Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-21 / 168. szám

2010. JÚLIUS 17., SZOMBAT HŰTŐTÉR IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS I Bőséges kínálat a Mars téri piacon. Kilogrammonként 130 és 220 forint közötti áron láttunk ott dinnyét tegnap. FOTÓ: KARNOK CSABA Egy hónapos késéssel kezdő­dött idén a dinnyeszezon, hi­szen a hazai termést csak most kezdik betakarítani a földekről. Az időjárás miatt az árak is ma­gasan a tavalyi fölött vannak. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Míg a múlt nyár elején jellem­zően 120-130 forintot kértek az őstermelők a hazai görög­dinnye kilójáért, ma az árak ennél akár 50-60 forinttal is drágábbak. A kedvezőtlen időjárás miatt a termés egy hónappal később ért be, mint szokott, és akár szeptember közepéig is eltarthat a szezon. Vásárhely egyik legna­gyobb dinnyetermesztőjénél a jég is kárt okozott. - A fekete héjút most kezdtük szedni, de a földem háromnegyed részé­re palántázott csíkos dinnye csak a jövő héten kezd terem­ni - mondta el Bartucz Sán­Görögdinnyeárak Szegeden. A Mars téri piacon tegnap délelőtt vi­szonylag kevés dinnyeárust találtunk, de így is volt választék. 130 és 220 forint között mozgott a lédús gyümölcs kilogrammonkénti ára. A legtöbb helyen felvágva is árultak kisebb-nagyobb szeleteket a vevők­nek, akik így alaposan szemügyre vehették, mi kerül a szatyorba. A do­rozsmai nagybani piacon 130-160 forintért kapható a hazai dinnye, az import 160 forint. Csongrádon 130-140 forintot, Szentesen 170, Vásár­helyen 170-180, míg Makón 180 forintot kérnek a görögdinnye kilójáért. dor, aki ebben az esztendőben 2 hektáron termel dinnyét. Az időjárás alaposan megnehezí­tette a munkájukat, ugyanis a jég kétszer is elverte az indá­kat, ezért háromszor kellett palántálni néhány táblát. Há­romszor kellett tehát napszá­mosokat fizetni és műtrágyáz­ni a területet. Mindez alapo­san megnövelte a szokásos költséget. Ez pedig meglátszik az árakon. - Hírül sem termett annyi sehol az országban, mint a korábbi években. Ná­lam például feleannyi lett, mint szokott. A vásárhelyi piacon más termelőkkel is beszéltünk teg­nap. A vásárhelyi Nagy Bálint 6000 négyzetméteres dinnye­földjét a jégverés elkerülte, ám ott is csak most fordultak termőre az indák. Kevesebb is lesz a termés, mint az előző „Az árak a kínálat rohamos bővülésével napokon belül csökkenhetnek." Madácsi János dinnyetermelő esztendőkben. A csíkos héjú dinnyéjét kínáló sándorfalvi Madácsi János is hasonló helyzetről számolt be. Igaz, mindannyian hozzátették: az árak a kínálat rohamos bővü­lésével napokon belül csök­kenhetnek. Fejes Ferenc szereti és érdekesnek tartja szakmáját. A SZERZŐ FELVÉTELE A RENGETEG ESŐ ÉS A HIDEG HATÁSA MÁRIS LÁTSZIK AZ ÁRAKON Későn érik és igen drága Szereti szakmáját Ferenc, a boncmester Eredetileg szakápolóként dolgo­zott, de érdekelte a patológia, így végül boncmester lett a vá­sárhelyi Fejes Ferenc, akit eddig csak néhány eset rázott meg. Családja elfogadta munkáját. