Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-09 / 158. szám

2010. JÚLIUS 9., PÉNTEK AKTUÁLIS 5 34 ezer eurót ad össze Szentes és a megye SZEGED. Kitart korábbi döntése mellett, és nem változtatja meg a csongrádi Aranysziget Otthon igazgatójának határozatlan időre szóló kinevezését a me­gyei közgyűlés. A képviselők tegnap zárt ülésen tárgyalták az ügyben indult államigazga­tási hivatali eljárást,, és úgy ta­lálták, jól döntöttek idén márci­usban, amikor vezetővé válasz­tották Kis Tamás Lászlónét. 99 A szentesi és a zsombolyai kórház közösen adott be pályázatot határon átnyúló egészségügyi programhoz. Eldőlt, hogy a költségek csökkentése érdekében az ön­kormányzat egy úgynevezett energiakontroll-rendszert vezet be 18 intézménynél. A szentesi és a zsombolyai kórház közö­sen adott be pályázatot, hatá­ron átnyúló egészségügyi prog­ramhoz szerezve forrást, és eh­hez 34 ezer 100 euró önerőt kell letenni. Szűcs Lajos indítványát elfogadva úgy döntött a köz­gyűlés, hogy ezt a pénzt a me­gye és Szentes városa fele-fele arányban adja oda. Az ülésen Magyar Anna el­nök Csongrád Megye Közigaz­gatásáért Díjjal tüntette ki Sztantics Csaba szentesi és Szántó Mária mórahalmi jegy­zőt. A Csongrád Megye Egész­ségügyéért Díjat Bánfi György rúzsai háziorvos és Tomcsik Tibor szentesi traumato­lógus főorvos ve­hette át. Kovalcsik Andrea főjegyző a közgyűlés előtt kö­szönte meg a kimagasló hivatali munkát Szemerédi Ferencnének és Mike Csabának. Szirtesi Zol­tán dorozsmai háziorvos írt egy könyvet Tégy te is az egészsége­dért! címmel, ennek egy-egy példányát ez alkalommal adta át a közgyűlés elnökének és Károlyi Sándor kisebbségi ta­nácsnoknak. Makón és Agyagfalván a fiatal európai filmesek A házigazda magyar és román fiatalok mellett németek, görö­gök, spanyolok és kanadaiak is részt vesznek a Makón immár hagyományos, ám ezúttal két helyszínen zajló európai fiatal filmes találkozón - a másik helyszín az erdélyi Agyagfalva. MAKÓ, AGYAGFALVA (ROMÁNIA) SZABÓ IMRE Felerészt Makón, felerészt a székelyföldi Agyagfalván tart­ják meg idén a fiatal filmesek immár hagyományos nemzet­közi találkozóját, amelyet a nemzetközi szinten jegyzett Makói Videó- és Művészeti Mű­hely rendez. A műhely vezető­jétől, Czibolya Kálmántól meg­tudtuk: az uniós támogatással megszervezett, összesen 11 na­pos rendezvényen a házigazda magyar és román fiatalok mel­lett németek, görögök, spanyo­lok és kanadaiak is részt vesz­nek - valamennyien a 13-29 éves korosztályt képviselik. A csoport tagjai a Pulitzer kollégiumból - ahol eddig elő­adásokat hallgattak, közös fil­mes projekteken dolgoztak ­péntek hajnalban indultak Er­délybe, Agyagfalvára. Itt külön­böző országok fesztiváljainak legjobb filmválogatásait tekin­tik meg, szakemberekkel foly­tatnak konzultációkat, és köz­ben megismerhetik az erdélyi kulturális életet, szokásokat. A találkozón részt vevő fiatalok egy része egyébként szerény kö­rülmények között élő, hátrányos helyzetű, így a film számukra egyfajta kitörési lehetőség is. SZEGED HEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRHESTERI HIVATALA KOZERDEKU KOZLEMENY Felhívom a lakosság (igyelméi, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szeged, Mórahalom Kistérségi Intézete Szeged városában természetes fürdőhelyként jelölte ki Sziksósfürdő Strand és Kemping területét (6791 Szeged, Széksósi úi 5500/1 hrsz.), Sziksósfürdő Naturista Strand és Kemping területét (6791 Szeged, Sziksósfürdő, Vereshomok-dűlő 1.) valamint a Partfürdő szabad strandot (Tisza folyó bal part, 173+785+173+835 fkm). Mindhárom helyen a fürdési idény 2010. május l-jétől 2010. szeptember 30-ig tart. Dr. Mózes Ervin Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője ÚJABB BÉRKRIPTÁKAT NYITNAK SZEGEDEN - VÁSÁRHELYEN IS GONDOT OKOZ A TALAJVÍZ Alig van koporsós temetés CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A folyó áradása is kihat a ta­lajvízre, hiszen a felszín alatti vizeket nem vezeti le a Tisza, ha nem működik a gravitáció, inkább visszaduzzasztja a ta­lajvizet. Az üzemeltető Szegedi Tes­tamentum Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Tamás elmondta: megoldás­nak a koporsók bértárolását javasolják, ha a hozzátartozók ragaszkodnak a testtemetés­hez. Ez viszont nagyon meg­emeli a költségeket, mert elő­fordulhat, hogy akár egy évig kell várni a végső nyugalomra helyezésre, és az havonta több mint 20 ezer forint több­letkiadás. Hogy a koporsókat fogadni tudják, újabb lejárt családi kriptákat nyitnak meg. Szegeden elfogadottabb a hamvasztás, mint a kistele­püléseken; az elhunytak kétharmadánál ezt választja „Mert előfordulhat, hogy akár egy évig kell várni a végső nyugalomra helyezésre." Jároli Jenő: A Belvárosi temető legmélyebb pontján 40 centinél van a talajvíz. FOTÓ: FRANK YVETTE a család. Hamvasztásra nem kell többet várni a szokásos­nál, de most az urnák egy részét is tárolni kell, mert hantolt sírba nem lehet be­letenni a víz miatt. Ezért ur­nafalat vagy szarkofágos, azaz föld fölötti koporsós te­metést ajánl a társaság. Foj­tott kriptát nem vállalnak, mert annak daruval kell be­vinni az elemeit, amely vi­szont az átázott talajra nem tud rámenni. (Ennek kialakí­tása is több százezer forint­tal emelné meg a temetés árát.) Békés megyéből is megkeresték már a társasá­got bértárolásügyben, ott a Vásárhelyen sem lehet hagyományosan temetni A magas talajvízszint miatt továbbra sincs lehetőség a vásárhelyi sírkertekben a ha­gyományos koporsós teme­tésre. Azok a hozzátartozók, akik idegenkednek a ham­vasztástól, szeretteik földi maradványait fémmel bélelt koporsóban, úgynevezett foj­tott kriptában, illetve a római katolikus temetőben épített szarkofágparkban helyezhetik örök nyugalomra. Szentesen, Csongrádon és Makón nem okoz gondot a belvíz a teme­tőkben, lehetőség van a ha­gyományos, koporsós teme­tésre. tetemek átmeneti elhelyezé­se is gondot okoz. Újszege­den és a Rózsa utcai Dugo­nics temetőben is szünetel­nek a hagyományos elhanto­lások, a városban egyedül az Alsóvárosi temető kis da­rabján vállalnak koporsós végtisztességet. Sándorfalván is tartanak attól, hogy idén a víz miatt már nem temethetnek; van, ahol 70, van, ahol 120 centin áll a talajvíz, átmeneti meg­oldás ott is a bérkripta, a hamvasztástól idegenkednek a családok. Mórahalmon és Kisteleken is szünetel a te­metés, bértárolásra nincs mód, Szegedre hozzák a ha­lottakat. A PACIENSEK NEM SZERETIK HORDANI Választható a