Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-21 / 168. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY Dátumokkal keretezett életút szerkeszti: újszászi ilona Kiricsi Imre 1948-ban született a Hajdú" megyei Tégláson. Gyermekkorát és ifjú éveit Szombathelyen töltötte, itt vé­gezte az általános és a közép­iskolát, ez utóbbit a Nagy La­jos Gimnáziumban. 1966-ban felvételt nyert a szegedi József Attila Tudományegyetem (JA­TE) Természettudományi Ka­rának (TTK) vegyész szakára. Tanulmányait 11 hónapos, Kiskőrösön eltöltött előfelvé­teli katonai szolgálat után kezdte meg 1967-ben. Kiricsi Imre 1972-ben okle­veles vegyészdiplomát kapott, a JATE TTK Alkalmazott Kémi­ai Tanszékén kezdte felsőok­tatási pályafutását tudomá­nytó segédmunkatársként. 1975-ben védte meg egyetemi doktori értekezését (summa cum laude eredménnyel) a ra­dio-gázkromatográfia mérés­módszerének kidolgozása te­rületén. Kandidátusi értekezé­sét 1982-ben védte meg. 1986-1987-ben a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként 15 hónapot a Hamburgi Egye­tem Fizikai Kémia Intézetében töltött, ahol Horst Förster pro­fesszor laboratóriumában dol­gozott. Az elért eredmények képezték a tudomány doktora fokozat megszerzésére be­nyújtott disszertációjának főbb téziseit, amelyet 1992-ben 100 százalékos mi­nősítéssel védett meg. 1992-től két évig Milánóban az Eniricerche SpA tanácsadó­jaként dolgozott. 2000 októbe­rétől kezdődően egy évet töltött Somorjai Gábor professzor la­boratóriumában (University of California, Berkeley). Kiricsi Imre a tudomány szervezésében, a tudományos közéletben is aktívan vett részt. A kezdetektől aktív tagja volt az MTA Katalízis Munkabizottsá­gának, ennek elnöki tisztét két cikluson keresztül (1999-2005) töltötte be. Tagja volt az MTA Környezeti Kémiai és Fizikai Ké­miai Bizottságának. Az MTA-közgyűlés választott dok­tori képviselője volt 1998-2001, illetve 2004-2007 között. Kezdeményezője a Magyar Zeolit Társaság megalapításá­nak (1992), ennek első titkára volt (1992-1998), majd elnöke. Kiricsi Imrét 1993-ban ne­vezték ki egyetemi tanárrá, 1996-ban választották meg a JATE Alkalmazott Kémiai Tan­szék vezetőjének. A tanszék neve 1998-ban (javaslatára), a kutatási terület kihangsúlyo­zására Alkalmazott és Környe­zeti Kémiai Tanszékre módo­sult. Három ciklusban volt ve­zetője a JATE TTK Kémiai Tan­székcsoportjának, majd az SZTE TTK Környezettudo­mányi Intézetének vezetőjé­vé megválasztották (2004­2009). Tisztségeiből eredően közel két évtizedig volt tagja a TTK Kari Tanácsának és El­nökségének, valamint aktív tagja volt a TT(I)K Tudomá­nyos Tanácsának és a Doktori Tanácsnak. Az 1990-es évek elején, né­hai Burger Kálmán professzor kitartó, céltudatos tevékenysé­ge eredményeként alakult a Környezettudományi Doktori Iskola. Halála után helyét Kiri­csi Imre vette át, akinek vezeté­sével a korábbiakhoz hasonló tartalmas és eredményes mun­ka folyt, amelynek sikeres mű­ködését 50 fölötti megvédett PhD munka bizonyítja. Mind­ezek mellett tanított is. Az egye­temi képzésben kezdetben la­boratóriumi gyakorlatokat, sze­mináriumokat vezetett, majd főkollégiumként kémiai tech­nológiát (kémiatanár, vegyész szak) és környezetvédelmi tech­nológiát (környezettudományi, környezettan