Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-17 / 165. szám

2010. JÚLIUS 17., SZOMBAT 463 ZENÉS JÁTÉK JÁVOR SZERELMÉRŐL AZ ÚJSZEGEDI SZABADTÉRIN Játszd a lelkem, zongora" NÓVÁK PÉTER: A VÉGVÁRI HŐS, A SZERELMES FÉRFI, A PARASZTVEZÉR Tánctörténeti produkció Bolgár folklórgyöngyök Magyarokról írt ritkaságok Hegedűs D. Géza (képünkön) főszereplésével, édes-bús zenés játékban Jávor Pálra emlékeznek az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Megelevenedik a Kamara Varieté: jávor élete utolsó szakaszának kimondatlan érzelmei, lappangó vágyai kerülnek előtérbe. A Kossuth-díjas színész, Hegedűs D. Géza örömmel vállalta, hogy Jávor Pált alakítsa: nagyszerű művésznek és embernek tartja, véleménye szerint nemcsak művészi tehetsége, de erkölcsi tehetsége is volt a rendkívül humánus Jávornak. A magyar Clark Gable-ként emlegetett színész a két világháború között filmsztár, a nők bálványa, egy korszak idolja volt. Az 50-es években ikonná vált sármos színész életét feldolgozó mű, a Kék-lila nyár alapja egy szerelmi háromszög. A produkcióban, csakúgy, mint Jávor Pál életében is, erőteljes szerepet kap felesége - azonban megjelenik mellette egy fiatal színésznő, akinek reménye és bukása is, hogy tervbe veszi: a nagytekintélyű művéa szegedi Pinceszínházzal együttműködve mutatja be a Szabadtéri. A produkció szövegét Pozsgai Zsolt írta, a dalszöveget Valla Attila, a zeneszerző pedig Gazsó Bálint volt. A zenés játékot Telihay Péter rendezi. A Kék-lila nyár, Jávor szerelme című produkciót augusztus 13-án és 14-én láthatja a nagyérdemű az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. (x) REÖK Gyerök Kör Képzőművészeti foglalkozásokat tartanak a REÖK-ben, amelyekre augusztus 19-éig hetente két alkalommal, csütörtökön és pénteken 10 és 13 óra között várják az érdeklődőket, anyagot és eszközt biztosítanak. A foglalkozásokat vezeti: Ale Ildikó festőművész, képzőművészeti múzeumpedagógus. Belépő díj: 700 forint fejenként, testvérek számára kedvezményesen 500 forint. Hozza el ön is gyermekeit, hiszen számtalan alkotás várja, hogy a gyerekek határtalan fantáziájának és érdeklődésének fókuszába kerülhessen! Nóvák Péter a dóm előtti színpadon. FOTÓ: VERÉB SIMON Zenei és táncos ünnep a Szegedi Szabadtéri Játékok tegnap bemutatott és ma látható Dózsa-produkciója. A Dóm téri színpadon az 1514. évi parasztfelkelés legendás vezérét, Dózsa Györgyöt, a tragikus sorsú szerelmes férfi alakját Nóvák Péter idézi elénk - szóval, dallal és tánccal. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA „Fehér gyolcsban, setét éjben / - Ezerötszáz tizennégyben / A kakas épp harmadszor szólt, / Dózsa feje Szegeden volt." Juhász Gyula verssorai is dübörögnek a Szegedi Szabadtéri Játékok ősbemutatóján: tegnap és ma is színre kerül a Dózsa. A tánckrónika a legendás parasztvezér tetteit idézi föl - ezer szállal Szegedhez kötődve, az itteni legendákból is építkezve. Táncünnepet varázsol a Dóm térre Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus. A hetvenes évek óta érlelte magában a tánckrónikát. Ötletéből Vincze Zsuzsa írt forgatókönyvet. E próza elválasztja és értelmezi a táncokat. Most bizonyítást nyer: a magyar, a moldvai csángó és a balkáni népzene, néptánc sodró ereje alkalmas Dózsa György egyéniségének, a keresztesekből lett parasztsereg elszántságának bemutatására. Zsuráfszky pedig most is igazolja: egy hét alatt képes