Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-03 / 153. szám

12 Szieszta 7ERKESZ1 WERNER KRISZTINA 2010. JÚLIUS 3., SZOMBAT Hézagpótló könyvet írt Leninről Krausz Tamás 2008-as művében arra kereste a választ, milyen politikai kultúrára épült rá a bolsevizmus, mit mondott valójában Lenin, miért a lenini irányzat győzött, és ez az irányzat, vagyis az alulról szerveződő munkásdemokrácia miért hiúsult meg még Lenin életében. Lenin igazi Orosz kommunisták sarlós-kalapácsos vörös zászlókkal, valamint Sztálint és Lenint ábrázoló portrékkal vonulnak a Lenin-mauzóleum felé a moszkvai Vörös téren április 22-én, Vlagyimir Iljics Leninnek, a Szovjetunió megalapítója születésének 140. évfordulóján. i^p nhhh „Lenin beleérzett a jövőbe: felismerte, hogy Sztálin kezében felmérhetetlen hatalom összpontosul, és kétségek támadtak benne, hogy egy hirtelen, szeszélyeskedő ember miként él vele" - állítja Krausz Tamás professzor, aki két éve vaskos kötetben kísérelte meg tisztába tenni Lenin felfogását és tetteit. MÚLT HANCZ GÁBOR - Lenin születésének 140. évfordulóján két moszkvai Lenin-konferenciára is hivatalos volt. Miként ítéli meg őt az orosz közvélemény? - Másként, mint Kelet-Európa többi részén. Az orosz társadalom legalább harmada ma is pozitív személynek tartja, miközben negatívan csak egy kisebbség ítéli meg, miután mégiscsak a Szovjetunió megalapítója volt. - Mi predesztinálta arra Lenint akinek apja még személyes nemességet is kapott -, hogy a bolsevik párt megkérdőjelezhetetlen vezetője legyen? - Tizenhét éves volt, amikor kivégezték a bátyját egy cár elleni összeesküvés miatt, és tizennyolc, amikor kicsapták az egyetemről, mert részt vett egy tiltakozási akcióban. Úgy látta, hogy az önkényuralmi Oroszország történelmi értelemben a végnapjait éh. Meggyőződése volt, hogy a rendszert csak forradalommal lehet kisöpörni: a forradalom állt gondolkodásának és tevékenységének középpontjában, és nem a párt, amelyet e cél érdekében elengedhetetlen eszköznek tekintett. Ugyan már 1902-ben félvázolta egy illegális párt alapkoncepcióját, de akkor még nem szánt neki olyan szerepet, hogy a forradalom utáni korszakban a hatalom kizárólagos birtokosa legyen. A hatalom a dolgozó emberek választott testületeinek, a szovjeteknek a kezében összpontosult volna. Később aztán rájött, hogy - miután forradalmával Oroszország egyedül maradt - az új hatalom a gyenge, mindössze a lakosság néhány százalékát kitevő munkássággal csak úgy tartható fenn, ha a hiányzó társadalmi felhajtóerőt a kommunista párt pótolja. - Az Oroszország története című könyvükben mégis azt írja, hogy Lenin nem volt forradalmár alkat. - Ezt arra értettem, hogy Leninről megjelenése alapján senkinek nem jutott volna eszébe, hogy az egész életét a forradalomnak szentelő ember. Nem volt aszkéta, utcai harcos, és úgy öltözködött, mint a lakosság értelmiségi-középosztálybeli része. - Sztálin utóbb azt nyilatkozta A LEGKISEBB róla, hogy első találkozásukkor jelentéktelen személynek találta. - Lenin termete még az akkori átlagmagasságot sem érte el. Kopott öltönyével, rövid szakállával nem volt feltűnő jelenség. - Richárd Pipes amerikai történész az egykor nagynak titulált 1917. októberi forradalmat közönséges puccsnak nevezi monográfiájában. ön is annak tartja? - Ez butaság. A puccs az uralkodó eliten belüli erőszakos hatalomváltás, a forradalom pedig 99 Sosem szabad a történelmet a végeredmény felől megközelíteni. Lenin 1917-ig abban gondolkodott, hogyan lehet a hagyományos államhatalmat végérvényesen eltörölni a tőkés rendszerrel együtt. Nem államalapítást tervezett tehát, hanem éppen az ellenkezőjét. Krausz Tamás