szak) tartott, spe­ciális kollégiumként Nanotech­nológia, Zeolitkémia, Petrolké­mia és Heterogén katalízis című kurzusokat oktatott. Hat egyete­mi jegyzet társszerzője. Nagyon jó kapcsolatépítő volt, a tudományos együttmű­ködés meggyőződéses híve. A Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézetével (KKKI), az Izotópku­tató Intézettel igen szoros kap­csolatot alakított ki. 2002-2003-ban a KKKI Mikro­pórusos és Mezopórusos Anya­gok Osztályának vezetője volt. A 2006 júliusában Miskol­con megalapított BAY-NANO Nanotechnológiai Kutatóinté­zet tevékenységében is aktív szerepet vállalt mint a Nano­diszperziós Osztály vezetője. A tudományos aktivitás és a hazai nemzetközi kutatói kap­csolatai mellett a tudományos eredmények gyakorlati alkal­mazását is alapvetően fontos­nak tartotta, ezért lett 2007 ápri­lisától megbízott, majd 2007. jú­lius l-jétől kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettes. Kez­deményezője, létrehozója és ak­tív gyarapítója volt az SZTE sza­badalmi portfoliójának. Kiricsi Imre kiváló ember volt, tréfálkozó, őszintén jóked­vű, tele életkedvvel, sportszere­tettel. Jó családapa, nagyapa, „főnök" és barát volt. Hirtelen távozása megdöb­bentő, feldolgozhatatlan, hiá­nya fájó; emlékét mindörökre megőrizzük. Természettudományi és Infor­matikai Kar Alkalmazott és Kör­nyezeti Kémiai Tanszék Tudomány és kitüntetés Kiricsi Imre tudományos mun­kásságát összefoglalóan 15 könyv, illetve könyvfejezet, több mint 300 SCI által referált dol­gozat, nemzetközi és hazai kon­ferenciákon több száz előadás és poszter, 18 szabadalom, több mint 2700 független hivatkozás és a 29-es Hirsch-index jellemzi. Tudományos, tudomány- és ok­tatásszervezői munkáját számos elismeréssel, kitüntetéssel is­merték el: 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2003-ban Mestertanári kitünte­tést, 2006-ban a Magyar Köz­társaság Arany Érdemkeresztjét, 2010-ben pedig Szent-Györgyi Albert-díjat vehetett át. FIATALON MENT EL - AHOGY CSALÁDTAGJAI IS MONDJÁK, AZ ANGYALOKHOZ Elhunyt Kiricsi Imre vegyész Prof. dr. Kiricsi Imre, a Szegedi Tudományegyetem kutatásfej­lesztési és innovációs rektor­helyettese, a Természettudo­mányi és Informatikai Kar Ké­miai Tanszékcsoport Alkalma­zott és Környezeti Kémiai Tan­szék tanszékvezető egyetemi tanára 2010. július 11-én el­hunyt. A vegyészről, a tudós­ról, az oktatóról, tudomány­szervezőről - az emberről munkatársai vallanak. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Humbold-ösztöndíjasak vol­tunk mindketten: megtanul­tuk, nem az állam adakozó kedvére kell hagyatkozni, ha­nem a kutatás finanszírozásá­nak 30-40 százalékát az ipar­tól kell elnyerni. E megbízások­ra tudományos tevékenység, publikációk alapozhatok. A fe­lületi jelenségekkel kapcsola­tos közös munkáink után együtt szerveztük az anyagtu­dományon belül a nanokémiát. Társprofesszorként közös elő­adásaink után most egy közös könyvet is elkezdtünk írni ­emlékezik Dékány Imre pro­fesszor, az MTA Szegedi Akadé­miai Bizottsága elnöke, akit tisztségének elfoglalásakor részben Kiricsi Imre követett az SZTE rektorhelyettesi széké­ben, a munka innovációs ré­széért felelve. Közben együtt dolgoztak a Környezet és Nano­technológiai Regionális Egye­temi Tudásközpontban