Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-08 / 157. szám

2010. JÚLIUS 10., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR i AZ ÖNGYILKOSSÁGI KISERLETET ELKÖVETŐK KÉTHARMADA FIATAL NO Kilátástalanságból akarnak menekülni Alig változott az öngyilkossá­got elkövetők száma két év alatt Csongrád megyében. A fiatalok közül ugyanakkor kevesebben vetettek önkezű­leg véget életüknek. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ „Népszerű" helyek Szegeden a Tisza folyó jelent külön veszélyforrást, míg Buda­pesten a Szabadság híd Turul­szobráról régen annyian ugrot­tak a Dunába, hogy a szakem­berek mentőcsónakot állítottak a híd mellé. Miután az ugrások száma tovább emelkedett, a csónakot végül elvitték a folyó­ról. Innentől kezdve keveseb­ben másztak fel a Turulra. ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA 2008 Szerelmi bánatában ugrott le egy 21 éves fiú június végén egy Felső-Tisza parti szórako­zóhely teraszáról hajnalban: a fiatalember 5 métert zuhant, az orrát szilánkosra törte. In­formációink szerint csak ab­ban a pillanatban gondolta komolyan az öngyilkosságot: másnap, tiszta fejjel már ő is másképp cselekedett volna. Három nappal később a szegedi Bertalan hídról egy 31 éves nő ennél sokkal tovább ment: a korlátról a Tiszába vetette magát, de szerencsére a közeli úszóházon dolgozó férfi észrevette, és kimentette. Úgy tudjuk, a nő egy férfi mi­att akarta eldobni magától az életet, és azt mondta, hogy Összes Férfi . ,L J Nő ^ Baranya 93 70 23 Bács-Kiskun 159 116 43 CSONGRÁD 146 109 37 Győr-Moson-Sopron 83 69 14 Hajdú-Bihar 183 140 43 Pest 268 211 57 j Korcsoportok szerint CSONGRÁD megyében 20-29 30-39 40-49 SO-59 60-69 70-79 80­Forrás: KSH amint kikerül a pszichiátriá­ról, újra megpróbálkozik az öngyilkossággal. Kedd dél­előtt majdnem ugyanez a for­gatókönyv ismétlődött meg a Bertalan hídon, ahol egy 27 éves nő ült rá a híd korlátjára. Hogy nem ugrott bele az ör­vénylő folyóba, az csak a gyorsan kiérkező rendőrök­nek köszönhető. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 2008-ban Csongrád megyében 146-an let­tek öngyilkosok, ami szinte tel­jesen megegyezik a két évvel azelőtti számokkal - 2006-ban 151 ember vetett önkezűleg vé­get az életének. A két adatsor DM-GRAFIKA között mégis nagy különbséget találtunk. Amíg 4 éve Csongrád megyében a 20-29 év közöttiek közül 11-en, a 30-39 év közötti­ek közül pedig 15-en, addig két éve ugyanezen korosztályban 3-an, illetve 7-en követtek el öngyilkosságot. A 60 éven felü­liek öngyilkossági mutatói azonban növekedtek. - Az öngyilkossági kísérle­tet elkövetők kétharmada a fi­atalabb korosztályból kerül ki, és nő. A befejezett öngyil­kosságot idősebbek, és főként férfiak követik el - erősítette meg a statisztikai hivatal által közölt adatokat Boncz István. Az SZTE ÁOK Pszichiátriai Kli­nika egyetemi docense fő ok­ként nem a depressziós han­gulatot, hanem a belőle faka­dó kilátástalanságot jelölte meg. A tanszékvezető-helyet­tes elmondta, az öngyilkossá­gi szándékot tünetnek tekin­tik, és a kiváltó okót vagy az alapbetegséget kell kezelni. - Állást vagy jobb férjet persze nem tudunk adni az embereknek, akik a legtöbb esetben nyíltan beszélnek előttünk problémáikról. A többség egyszerűen másképp szeretne élni, és csak az adott pillanatban nem látott más ki­utat rossz helyzetéből - ma­gyarázta a docens. Vidáman repül Elbocsátja a régi embereket a kormány, az érintettek búcsúz­kodnak, hozzánk is eljutott egy ilyen hattyúdal. Az egyik állami vállalat sajtosa - nevezzük Orsinak -, akitől szinte két-három naponta kértünk és kaptunk információkat, ezt írta: „Kedves Hölgyek, Urak, Kollégák, Barátok! Szerencsés vagyok, mert megismerhettelek titeket, dolgozhattam veletek, tanulhattam tőletek. Köszönöm! Ma távozom a kommunikációs vezetői székből, amely több mint két évig nagyon fontos volt nekem. Telefonszámom megmaradt. Kívánok mindenkinek csupa szé­pet és jót, és sok mosolygást!" A médiatanodában tanult for­dulatok mögül némi igazi megkönnyebbülés és vidámság sejlik föl. Igen, a politika káderként kezeli az ilyen tisztségviselőket is, ez a tulajdonság része annak a szellemi örökségnek (kis hí­ján ökörséget írtam), amely nagyon régóta a miénk, és az is marad. Orsi jól látja: nekünk tényleg minden okunk megvan arra, hogy ezen mosolyogjunk. Elvégre nem minket rúgtak ki. BAKOS ANDRÁS Kulisszatitkok a szabadtériről Művészek nyújtanak betekin­tést a Szegedi Szabadtéri Játé­kok kulisszái mögé a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállí­tóház kertjében pénteken indu­ló beszélgetéssorozatban. SZEGED STREIT NÓRA Nyáron a kertben címmel be­szélgetéssorozat indul a Szege­di Szabadtéri Játékokhoz kap­csolódva a megújuló Varga Má­tyás Színháztörténeti Kiállító­ház kertjében (Bécsi körút 11/A). Apropóját az adja, hogy idén lenne százesztendős Var­ga Mátyás, a játékok egykori díszlettervezője, Szeged dísz­polgára, aki 1987-ben adomá­nyozta a városnak a kiállítóhá­zat, benne a múlt századot át­ívelő színháztörténeti hagya­tékkal, látványrajzokkal, kerá­miákkal és grafikákkal. A mű­vész kezdeményezését a Varga Mátyás Alapítvány, a Közéleti Kávéház, az Operabarátok Egyesülete, a Város Kulturális Alapja, a Városgondnokság és a kiállítóházat üzemeltető Mó­ra Ferenc Múzeum összefogá­sával igyekeznek feléleszteni, miután az épület teljes rekonst­rukciója a végéhez közeledik. A nyári rendezvények kötődnek Varga Mátyás életművéhez, megidézik Szeged színháztör­ténetének emlékezetes pillana­tait - többek között a játékok szereplőinek segítségével. Pénteken 17 órától Néptánc­fesztiváltól a (tánc)színházig címmel Nóvák Esztert, a My Fair Lady rendezőjét és Nóvák Pétert, a Dózsa címszereplőjét hallgathatják meg az érdeklő­dők. Zsuráfszky Zoltán rende­ző-koreográfussal és Vincze Zsuzsa szövegíró-jelmezterve­zővel július 15-én beszélgetnek Szeged és a Dózsa-hagyomá­nyok címmel. 22-én a zenés színház varázsáról vall Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas rendező, akiről portrét is raj­zolnak a meglepetésvendégek. Egykori szegedi Carmen-elő­adásokat idéz meg Gyémánt Csilla színháztörténész az elő­adások szereplőivel 29-én. Au­gusztus 5-én újszegedi bemuta­tója kapcsán Pozsgai Zsolt ár­nyalja a Jávor Pálról kialakított képet filmrészletekkel. Zárásul augusztus 12-én Vereczkey Rita látványtervező munkásságába nyerhetünk betekintést egy ka­marakiállítás keretében. A beszélgetések minden al­kalommal 17 órakor kezdődnek. fW \ MM MH AUMi'Aft AUAuuAK ,' ,»«Arun. HAAAI I-AAAAMMM HHtmnmt Mtowiurt* a KBC csoport tagja Jetei tMkOilllo ram mmíigl <|lnl.n»telra« vagy Uliklatlal UWIUMnak A termik igenyleiarak fettetelei vannak. annak teíaat agyéi tairatafl a vonatkozó anrzoooai latutalak. HirOatmOnyak ai a Bank UMtuanatyiaia taitatmuu Amannyitun On nam rtoraikatat a ttuktagta tairMkekkei laitataiakkel. na mag a kampány nMazak alatt uionnan magtganyll azokat, a bataflekotasl a termakak. lattatatak ttndalkazaata atláia utam natmaoik munkanapon mag ludia igtnyaM a kampány (altatóiéival A Sara a konfltciok magvaltoztatasanak ingát lanntvtla. A KSH tnzivantMg Oettt • a lakoltstoi ItiggOan a tavin kamatoztat, KAH otzlna tartalak azamiart vagy KSH trambulin magtakattttai batataztmiara {alapkamataiknak ÍBKM arukat 