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS • Korábban főigazgatói dicséret­ben részesült, a legutóbbi Sem­melweis-napon pedig a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Ka­mara megyei terüleü szervezete elismerő oklevelét vehette át Fe­jes Ferenc, a vásárhelyi Erzsé­bet-kórház boncmestere. - Általános iskola után az akkori Frankel-szakközépis­kola egészségügyi tagozatára jelentkeztem, ahol anatómia­óra keretében mindenkinek részt kellett vennie boncolá­son. Érdekesnek találtam a sokaknak félelemkeltő mun­kát. Akkor még nem gondol­tam, hogy egyszer ez lesz a szakmám - árulta el a 35 esz­tendős boncmester. - 1993 szeptemberétől másfél évig ápolóként dolgoztam a kór­ház idegosztályán. Sűrűn le­jártam a patológiára, érde­kelt, mi lesz az elhunytak to­vábbi sorsa. Amikor az addigi boncmes­ter megbetegedett, felajánlot­ták neki, hogy ott dolgozhat tovább. 1995-ben boncsegéd lett, majd a kórházvezetés jó­voltából boncmesternek ta­nult. A kecskeméti tanfolya­mon részt vett rendőrségi és kórboncolásokon. - Hogy mi motivál? Mindig érdekesnek találtam az anató­miát, ráadásul minden eset más és más, de valamennyiben közös, hogy előreviszi az orvos­tudományt, a gyógyítást. A boncmester nem más, mint a patológus orvos meghosszab­bított keze. Ha idejönnek hoz­zánk az elhunyt hozzátartozói, akkor az én dolgom a teljes kö­rű felvilágosításuk, megnyug­tatásuk és útbaigazításuk. Most, hogy hosszabb ideje nem lehet csak hamvasztva temet­ni, a hozzátartozók itt, méltó körülmények között búcsúz­hatnak el szeretteiktől. Amikor arról érdeklődtem, milyen esetek rázták meg, azonnal elárulta: ha kisgyere­kek kerülnek a patológiára. És két nagyszülője halála is bor­zalmas és fájdalmas volt, bon­colásukat nem vállalta. - A szüleim elképedtek, de tudomásul vették, amikor beje­lentettem nekik, hogy bonc­mester leszek. A közeli baráta­im érdekesnek tartják a munká­mat. Az élettársam pedig teljes mértékben elfogadott engem és a szakmámat is - mondta. AZ ÉRSZŰKÜLET KEZELÉSE Az időben elkezdett kezeléssel elkerülhető' a tragédia Magyarországon mintegy félmil­lió ember szenved alsó végtagi érszűkületben. A statisztikai ada­tok szerint az Európai Unió tagál­lamaihoz képest hazánkban közel duplája a szív- és érrendszeri be­tegségek előfordulása. A verőerek falán lerakodó anyagok először az erek falának megvastagodását, rugalmatlanná válását, majd el­meszesedését okozzák. Az elmúlt években nemhiába kapott szá­mos rangos nemzetközi nagy­díjat, elismerést, sőt becsület­rendet dr. Khaled Nashwan, aki Nashwan-Parasound|,|,,s nevű találmányával sikeresen vette fel a harcot a sokak életét megkese­rítő érszűkület ellen. A sebészorvos-feltaláló olyan ké­szüléket fejlesztett ki, amely javu­lást eredményez a legtöbb érszűkü­letes beteg számára. Ezt több száz betegen elvégzett kezelések bizo­nyítják. A berendezés lényege, hogy infra-, valamint hallható hangot és bizonyos frekvenciájú ultrahangot bocsát a beteg területre speciális frekvenciaütemben. A húsz napon át tartó, esetenként félórás keze­lések többek közt a mellékerek ke­ringésképzésére serkentik a szer­vezetet. Az ennek köszönhetően kialakuló érpályák átveszik a beszűkült főér funkcióját. Egyben javul az érfalak tápanyagfelvétele, azaz visszanyerik rugalmasságu­kat, ami jelentőséggel bír az érel­meszesedés késleltetésében, meg­előzésében. Kérdésként merülhet fel, hogy mikor is kell érszűkületre gondol­ni? Nos, a tünetek széles körűek. Ha mással nem magyarázható végta­gi fájdalmat érez, végtagjai sá­padtak, hidegek, bizonyos