a történelmi tablókat megjelenítő több száz táncos munkájának összehangolására. A hagyományos néptánc értékeit őrzi, de meg is újítja koreográfiája. A lendületes és látványos produkcióban vezető szerepet játszó Honvéd Táncszínház művészeihez hasonlóan kimagasló teljesítményt nyújtanak a Szeged Táncegyüttes tagjai, valamint a nyíregyházi, a szerbiai, a törökországi néptáncosok és a szegedi gyerekek. A XXIV. szegedi nemzetközi néptáncfesztivál gálája is a Dózsa. A táncosok itt nem csupán illusztrálják a történetet, hanem ők viszik végig a darabot. A Dózsa: tánctörténeti produkció. Színészi, táncos és énekes erényeit egyaránt megcsillogtatja a címszereplő Nóvák Péter. A végvári vitéz és a parasztvezér közkeletű Dózsa-képet képes árnyalni: fölvillantja a szerelmes férfi alakját. Küzd az erotikus álmában megjelenő szegedi boszorkákkal; hevesen udvarol a szegedi főbíró lányának, Pálfy Piroskának, akit a szép énekű és mozgású Fekete Zsuzsanna személyesít meg. Az autentikus - Makó Péter zenekara által jegyzett - népzene és az abból táplálkozó, a Ghymes együttes stílusaként ismert hangzás vegyül itt újfajta minőséggé. Szarka Tamás - zenéje és dalszövegei mellett - énekmondóként is hozzájárul a sikerhez: keretbe fogja, lírai és erotikus elemekkel is gazdagítja a színházat. Új, talán népi musicalnek nevezhető műfaj születik a szegedi Dózsával. Show a javából A középkor fakó hangulata és a reneszánsz színessége egyaránt megjelenik a szereplők Vincze Zsuzsa által tervezett és válogatott jelmezeiben. A Dóm téri színpad szinte minden lehetőségét kihasználja show-szerű díszleteivel Tóth Kázmér: sötéten zárt és fénylőén nyitott tereket váltogat. A darab egészében jelen van a vég: Dózsa tüzesen lángoló koronája. Szerbiából, Romániából, Törökországból és Bulgáriából is érkeztek táncosok a XXIV. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztiválra. A rendezvény idejére megszűnnek a különböző népek közti határok - érzékelte a bolgár EUT Folklore együttes, amely megalakulása óta több nemzetközi megmérettetésen is részt vett. SZEGED VIDA-SZŰCS IMRE A XXIV. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál ideje alatt négy külföldi táncegyüttes vendégeskedik Szegeden. Szerbiából, Romániából, Törökországból és Bulgáriából jöttek csoportok a városba, hogy előadásaikkal gazdagítsák a táncos szemle programját. A sok fellépés és a próbák mellett - amikor tehetik - ismerkednek a várossal, vagy egy strandon keresnek enyhülést a kánikulában. A bulgáriai ELIT Folklore tánccsoportot 45-en képviselik a fesztiválon - tudtuk meg Margarita Doncheva művészeti vezetőtől. Táncosaik közül profik és amatőrök egyaránt fellépnek a különböző szegedi rendezvényeken. A 2000-ben alapított együttes járt már például Németországban, Törökországban és Szerbiában is. 2007-ben és 2008-ban hazájukban megnyerték a nem hivatásos táncosok és zenészek fesztiválját, amelyet a bolgár hadsereg szervez meg évről évre. Mindig annak a területnek a népviseletét hordják, amelyik képviseletében éppen színpadra állnak. Bulgáriában két iskolájuk működik, ahol a fiatalokat a bolgár kultúra és a helyi szokások szeretetére nevelik. - Most járunk először Szegeden, de nagyon szeretnénk, ha máskor is meghívást kapnánk erre az eseményre - kezdte élménybeszámolóját Neno Sktregarsen, az ELIT Folklore menedzsere. - Eddig ez a legjobban megszervezett fesztivál azok közül, amelyeken