsra a lecsó ízmotorja. A lecsó ugyanakkor hagyományképző étek, sokkalta inkább, mint mondjuk a pörkölt, a gulyásleves vagy a mélabús tarhonyás hús. Ezekkel lehet kísérletezni. Szabad is. A hagyomány az, hogy amikor lecsóhoz folyamodsz, akkor anyád, nagyanyád, ritkábban az édesapád áldott lecsóját akarod te is megalkotni, ha ők használtak kolbászt, te is fogsz, ha ők virsli mellett törtek pálcát, te is így teszel, ha ők előbb dinsztelték a paradicsomot(l), csak aztán a paprikahúst, te is erre esküszöl. Ó nem, lecsóval nem kísérletezik az ember. Akár a grenadír marssal vagy a túrós csúszával. És míg pörköltek, csokis torták, véresre sütött húsok, görög saláták után lehet, sőt szokás szerelmeskedni, majd a szerelmeskedés után újra szedni, és aztán megint szerelmeskedni, addig egy bőséges lecsó után sokáig nem kel föl asztaltól, kerti lócától, de tűnődik, és a háláját nem zabolátlan nemi vággyal és fenséges erekcióval, hanem bárgyú, földöntúli mosollyal fejezi ki a célszemély. A lecsónak van iróniája, sőt az iróniában kiváltképpen erős. Például a pörköltnek nincs iróniája. A vasúti szendvics a leggúnyosabb étkek egyike, a töltött káposzta szeret bölcselkedni. A sült húsok pocsék humoristák. A kocsonya, igen, a kocsonyának van iróniája! Lecsót nem szoktak mérgezni. Legfeljebb olyan erős paprikával vegzálják meg, hogy megint át kelljen vinni az egész lábast a szomszédban lakó cirkuszi tűzokádónak. Lecsóval nem ölnek. De azért repült már ki az ablakon, egy egész tál, kirepült, szállt a kék légben, néhány paprika megpróbált szárny lenni, azok is lettek, az életük nagy pillanata volt ez. De hát mit érne Don Quijote az ő hűséges Sanchója nélkül?! Vagy Holmes felügyelő a nehézkes fölfogású doktor Watson hiányában?! A jó lecsó nélkülözhetetlen kísérője a friss kenyér! Az áldott kenyér, ami lehet magyar, szlovák, román vagy német, a lényeg az, hogy puha belű legyen. Amellyel a lecsó szaftját szépen föl tudjuk tunkolni. Ha olyan lecsóval találkozunk, amely nem ereszt szaftot, hibát látunk. De az is lehet, hogy bűnt. Szaft nélküli lecsó?! Nem, ebben a kérdésben kérlelhetetlennek kell lennünk. Szív Ernő „MOST MEGCSÍPTÜK ŐSZI" Július }i-én és augusztus 2-án OVKAK nevű vásárlóink MINpEN TERMÉKET FÉL ÁRON VÁSÁROLHATNAK. Pántlika Rövidáru Bolt és Gobelin Szoba " www.melina.hu Újszeged. Vedres u. 2. • Tel.: 62/4J5-9Ó7 Va.órla.kcr bármilyen hivatala igazolvánnyal Igazolható a kercizrnév.