753-2.89\| vagy a K&H tartót oatati az amiara {latra izolúkamatanaktBKMarltkaa.00%) Itt la A KtHöiztoe tartalak tzamlt 2011 mágia 3t -lg, a KAH tat Ma Dttan aztmla padig a tzámtanytua naptári tvtban bayto+manttt. azt knvatOtn mindkattOra a mindenkor hatályos Htrdumanybtn aztrtpto di| az irányadó A KAH biztat ittulak la KAH urtos balett számla aattaban la 5000 lonnt aztmtamegazimiattii di|ai számítunk tai, ha tzamltlai a nyiuitot számított t tvtn balul megtzuntatl A nirdettiban ateieptotermekta«iai.kanut»ei(BKM ertek® a20t0 luniuatS-enhauivoiHM^ Mindszent, Köztársaság tér 6. telefon: (06 62) 527 040 Szeged, Széchenyi tér 9. fsz. 4. telefon: (06 62) 560 200 Makö, Széchenyi tér 13-15. telefon: (06 62) 511 240 / Kamat esEBKM \ / eul 1 i/om ( 6,25% ) rxotfl V het termek / törzsvendég betét^ü!!^ magas kamat, amennyiben rendelkezik! a wwwXh.hu weboldalon meghirdetett 20 K&H termék, illetve szamlavpjeteshez kngRso'ódó feltetel közül legalább 5-tel (kamat és EBKM évi 6.00 %)%yagy 7-tetVr 2 havi futamidőre vonatkozo. K&H hi/jps laiinlek számláról. K&H trambulin megtakaritasi betétszámláról vagy K&H tartós betéti számláról történő lekoíes eseten- 4 ügyfélénként SOOlezer forinttól 5 millió forintig, új pénz esetéi 50 millió forintig 4 2010.június^^liLwliuí+3Ü-kjozűtit idnszakban / K&H TeleCenter (06 1/20/30/70) 335 3355 wfow.kh.hu K&H nálunk Te is kifoghatod ^ jó ajánlatot! 25 forintot fizettek egy lópatkóért A 86 ÉVES SZÉKKUTASI KOVÁCSMESTER MA SEM TÉTLENKEDIK rettem a hátasokat. Ezt a mun­kát csak az csinálhatta, aki ked­velte a lovakat - jegyezte meg a férfi. A műhelye előtt még ma is megtalálható az a két oszlop, amelyek közé kikötötték a jó­szágokat. Volt, amikor naponta öt lovat is megpatkolt, ami na­gyon jónak számított. Nehéz fi­zikai munka volt, éjszakánként nem kellett altatni - jegyezte meg nevetve Maczelka György. A szeszélyes lovakkal is meg kellett küzdenie. Nem egyszer előfordult, hogy meg­rúgta egy nyugtalan állat. Ezeket úgynevezett pipával, egy kötélre erősített fadarab­bal próbálták megregulázni. Egyszerűen rátekerték az orrá­ra - magyarázta. Az 1960-as, 70-es években egy patkóért 25 forintot fizettek Maczelka Györgynek, aki sze­rint sokat kellett dolgozni a megélhetésért. Mesterként egyetlen tanulója sem akadt. Úgy vélte: pontosan azért, mert nehéz kenyérkereset volt. A ko­vácsmester - akinek munkáját a székkutasi önkormányzat ko­rábban díszpolgári címmel is­merte el - azt is elmondta: miu­tán egyre kevesebb lovas kocsi járt az utakon, kovácsoltvas ke­rítések készítésével kezdett fog­lalkozni, de gyártott kerti szer­számokat is. Utóbbiakkal most is szívesen foglalkozik. Egy patkóért 25 forintot kapott annak idején a székkutasi ko­vácsmester. Maczelka György 1942-ben szegődött el inasnak, de ma, 86 évesen sem tétlenkedik. SZÉKKUTAS TÖRÖK ANITA Évtizedekig reggel 5 órától ké­ső estig a kovácsműhelyében dolgozott a székkutasi Maczel­ka György. A szokás nagy úr, hiszen a nap jelentős részét manapság is itt tölti - mondja kedélyesen a 86 éves szakem­ber, miközben körbevezet biro­dalmában. Ez az üllő közel 60 éves, a kézzel „vezérelt" fújtató már ritkaság - mutatja régi munkaeszközeit. Ez a patkó muraközi lóra való, ez a kisebb pedig igényes kialakítású - so­rolja fáradhatatlanul az idős kovácsmester, aki az 1950-es évek végén építette műhelyét. - 1942-ben szegődtem el inasnak a székkutasi Tóth Sán­dorhoz, akihez a vásárhelyi ta­nyavilágból és Orosházáról is hordták patkolni a lovakat. Sze­Maczelka György a nap jelentős részét ma is a kovácsműhelyben tölti. FOTÓ: KOROM ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents