Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-29 / 175. szám

2010. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS 5 SZEGED 11 ÁTKELŐJE AZ ÁLLAM GONDJA, 44 A HELYI ÚTKEZELŐÉ A Holt-Maros ikerhídjai a legújabbak Legtöbbször Szeged (eghosz­szabb hídját, a Bertalant em­legetik mostanában a meghi­básodott dilatációja miatt. A városban összesen 55 átkelő van, a megyében pedig több mint 120. CSONGRÁD MEGYE DOMBAI TÜNDE Megyeszerte több mint száz­húsz hídon kelhetünk át, de nem csak vizek fölött, ugyanis az állami útkezelő a felüljárókat is ebbe a kategó­riába sorolja. A hidak közül Csongrád megyében 77-nek gazdája az állam, vagyis a Magyar Közút Zrt., ebből Szeged határain belül 11-et kezelnek. Négy van szem előtt: a Bertalan híd a Tisza fölött, az Izabella híd a róku­si pályaudvar fölött, a 47-es főút a tarjáni gyalogos-alag­út fölött és a dorozsmai fö­lüljáró. A megyeszékhely többi 44 hídját Kovács Fe­renc hidász felügyeli a keze­A 62 éves, 2001 óta Belvárosi hídnak nevezett átkelőre idén 15 millió forintot költött Szeged. FOTÓ: FRANK YVETTE lő Szegedi Nonprofit Környe­zetgazdálkodási Kft. megbí­zásából. Szeged leghosszabb hídja a 31 éves Bertalan a maga 758 méteres vasbeton és Egy a 14 szentesi Kurca-híd közül. FOTÓ: KARNOK CSABA acélszerkezetével, de ha a feljárókat is hozzászámítjuk, nagyjából egy kilométer hosszú. Dilatációs hibája mi­att ezt emlegetjük mostaná­ban legtöbbet. Feleekkora, fél kilométer hosszú a város másik Tisza-hídja, amit - a Bertalanhoz hasonlóan ­2001-ben kereszteltek el Bel­városira. Feljárók nélkül hi­vatalosan 382 méter hosszú a szerkezete. Erre a 62 éves hídra költötte a város idén is a legtöbbet az összesen 15 millió forintos hídkarbantar­tási keretből. A nagy beavat­kozásokat külön rendelik meg; ilyen volt 15 éve a tel­jes renoválás, 5 éve a firkaál­ló festés, tavaly nyáron pe­dig a 70 millió forintos dila­tációjavítás. Idén mosták, galambriasztót javítottak raj­99 A legrövidebbet a Majsa­Dorozsmai-csatorna fölött vezették át, ez alig 10 méteres. ta, és - az elnyúló árhullám után kötelezően - a pilléreit vizsgálták át műszerrel. A járdája és aszfaltburkolata érett meg egy újabb nagyge­nerálra. Két éve szedett áldo­zatot: egy fiatalember felmá­szott rá, lezuhant, és halálra zúzta magát a betonon. Om­lás is történt, de ez sem a híd hibájából: pár éve egy részeg autós úgy nekicsapó­A többség a gyalogosoké, bicikliseké Csongrádon pontonhíd visz át a Tiszán, Makónál a Maroson egy közúti és egy vasúti híd ível át. Szentesen 14 helyen lehet átkelni a Kurcán, közü­lük 5-öt autósok is használ­hatnak. dott a rakpart fölötti mell­védnek, hogy az úttestre bo­rított egy kőtömböt. Sem ne­ki, sem az alatta közlekedők­nek nem történt bajuk. - Szeged 4 legfiatalabb és legszebb átkelője hét éve épült a Holt-Maroson: ebből a három gyalogos fahíd iker, a negyedik faátjárón autósok is áthajthatnak - tudtuk meg a 75 esztendős szegedi híd­embertől. Ezeknek a 25 méte­res átkelőknek nincsen ne­vük, csak számuk, mint a hi­dak zömének. Legrégebben a szegedi hidak közül az Al­győ-Fehértói-főcsatorna át­kelője szolgál: 65 éve köti össze a két partot. Ez a leg­gyorsabban változó átjáró is: vagy meglovasítják a fém- és műanyag tartozékait, vagy karamboloznak vele; leg­utóbb vasbetonból „korlá­tozták" újra. Serege Já­nos, a környe­zetgazdálko­dás részlegve­zetője hozzáte­szi: a négy újszegedi híd ké­szült fából, a többi vasbeton­ból vagy acélszerkezettel, il­letve vegyes technológiával. 8 híd kizárólag a gyalogosoké a városban, az átkelők zömét járművek is használják. A leg­több átkelőt, 16-ot a Szillé­ri-Baktói-főcsatornán létesí­tették. A legrövidebbet a Maj­sa-Dorozsmai-csatorna fölött vezették át, ez alig 10 méteres. Vodafone: kommunikációs paradicsom a Szigeten! A hetijegyeseket ingyen Szigetfone készü­lékkel az egyestéskoncertezőket pótjeggyel, valamint a vodásokat InfoSMS-sel és mobil­lal vásárolható kávéval vája a Vodafone a Szi­geten - praktikus megoldásokkal segítve az önfeledt kikapcsolódást. A fesztivál több százezres, zenére és kommunikációra éhes közössége elsőként próbálhatja ki a Szigetfone-t, a strapabí­ró készüléket, amely a Sziget-tarifával egyedülállóan kedvezményes telefonálást kínál. A készülék szigetbarát árú: a heti­jegyeseknek ingyen jár a Vodafone 248­as egy 2000 forintos feltöltőkártyával, míg a napi jegyesek 2.000 forintért vehetik át a készüléket szintén az említett feltöltő­kártyával. Azok a fesztiválo­zók, akik nem elé­gednek meg a Sziget­fone-juk testreszabá­sával, punk, rock, hip-hop, afro, diszkó vagy reggae stílusú testfestést készíttet­hetnek maguknak a Vodafone standján ­fokozva azonosulásukat kedvenc zenei műfajukkal. - Mi újság a Szigeten? Ere a kérdésre az ingyenes Sziget InfoSMS révén első kézből kaphatnak azonnali és aktuális választ a szigetfone-osok és a Vodafone ügyfelei is, például a fellépőkkel kapcsolatos hírekről, az esetleges műsorváltozásokról vagy az időjárásról. Bravúros újítás, hogy azoknak, akik csak bizonyos koncerteket akarnak meghall­gatni a Szigeten, először a magyarországi fesztiválok történetében percalapú szi­getjegy is vásárolható mobillal. A látoga­tó egy központi számra küldött sms-re vá­laszként kap egy kódot, s erre a Sziget „K" hídi bejáratánál megkapja a karszalagot, és aktiválják a rendszert. A fesztiválozó bemegy az „expresszkapun", s addig ma­rad, míg ked­venc program­jait megnézi, meghallgatja, majd a távozás­kor a kijáratnál állítják le a rendszert A felhaszná­lóknak csúcs­időben, 18-23 óra között 70, egyéb idősza­kokban pedig csupán 35 forintot kell fizet­niük percenként. Nincs gond akkor sem, ha valaki belefeledkezik a programba: ha a percek alapján számított költség eléri a napijegy árát, azaz 12 ezer forintot, akkor bruttó 13 ezer 500 forint kiszámlázása mellett leáll a percszámlálás. (X) EGYESEK SZERINT AZ ÖKOLOGIAI EGYENSÚLYT VESZELYEZTETIA TÁJIDEGEN VÉDETT NÖVÉNY — •••• • • l . n .. .. .... , ... , Szerbül is megjelent Burjánzik a rucaorom a holtagban Tatár Rózsa regénye I> u.í..NI! Í_XÍI.I , _- IJYTW-' >. XXN A • ^ -BTIH ITI — Rendkívüli mértékben elsza­porodott a mártélyi holtágon a rucaöröm. A tájidegen vé­dett növény kivonja az oxi­gént a vízből, ami egyes véle­mények szerint a holtág öko­lógiai egyensúlyát veszélyez­teti. MÁRTÉLY KOROM ANDRÁS - Csak most kezdett el sza­porodni a rucaöröm, így még lehetne tenni az ellen, hogy ne árassza el a víz nagy ré­szét - mondta lapunknak Patócs Sándor, a vásárhelyi horgászegyesület volt elnö­ke, aki rendszeresen horgá­szik a holtágon. A védett nö­vény az 1999-es árvíz idején jelent meg először a holtág­ban. - Tudom, hogy védelem alatt áll, ezért nem lehet ir­tani. Össze kellene gyűjteni, és visszajuttatni valahogy az élő Tiszába. Ez a növény itt nem őshonos, viszont na­gyon gyorsan fejlődik, rá­adásul tudomásom szerint rendkívül oxigénigényes, így nagy mennyiségben akár fel is boríthatja a holtág ökoló­giai egyensúlyát - mondta. A telepekben élő ruca­öröm spórával szaporodik, így ha minden egyes nö­vényt kiemelnének vízből, az sem jelentene megoldást, a spórából ugyanis folyamato­san új és új példányok kel­nek ki. Az előző években volt olyan, hogy futballpályányi SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A szerbiai Dositej Kiadó gondozásában, Marta Micic fordításában szerbül is meg­jelent a szegedi Tatár Rózsa regénye. Az Úri utca 5 lakói című könyvet a szerbiai Szabad­kán, a szlovákiai Párkány­ban és a szlovéniai Lendván is bemutatták. Kötete szerbiai kiadásáról a szerző elárulta: művét 2007-ben ajánlotta Marta Mi­cic magyar származású író, költő és műfordító figyelmé­be Ruda Gábor, a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesü­let elnöke. A Tatár Rózsa makói em­lékeiből és élményeiből táp­lálkozó történet szerb fordí­tása két év alatt készült el. A regény a magyarországi ki­adással azonos címlappal lá­tott napvilágot. Szákkal lehet merni a védett növényt a vízből a szúnyogszigeti oldalon. Leginkább a horgászok tartanak az elterjedésétől. FOTÓ: VERÉB SIMON mennyiségben állt össze ott, ahová a szél sodorta. - Az 50 hektáros mártélyi holtágra az 1999-es árvíz ide­jén szivárgott be ez a rendkí­vül szapora növény az élő Ti­szából, ahová viszont a Hor­tobágy-Berettyó vízrendsze­réből került - mondta la­punknak Somodi István. A Kiskunsági Nemzeti Park táj­védelmi tájegységvezetője szintén kiirthatatlannak mondta ezt a növényt, amelynek jelenlétéhez hozzá kell szokni Mártélyon. Ám a burjánzása ellen lehet véde­kezni. - 2001-ben már kipró­báltuk, hogyan lehet kordá­ban tartani ezt a növényt. Karókra felfüggesztett rasel­zsákokkal kerítettük körbe az "első telephelyeit, s az nem engedte, hogy a szél el­sodorja onnan, akármennyi­re is elszaporodott. Mivel a holtágon kémiai szerekkel ti­los irtani, csak mechanikai módon lehet megfékezni a növény terjedését - mondta Somodi. A nemzeti park és az üdülőterületet kezelő vá­sárhelyi önkormányzat a für­dőzők védelmében megálla­podott arról, hogy a bóják­kal és kötelekkel elkerített strandra bejutó elpusztult növényt szabadon ki lehet szedni. Somodi István arra a felve­tésre, hogy a rucaöröm nagy oxigénigényét a holtág vizé­ből nyeri, azt válaszolta: ez is olyan, mint a többi zöld nö­vény - nappal termeli az oxi­gént, éjszaka viszont kivonja a vízből. Eddig még nem sza­porodott el olyan mennyiség­ben, hogy bajt okozzon. Ez annak is köszönhető, hogy a holtágat az átemelő segítségé­vel folyamatosan átöblítik.

Next

/
Thumbnails
Contents