valaha jártunk. Igazán örülünk, hogy itt lehetünk, mert a szegediek vendégszeretete és a város is lenyűgözött bennünket. Amióta elkezdődött ez a táncos seregszemle, azt tapasztaljuk, hogy nincs határ különböző népek és kultúrák között. Együttesünk munkáját zenészek is segítik, de ők erre a fesztiválra nem kísértek el minket. Fellépések A szegedi közönség tegnap láthatta utoljára az ELIT Folklore táncegyüttest. Este hat órakor a Dugonics téren táncoltak— utcai vigasságot produkálva. Ezt megelőzően hétfőn a megyeházán mutatták be műsorukat a bolgár táncosok. A kilencnapos fesztiválon összesen ötször álltak a nagyérdemű elé. Az együttes látványos bemutatója Szegeden, a Dugonics téren. FOTÓ: VERÉB SIMON ' Külföldön jelentek meg a magyarságról azok a könyvritkaságok, amelyeket október 22-éig mutat be a Somogyi-könyvtár Helyünk a világban címmel. SZEGED DOMBAI TÜNDE 1488-tól négy évszázadot fog át az a több mint kétszáz kuriózum, amelyet Helyünk a világban címmel válogatott öszsze Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője a Somogyi-könyvtár legújabb kiállítására. A külföldön rólunk, magyarokról megjelent remekművek majdnem teljes egészében az alapító, Somogyi Károly gyűjteményéből kerültek be a szegedi városi bibliotékába. Kivétel az a könyvritkaság, amelyet a tudós szegedi főrabbi, Löw Immánuel ajándékozott a közgyűjteménynek: Istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt históriája 1617-ből. Különleges a tartalma, mert az ismert, Mátyás király udvarához tartozó humanista történetíró, Bonfini munkáját folytatja. Sajátos a szerző életútja, mert egy humanista kardforgatóról van szó, aki a szigetvári Zrínyi Miklóstól tanult vitézkedni, majd az alispánságig ívelt a hivatali karrierje. A kötet születésének története is egyedülálló; Pázmány Péter későbbi esztergomi érsekre hagyta örökül a szerző a kéziratát, amelyet Négy évszázad kiadványai láthatók. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Tengnagel, a bécsi udvar könyvtárosa látott el jegyzetekkel, majd német nyomdát ajánlott hozzá. Nem tudni, hogyan, mindenesetre - a bejegyzés szerint - a szegedi főrabbi az udvari tanácsos tiszteletpéldányát szerezte meg, és ezt adta tovább a Somogyi-könyvtárnak. Toldott térkép. Az október 22-éig látogatható kiállítás legnagyobb méretű, másfél méter hosszú darabja egy oktatási segédeszköz. Egy német pedagógus rajzolt összehajtható fali tablót Az idők folyama címmel. Vízrajzi ábrához hasonlít; időrendben mutatja a népek történetét. A magyarok „folyója" 800 és 900 között tűnik fel ismeretlen forrásból, és az 1500-as években torkollik bele az osztrák birodalmi vizekbe. A népek térképének érdekessége, hogy az 1804-ben kinyomtatott laphoz 1817-ben hozzáragasztottak egy csíkot, az időközben történt aktualitásokkal. szen keresztül karriert indít a színházi világban. A zenés játékban hallható izgalmas dalok segítségével még közelebb kerülhetünk Jávor alakjához, hiszen olyan pluszdimenziót adnak a történethez, amit szavakban nem lehet kifejezni, és olyan mélységeket tudnak feltárni, amellyel még drámaibbá válik egy-egy jelenet. Hegedűs D. Géza mellett az előadásban fellép Fekete Gizi, Pataki Ferenc, Erdélyi Tímea, Kancsár József és Ádám Tamás. A Jávor feleségét alakító Fekete Gizivel Hegedűs D. Géza már a főiskolás években szoros barátságot kötött. A Jávor Pál szerelmét és életét bemutató zenés játékot