betegazonosító szalag A legtöbb szegedi klinikán csak fakultatív módon használ­ják a betegazonosító karszala­got: aki kér, kap. Miután ennek okáról érdeklődtünk, körlevél­ben hívták fel az intézményve­zetők figyelmét, hogy helyez­zék fel a betegekre. SZEGED TÍMÁR KRISZTA Országos botrány kerekedett 2004 júliusában a szegedi be­tegcseréből: összekevert lele­tek miatt tévedésből nyitották meg egy idős kisteleki férfi ko­ponyáját, aki három nappal később elhunyt. Hogy hason­ló eset a jövőben még véletle­nül se fordulhasson elő, egy hónappal később a szegedi kórházban bevezették a be­tegazonosító karszalagot. Elsőként a sürgősségi be­tegellátó osztályra érkező, va­lamint a krónikus belgyógyá­szaton fekvő betegek, illetve azok kapták meg a csuklóra A karszalagot csak beszédképtelen betegeken kötelező használni. FOTÓ: KARNOK CSABA ségügyi intézményben hasz­nálni kellett ezeket kommuni­kációképtelen betegeknél - ezt minisztériumi rendelet írta elő. Évi 1 millióba kerül. Minden egészségügyi intézménynek magának kellett kidogoznia a betegazonosító rendszert. A vonalkódos azonosítás a legdrágább, így a többség a név vagy kezdőbetű, illetve a taj szám feltüntetését választotta. A szegedi klinikák betegeit nevük és születési dátumuk alapján azonosítják. A karszalaggal kapcsolatos minden költ­séget az egészségügyi intézményeknek kell kigazdálkodniuk. A bőrba­rát, szakadásmentes és vízhatlan papírcsík elkészíttetése és nyomtatá­sa a szegedi klinikai központnak évi 1 millió forintba kerül. rögzíthető szalagot, akik na­gyon rossz állapotban voltak. De már ekkor úgy nyilatkoztak az intézményben, hogy hama­rosan minden betegnek kötele­zővé teszik. A következő év elejétől az ország összes egész­Közei hat éve kell tehát el­látni a betegeket azonosítóval - a Szegeden történt hiba mi­att. Néhány héttel a sajnálatos eset után a szegediek már a módszer általános bevezetése mellett kardoskodtak, vagyis hogy nemcsak a kommuniká­cióképtelen betegekre, hanem minden páciensre tegyék fel a karszalagot. Ám ez nem tör­tént meg. A klinikák osztályain most azt tapasztaltuk, hogy az azo­nosító egyfajta választható szolgáltatás maradt. A való­ban beszédképtelen vagy esz­méletlen pácienseken, vala­mint a csecsemőkön kívül ­akiknél a jogszabály kötelező­en előírja - csak az kap, aki kér. Márpedig a legtöbb beteg nem kér. Megkérdezték tőlem, hogy feltegyék-e a kezemre, de én nem kértem. Nem félek, hogy elcserélnek - mosolygott egy középkorú nő az egyik kli­nika folyosóján. Erre hivatkoz­va magyarázta több klinikave­zető is, miért nem használják a jelzést. Mint mondták, a többség nem szívesen teszi közzé mindenki számára lát­ható módon adatait. - Ha a karszalagot nem használják, az az intézmény­vezető felelősége - mondta megkeresésünkre Hajnal Fe­renc, a Szegedi Tudomány­egyetem Általános Orvostudo­mányi Kar Klinikai Központjá­nak elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet, sosem lehet tud­ni, hogy egy beteg mikor ke­rül olyan állapotba, amikor már nem képes magát azono­sítani. Beszélgetésünk után azonnal körlevelet adott ki, amelyben nyomatékosan fel­hívta a figyelmet, hogy min­den fekvő betegre helyezzék fel az azonosítót. k

Next

/
Thumbnails
Contents