vállalt feladataikon. - Bolyai-kollégium: emele­tes ágyak, egymásba nyíló szobák, 14 srác egy légtérben, ő harmad-, én elsőéves - in­nen ered, 1969-re datálódik is­meretségünk Kiricsi Imrével ­néz a múltba Hannus István, aki - Halász Jánossal együtt ­az alkalmazott kémiai tan­fesszortársát. - Első szívin­farktusa után, idén májusban találkoztam vele, a szegedi Kárász utcán. Arról beszélget­tünk: helyesen ítéli-e meg az ember munkabírásának hatá­rait... Fiatalon ment el ­ahogy családtagjai is mondják - az angyalokhoz... székre is követte Kiricsit. So­káig ők hárman alkották az al­kalmazott kémiai tanszék ge­rincét. - Integráló személyi­ségként szervezte a kollégi­um, aztán a tanszék életét. Különös képességének tar­tom, ahogy külföldi kapcsola­tait ápolta. Mindannyian pro­fitáltunk abból, ahogy a kül­földön megismert módszere­ket hazahozta. Példaszerű a munkához való viszonya, munkabírása és munkatem­pója, vagy ahogy egyszerre több dologgal is foglalkozott. Bár többször mondta, „nincs pótolhatatlan ember", most, hogy elment: nagyon fog hiá­nyozni. - Világszerte figyelemmel kísért munkát végzett Kiricsi professzor - többek között - a természetes zeolitok kutatása, a zeolitok szintetizálása terén. Ő vezette be tanszékén a kör­nyezetvédelmi gondolkodást és kutatást. A levegő nitrogén­oxid-szennyezésének kataliti­kus csökkentése, illetve a szennyvíztisztítás az a két te­rület, ahol találkozott érdek­lődési körünk - mondja Va­lyon József professzor, aki negyven éve dolgozik az MTA kémiai kutatóintézetben, s az­óta kísérte figyelemmel Kiricsi Imre pályáját. Legutóbb az ivóvíztisztításra adtak be kö­zös projektet. - Egymástól vettük át a sta­fétabotot, többször is - jel­lemzi kapcsolatukat Molnár Árpád egyetemi tanár. A Szer­ves Kémiai Tanszék vezetője kiemeli Kiricsi Imrének a kör­nyezettudományi oktatás ko­ordinálásában és a doktori is­kola szervezése terén elért eredményeit. Sokat vállaló, nagy munkabírású, remek szervezőkészségű, ugyanak­kor jó kedélyű, vidám ember­ként őrzi emlékezetében pro­A mérnökkar új épületét Ki­ricsi Imréről nevezné el a volt rektor. - Elévülhetetlenek Kiricsi Imre érdemei a szegedi mérnökképzésben - jelenti ki Szabó Gábor, a Szegedi Tudo­mányegyetem volt rektora. Az élelmiszeripari főiskola oktatási főigazgató-helyetteseként te­remtett hagyományt: ottani ál­lamvizsgaelnöknek egyetemi oktatókat hívott, így Kiricsi Im­rét is. - A fiatal mérnök kollé­gák nem megijedtek tőle, ha­nem partnert láttak benne. Ezt az együttműködési készséget tapasztaltam akkor is, amikor együtt dolgoztunk: a Környezet­és Nanotechnogiai Regionális Egyetemi Tudásközpont tudo­mányos igazgatója volt, számos sikeres kutatási téma, ipari kap­csolat kezdeményezője, szerve­zője volt. Ennek tárgyi emlékét is őrzöm. A nanotechnológiai hasznosulása az antibakteriális felsőruházat kifejlesztése, ami szabadalmaként készült. 5 e nagyszerű termék egyik minta­darabját a kis unokám is meg­kapta... Az SZTE rektorhelyette­seként, igazi természettudós­ként a legapróbb tárgyalásokról is feljegyzést készített. Kulcs­szavakból is értettük egymást... A kutató-egyetemi projektet a nevével jelezzük továbbra is. Mint ahogy azt fogom javasolni az SZTE szenátusának, hogy a Mérnök kar Moszkvai körúti új egyetemi épülete vegye fel Kiri­csi Imre nevét... A barát, Kühn János Barátként egyetemistakoruk óta összetartozik a vegyész Kiricsi Imre és a matematika-fizika szakos Kühn János, a Tömör­kény-gimnázium igazgatója. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Megszállottként készült pá­lyájára: diákként is állandóan kísérletezett, kutatott, a labor­ban készült hivatására Imre. így is bizonyította édesanyjá­nak: vegyészként is doktor, híres ember lehet - mondja Kühn János, aki a Bolyai-kol­légiumból eredezteti barátsá­gát Kiricsi Imrével. - Világhí­rű tudós volt, nem véletlenül hívták Németországtól Japá­nig. Megérdemelte volna az akadémikusságot... Igaz, sose volt az a „simulékony típus", aki bratyizott volna valamifé­le előmenetelért. Szívből utál­ta a protokollt. - Miután megnősült, fele­ségével az Eötvös-kollégium­ban laktak. Oda született az első gyermekük, s amikor meglátogattuk, az volt az el­ső mondata: „Fia, az van a madárnak is. De lánya csak az embernek van" - emlék­szik mosolyogva Kühn János, amit másodszor akkor hal­lott, amikor megszületett Ki­ricsi Imre második lánya. ­Tenyerén hordozta a gyere­keit, azon volt, hogy még boldogabbá tehesse őket. Igaz, sokat dolgozott a labor­ban, de ha a családdal lehe­tett, teljes egészében velük volt. Egyik lánya vegyész, a másik orvos lett. Három uno­kájának már most, a nyáron elkészítette a karácsonyi ajándékot... - Humora közismert. Vá­gott az esze, mint a borotva. Sziporkázó elme volt. Ha min­denki olyan lenne, amilyen Kiricsi Imre volt, béke lenne a Földön. Tanítványok a mesterről A képességek és a munkabírás alapján választott diákjai közül közeli tanítványokat Kiricsi Imre, aki egyedüli vagy társtémave­zetőként éppenséggel 18 PhD-munka elkészítését irányította. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Szakdolgozóként jártam Kiri­csi Imréhez - utal az első, az 1985-ös találkozásokra Rákhely Gábor, a szegedi egyetem Bio­technológiai Tanszékének do­cense. - Tanszékén olyan csalá­dias légkört ismertünk meg, ahol a munkatársak együtt dol­goztak, de időnként együtt szó­rakoztak is. S bennünket, fiata­lokat - például évfolyamtársaim közül Magyar Lászlót, Tasi Gyu­lát - is egyenrangú partnernek tekintettek. Olyan ember volt, aki nagyon szigorúan tud nézni, de huncutul mosolyogva is... Közismert anekdota, hogy egyik speciálkurzusa végét egy ven­déglátóhelyre hirdette meg. Igen ám, de kiterítette a tétele­ket, kezdődött a vizsga, s aki vet­te az akadályt, sört csak az ren­delhetett... A jó képességek mel­lett a munkabírás döntő szem­pont volt munkatársai kiválasz­tásakor. Tudtuk: nagyon szereti a családját, de a tudományért kész az áldozatokra. Kiricsi Imre szellemiségéből kiemelkedőnek tartom a manapság ritka integ­rált gondolkodásmódot. - Partnernek tekintette az egyetemi hallgatókat. Saját pél­dájával tanított Kiricsi Imre, aki azt várta tőlünk: találjuk meg önmagunkat kutatási témánkat kiválasztva - fogalmaz Kónya Zoltán. A szegedi egyetem Al­kalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének docense 1994 óta dolgozott együtt mesterével, gyakran szombatonként is, a la­borban. A „prof' őt nevezte meg munkája folytatójaként a játék­ban: „előttem az utódom".

Next

/
Thumbnails
Contents