távol­ságú sétát követően lábikragörcsei jelentkeznek, vagy lábfáradékony­ság keseríti meg az életét, vég­tagjai gyakran zsibbadnak, fára­dékonyság, szédülés, esetlegesen fülzúgás kínozza, akkor könnyen lehet, hogy érszűkület a diagnózi­sa. A legtöbben csak későn jönnek rá, hogy e betegség nehezíti az A 20 kezelés naponta 30-40 percet vesz mindössze igénybe. életüket, pedig az érszűkület korai stádiumban való felfedezése több­nyire jobb esélyt biztosít a beteg számára. Az alsó végtagi érszűkü­let okozta üszkösödés szomorú végső kimenetele nem más, mint a végtag amputációja (csonkolása). A kockázati tényezők minimalizá­lásával, mozgással, helyes táplál­kozással, a dohányzás elhagyásá­val, valamint a stresszes életmód lehetőség szerinti kiküszöbölésé­vel nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy a kockázati té­nyezőket csökkentsük, de termé­szetesen akadnak „nehezebben kezelhető" örökletes tényezők is. Ha az érszűkület mégis előjön, akkor nem marad más, mint az orvosi megoldás. Az időben való kezelés lényeges szempont. Fel­mérések szerint a tünetmentesek az érszűkületes betegek 15%-át képviselik. Az eljárást alkalmazó centrumok minden megyeszék­helyen, így Szegeden is megtalál­hatók. A rendelők minden önkén­tes egészségpénztárral szerző­désben állnak. További felvilágosítás: www.medhungarY.com vagy 06-70/210-1513, 06-30/265-9360, 06-20/327-6835, 06-72/551-714. 200 millió forintos fejlesztés ért véget Uniós támogatással, 200 millió forintból újult meg a víz- és csatornahálózat a szegedi Délép Ipari Parkban - jelentet­ték be tegnap sajtótájékozta­tón. A fejlesztések az elkövet­kező években folytatódnak. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL 56 tulajdonos, 75 vállalko­zás, 910 munkahely - ez a három adat jellemzi a legjob­ban a volt házgyár közel 42 hektáros területét, a Délép Ipari Parkot. A 2002 óta hiva­talosan is ipari parknak szá­mító övezet azonban az eltelt 20 évben támogatás híján csak szenvedett a régi inf­rastruktúra miatt. Mint ahogy azt tegnapi saj­tótájékoztatóján Mura Mészá­ros József, az ipari parkot mű­ködtető kft. ügyvezető igazga­tója elmondta, korábban a ré­gi, úgynevezett barnamezős parkok nem pályázhattak uni­ós forrásokra. 2009-ben azon­ban megnyíltak a lehetősé­gek: pályázatuk nyert, a 200 millió forintos tervhez 93,8 millió forint vissza nem térí­tendő támogatást kaptak. Mura Mészáros József el­mondta: a területen a 75 vál­lalkozás mostoha körülmé­nyek között dolgozott. Évente több mint 10 ezer köbméter víz szivárgott el a föld alatt és okozott számukra milliós veszteségeket. Most a támoga­tásból ezt a rendszert újították meg: 3500 méteres vízveze­ték, 1560 méteres szennyvíz­csatorna-hálózat épült, s 3500 méteres hírközlési hálózatot „védőcsöveztek". - A kivitelezés 2009 szep­temberében kezdődött el ­mondta az ügyvezető igazga­tó. - A munka határidőre, 2010. június 30-ára befejező­dött. Az ipari parkban további fejlesztéseket terveznek: fel kell újítani az elektromos há­lózatot, az utakat, a járdákat, a kapukat, a beléptető rend­szert. A hírközlési védőcsö­vekbe optikai gerinchálózatot fektetnek, hogy a bérlők nagy sebességű internet- és adat­kommunikációs szolgáltatá­sokat vehessenek igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents