Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-27 / 173. szám

5 A támogatás csak a rászorulóknak jár * // A szociális rendszer orrán-száján ömlik ki a pénz, például minden gyerek menzadíját támogatja az állam és az önkormányzat - jelentette ki Lázár János polgármester. Azt javasolja: iskolaidőn kívül ezután csak a valóban rászoruló diákok használhassák ingyen a vásárhelyi sportlétesítményeket. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZÖGI ANDREA Támogatás annak járjon, aki rászoruló, ne pedig mindenkinek - mondta a legutóbbi közgyűlésen Vásárhely polgármestere a sportlétesítmények használata kapcsán kibontakozó eszmecserében. Lázár János példaként a menzadíjakat említette: ma minden gyerek rezsiköltségét támogatja az állam és az önkormányzat. Kovács Pál városstratégiai főtanácsadó elmondta, a központi költségvetés 113 milliót ad, a város ezt 250 millióra egészíti ki. Ennyibe kerül a rezsiköltség, ezen felül van még a nyersanyagok ára és az áfa. Lázár szerint nonszensz, hogy ugyanúgy jár a támogatás a jobban kereső ügyvédek, orvosok vagy akár parlamenti képviselők gyerekeinek, mint a minimálbérből élőknek. - Amíg az állam nem tudja megoldani a nem látható jövedelmek kérdését, elfolyik a pénz - szólt hozzá a fideszes Rárósi Imre, Lázár János azonban úgy reagált: mindez csak önnyugtatás. Potyautasok mindig voltak, vannak és lesznek is, arányuk viszont soha nem több 10 százaléknál - mondta. (A vásárhelyi segélyezettek ügye más szempontból országosan is középpontba került, amikor a város honlapjára feltették azok listáját, akik az önkormányzat szerint visszaéltek a támogatásokkal.) Lázár kijelentette: rendet kell vágni ebben a kérdésben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy olyan objektív mérőszám, ami rendező elv lehetne. Ma Vásárhelyen 2500 gyerek után jár. A polgármester szerint át kell gondolni például, hogy ezután csak a támogatásban részesülők használhassák ingyen a városi sportlétesítményeket iskolaidő után, a többiek fizessenek. (Ma csak az uszodába járóknak kell fizetni érte, a többieknek nem - anyagi helyzettől függetlenül.) Hozzátette: az új adótörvények szerint mindenkit 16 százalékos jövedelemadó terhel aki viszont jobban keres, ne kapjon további segítséget az államtól, önkormányzattól. Sportadó. A szocialista Hernádi Gyula elmondta: egy tehetséges gyerek patronálása elképesztő terheket ró a szülőkre, ezért meg kellene fontolni a sportadó (például 250 ezres jövedelem fölött 1 százalék), vagy egy sporttámogatási alap létrehozását. Lázár János erre azt válaszolta: mielőtt bármit is terveznek, várják meg a sporttal kapcsolatos törvényt. Csatornaügy: eltörölt társulati hozzájárulás Állami és uniós forrásból kell rendbe tenni a belvízelvezető és öntözőcsatomákat, nem a gazdák pénzéből - vallja Nógrádi Zoltán parlamenti képviselő, akinek javaslatára az országgyűlés eltörölte a társulati hozzájárulást. Újabban többet kell védekezésre költeni, mint amennyibe a karbantartás kerülne. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS Az országgyűlés Nógrádi Zoltán fideszes parlamenti képviselő javaslatára úgy döntött, hogy eltörli a gazdák által fizetendő hozzájárulást. Ezt a vízgazdálkodási társulatoknak kellett fizetniük a külterületi árkok, csatornák karbantartásának fedezésére. Nem A mostani belvíz idején is kiderült, hogy a csatornarendszer - mivel állami, önkormányzati, illetve társulati fönntartásban is állnak egyes elemei - nem képes ellátni a feladatát. mindenki fizette be, de nem is egyformán kérték számon: egyes helyeken a jegyző keményen behajtotta a hátralékot, és akadt olyan gazda, akinek elárverezték a házát emiatt. Aztán a mostani belvíz idején is kiderült, hogy a csatornarendszer - mivel állami, önkormányzati, illetve társuA LEGKISEBB MERETU GYÜMÖLCSÖT ADJAK A LEGOLCSÓBBAN Feleannyi barack dupla áron lati fönntartásban is állnak egyes elemei - nem képes ellátni a feladatát, mert nincs kitakarítva. Nógrádi azt mondja, egységesen állami feladattá kell tenni a rendszer működtetését, amelynek fönntartására költségvetési, uniós forrást kell szerezni. - Sokkal többet költünk védekezésre, a károk helyreállítására, mint amennyibe a rendes működtetés kerülne - érvel a képviselő. Aki megtartaná a társulatokat, mert ezek szakmai tapasztalata pótolhatatlan. A vízügyes szakmára egyre nagyobb kihívások várnak Magyarországon, meg kell akadályozni például a Homokhátság elsivatagosodását. Olyan vízgazdálkodási rendszerre van szükség, amely levezeti a felhőszakadások csapadékát, és a Tiszából elegendő öntözővizet juttat mindenhová. A Homokhátság vízutánpótlásával kapcsolatos pályázatról a napokban dönt egy uniós bizottság. Azért is fontos ez a beruházás - mondta Nógrádi -, mert 2020-tól az ivóvízkincs védelmében várhatóan olyan szabályozást vezetnek be az Unióban, amely tiltani fogja a kútból való öntözést. Az időjárás jól betett az idei sárgabaracktermésnek: feleakkora a termés, és duplaannyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Míg 2009-ben 150-200 volt, most 300-400 forint egy kiló kajszi. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA A kereskedők szerint sok múlik azon, milyen áron „lép be" egy gyümölcs a piacra, ehhez képest lehet ugyanis megjósolni, mekkora iramban mekkorát esik majd az ára. Nos, a kajszibarack idei belépője 2-3 héttel ezelőtt a vevők szempontjából jó volt - 450-500 forint körüli áron jelent meg, akárcsak tavaly -, utána viszont az eladóknak kedvezett az árak alakulása. Kiderült: az országban a tavalyi mennyiségnek csak a fele termett meg - még jelenleg is 300-400 forint az átlagár. Egy évvel ezelőtt ilyenkor már 150-200 forintért mérték az amúgy nem túl kényes gyümölcs kilóját. Az átlagárral a Mars téri piacon szembesülhetünk: itt minden „árfekvést" szemrevételezhetünk a kofáknál, mondhatnánk, ki-ki a pénztárcájához mérten vásárolhat a nyári gyümölcsből. A legolcsóbb és természetesen a legkisebb méretű kajszi kilója 198 forintért kapható, majd jönnek a fokozatok: Borsod: oda a termés négyötöde A legnagyobb sárgabaracktermő vidékek közül Tolna megyében az előző évben igen magas, hektáronként 20 tonnás hozamot könyvelhettek el, idén ennek 50-60 százaléka várható. Borsodban azonban a tavalyihoz képest csak ötödakkora lesz a termés: 7-10 ezer tonnára számítanak a termelők. Csongrád megyében nincs összefüggő sárgabarack-ültetvény, csak zártkertekben terem a gyümölcs tudtuk meg Szakáll Sándortól, az MGSZH földművelési igazgatójától. Ahogy a képen is látszik: nem kímélte az időjárás a kajszibarackot, sok rajta a sérülés, FOTÓ: FRANK YVETTE a 280, a 350 és legvégül a 450 forintos kategória. Ennyiért viszont bármelyik zöldségesnél vagy szupermarketben is vásárolhatnánk. A Mars téren különben még a gyengébb hétfői nap ellenére sem látszik, hogy kevés lenne a kedvelt befőznivaló gyümölcsből: csak a minőség és az ár nem a régi. Hogy honnan kerül ekkora mennyiség a tájegységre nem jellemző sárgabarackból, arra inkább csak vállvonogatás a válasz/Feltételezhetjük persze azt is, hogy az összes kiskert sárgabarackot termő fákkal van tele. A dorozsmai nagybanin most is sokat spórolhat a családjának az, aki rászánja a kilométerpénzt, és ládaszám viszi haza a portékát: itt egy 10 kilós ládát már 1500 forintért el lehet vinni. Bőséges a választék: akinek van áruja, legalább 100 kilométeres körzetből a dorozsmai nagybanira hozza. A 2010-es szezon érdekessége, hogy a „Szedd magad!" akció nem a legeslegolcsóbb megoldás. Nemrégiben én is megálltam az út mellett, s ha nem is a fáról, de az odakészített ládából válogattam ki a legszebbeket. Egy kilóért 250 forintot fizettem. Kilója a megyében: 250-től 410 forintig Mérettől és minőségtől függően Hódmezővásárhelyen kilónként 350-410, Makón 250-400 forintért, Szentesen pedig 399 forintért kínálják a sárgabarackot a zöldség- és gyümölcsárusok. Pirospont Örömmel láttuk, hogy az egészségtelen termékeket kínáló üdítő- és csokiautomaták után immár létezik tejautomata is. Szegeden, a Szenthármság utcai új cukrászdában 4 fokon tartott, nyers tejet tároló gépbe tetszés szerinti összeg dobható, így akár egypohárnyi, vagy éppen többliternyi tej is hazavihető belőle - piros pont érte. Kóla helyett mindenesetre jobban esik ebben a melegben a tápláló nedű - persze forralás nélkül csak saját felelősségre. Fotó: Karnok Csaba Megakadt a csongrádi iskolafelújítás CSONGRÁD MUNKATÁRSUNKTÓL Legjobb esetben csupán a felső szinten kezdődhet meg a tanítás szeptembertől a felújítás alatt álló piroskavárosi iskolában. A kistérségi társulás által működtetett csongrádi intézmény korszerűsítésére 120 millió forintot nyertek, a fejlesztés meg is kezdődött, de „A vészforgatókönyv szerint az emeleten kezdenék a tanévet a felső tagozatos osztályok, az alsósok pedig a szomszédos parókia épületében kapnának termet." június derekán, az eredeti határidő előtt néhány héttel leálltak a munkálatok. Kiderült, hogy a fővállalkozó Gen-Ép Építési Zrt. felszámolás alá került, a Csongrádon alkalmazott alvállalkozók egy része nem kapta meg a pénzét. Akkor augusztus derekára ígérte a levonulást a kivitelező cég, de ez hitegetés maradt. Most azon fáradoznak a kistérségi társulásnál, hogy a támogatást folyósító állami szerv úgynevezett engedményezéssel járuljon hozzá, hogy az érintett alvállalkozók közvetlenül pénzükhöz jussanak. Ha ez napokon belül sikerül, akkor még van rá esély, hogy tanévkezdésre alkalmassá tegyék a felső szinten az épületbelsőt az oktatásra. A vészforgatókönyv szerint az emeleten kezdenék a tanévet a felső tagozatos osztályok, az alsósok pedig átmenetileg a szomszédos parókia épületében kapnának termet ahogy az elmúlt félévben is. Ha folytatódhat a munka, október végén, november elején a külső homlokzat szigetelésével fejeződne be a piroskavárosi iskola modernizálása.