az, amikor az alsó osztályok uralkodó osztályokat söpörnek ki a történelemből, és az egész hatalmi, társadalmi, gazdasági szerkezetet átalakítják. Oroszországban 1917 őszén az utóbbi történt. Az más kérdés, hogy 1917. november 7-én Pétervárott nem volt komoly tűzharc, mert a hadsereg jelentős része a megelőző hetekben átállt a munkásszovjetek mellé, amelyekben addigra a bolsevikok kerültek többségbe. A katonaszovjetekben több millió ember volt már megszerveződve. Ezek garantálhatták csak a szovjethatalom kiterjesztését, nem a tizenötezer bolsevik párttag, ahány 1917 márciusában volt. November 7-én a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa csupán szentesítette a tényt, ami 1917 nyaráról végbement, nevezetesen, hogy a parasztok kezdték elfoglalni a földeket, felgyújtani a kúriákat, elkergetni a földesurakat, és megkezdődött a szovjetek országos méretű létrejötte. - Lenin milyen Oroszországot szeretett volna? - Lenin gondolataiban az orosz forradalom az egyetemes antikapitalista proletárforradalom egy epizódja lett volna, amely csak lángra lobbantja a többit. Marxszal együtt úgy tartotta, hogy a fejlettebb országokban kell győzni. Azt írta, hogy Oroszországban a szocializmusnak nincs elegendő kulturális-gazdasági háttere, „minthogy analfabéták vagyunk". - Mikor és miért értette meg, hogy az európai forradalom nem következik be? - Több fejlemény vezette rá 1919-20 körül. Az első a magyar Tanácsköztársaság bukása volt. A második, amikor a lengyel-szovjet háború periódusában rájött, hogy Lengyelországban a munkások és a parasztok nem támogatják a forradalmi átalakulást. Nem gondolta, hogy a nacionalizmus lehet erősebb gondolati-pqlitikai élesztő, mint a szocializmus. A harmadik, hogy 1921 márciusában elvetélt a német forradalmi kísérlet. - Addigra már javában zajlott a vörösterror Szovjet-Oroszországban. Miért került rá sor? - Leninnek 1917 előtt semmilyen elmélete nem volt a terrorról. Műveiből annyi hámozható ki, hogy ellenzett mindenfajta erőszakot, de elképzelhetőnek tartotta, hogy erőszakkal kell válaszolni, ha erőszakkal verik szét a munkások szervezeteit. Később látta, hogyan hívja életre a borzalmas vüágháború a forradalom felhajtóerőit, és ülteti el az erőszak magvait az emberi pszichikumban. Amikor a hatalom megragadása mellett döntött, annak tudatában tette, hogy a háborúba kényszerített milliók fegyvereiket saját uralkodó osztályaik ellen fogják fordítani. Ezzel egyszer és mindenkorra le akart zárni mindenfajta erőszakot, de 1917 októbere után kiderült, a forradalom ellenfelei katonailag is szervezettebbek. A vörösterror eredendően a fehérterrorra adott válasznak tekinthető. Az persze vitatható, hogy később szükség volt-e a politikai ellenzék és az egyház elnémítására a terror eszközeivel. Lenin mindenesetre úgy gondolta, hogy a polgárháború csak akkor zárul le, ha a szovjethatalom minden ellenfelét politikailag-adminisztratíve felszámolták. - Hogyan zajlott a vörösterror? - A polgárháborúban spontán tenor bontakozott ki a harcoló felek között. Sok esetben egyszerűen példát statuáltak, válaszként a fehérek kegyetlenségeire. Emellett az új államvédelmi szervbe, a Csekába teljesen iskolázatlan, bűnöző elemek is bekerültek, akik rabló célokra használták fel pozíciójukat. Elszabadult a pokol, ezért igyekeztek a terrort jogi keretek közé terelni. Törvényben mondták ki, hogy büntetendő a szovjethatalom elleni szervezkedés. - De ki a szovjethatalom ellensége? Magyarországon 1946-ban fogadták el a demokratikus államrend büntetőjogi védelméről szóló törvényt, ami alapján gyakorlatilag bárkit el lehetett ítélni. - Jó a párhuzam. Az amúgy is gyenge orosz munkásság gyakorlatilag eltűnt: egy részük az apparátusba került, sokan meghaltak a frontokon, mások az éhínség elől vidékre menekültek. Ebben a helyzetben nőtt meg a bolsevik párt szerepe és lett a hatalmi monopólium megtestesítője. A helyi hatóságokon rengeteg múlt. Egy Lenin-plakát letépése a kivégzéstől a szabadon engedésig bármivel járhatott. A fehértáborban már 1918 elejétől dúlt a szovjethatalom híveinek, képviselőinek likvidálása, számos helyen megindult az antiszemita ihletettségű tömeges mészárlás. - Mennyire öltötte magára a lenini Szovjetunió a későbbi sztálini diktatúra torz vonásait? - Oroszországban sok évszázados tapasztalat alapján általánossá vált az a meggyőződés, hogy minden fontos probléma csakis erőszakkal oldható meg enélkül az egész sztálini jelenség nem érthető meg. Leninnek már 1919-ben azt tanácsolták, hogy vezesse be a személyi diktatúrát és a piacgazdaságot együtt. Akkor mindkettőt visszautasította. Két évre rá mégiscsak meghirdette az új gazdasági programot. A terror alkalmazását nem kívánta feladni, mert attól félt, hogy viszszatér a kapitalizmus, a személyi diktatúrát azonban továbbra sem akarta. Még testőrsége sem volt. Egy 1,5x1,5 cm-es miniatűr könyv, amelynek borítóját Vlagyimir Iljics Lenin néhai szovjet kommunista vezető portréja díszíti. A Vlagyimir Lenin című kötetben Vlagyimir Majakovszkij néhai szovjet költő egyik verse olvasható. Az orosz kiadók bevételeik növelése céljából előszeretettel dolgozzák fel a szovjet korszak főbb eseményeit, mutatnak be egykori szovjet vezetőket kiadványaikban. MEGÉREZTE SZTÁLINBAN A VESZÉLYT Köztudott, hogy Lenin, amikor már nagyon beteg volt és beszélni sem tudott, a pártkongreszszushoz írt leveleiben a főtitkár, Sztálin leváltását javasolta. Krausz Tamás szerint ebben személyes ügy is szerepet játszott, mert Sztálin megsértette a feleségét: „Addigra Sztálin a párt főtitkára lett. Későbbi áldozata, Kamenyev javasolta a posztra, Trockijjal együtt ugyanis azt gondolta, hadd szervezgessen egy kicsit »a mi Kobánk«. Nem tudták, hogy a káderek kineve zése, a vidéki pártszervezetekkel való kapcsolattartás milyen alapvető lesz a hatalomgyakorlás szempontjából. Lenin felismerte, hogy az apparátusoknak a későbbiekben kolosszális szerepük lesz, s ennek kifejezéseként húzta alá, hogy Sztálin kezében felmérhetetlen hatalom összpontosul. Kétségek támadtak benne, hogy egy hirtelen, szeszélyeskedő ember miként él vele. Lenin érezte a majdani alapkonfliktust, az apparátusok társadalmi ellenőrizetlenségének problematikáját." Krausz Tamás úgy véli, hogy a Sztálin alatt megvalósult államszocializmusnak semmi köze nem volt az eredeti lenini elképzelésekhez. A TEMETETLEN TEST Halála után már-már vallási kultuszt teremtettek Lenin testének bebalzsamozásával és kiállításával, s csak feleségéről tudható, hogy tiltakozott ellene. Krausz Tamás szerint a hatalom és a lakosság jelentős csoportjai részéről nagy igény volt arra, hogy Lenin az új, forradalmi rendszer megszemélyesítője, a rendszer legitimációs alakja legyen - így nyerte el értelmét a mauzóleum. Úgy gondolja, azért nem temették el máig sem, mert ugyan sokan terroristát és diktátort látnak benne, mások azonban a modernizáció szimbólumaként, megint mások mindenféle elnyomás elleni harc szimbólumaként vagy megint mások az orosz nagyhatalom megteremtőjeként tekintenek rá. Látogatók nézik Lenin egyik Rolls-Royce márkájú autóját a szentpétervári Péter-Pál-erődben. Lenin meglehetősén szerény körülmények között élt, de utazni stílusosan szeretett: kilenc Rolls-Royce volt a forradalom atyjának birtokában abban az időben, amikor a Szovjetunió vezetője volt.