Délmagyarország, 2010. július (100. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-07 / 156. szám

A DELMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Az idén 25 éves Hot Jazz Band Magyarország egyik legnépszerűbb dzsesszzenekara. 1998-ban megjelent második lemezükön a két világháború közti magyar szving- és dzsesszdalokból, filmzenékből válogattak. A zenekar alapítójával, Bényei Tamással beszélgettünk arról: miért oly népszerűek még ma is ezek a slágerek. ZENE NYEMCSOK ÉVA Az én babám egy fekete nő - Nagyon sok régi magyar slágert dolgoztak fel, az 1998-as, máso­dik lemezükön kizárólag ilyen számok vannak: Az én babám egy fekete nő, A bankban nincsen be­tétem, Egy kis édes félhomály­ban, Haccacáré. Ezeket ön honnan ismeri? - Az én esetemben ez egy kicsit specifikus, mert a déd­szüleim amerikás magyarok voltak, vagyis kivándoroltak. A ládafiában volt egy gramo­fon, ami, bár már százéves, még mindig működik, itt van nálam. 4-5 éves koromban már ezen hallgattam a lemeze­ket. Aztán láttam a Hyppolit, a lakájt, a két világháború kö­zötti dalokat sugározta a rádió is. Ezek a dalok azért is állnak közel hozzám, mert kisgyerek­ként ez a varázsláda volt a bir­tokomban, ami szintén játszot­ta ezeket a számokat. - Miért szenteltek ennek a műfaj­nak három egész lemezt? - Elsősorban azért, mert én szeretem ezt a zenét. Nálunk nem üzleti megfontolás dönti el, hogy mit csinálunk. Ezeket a da­lokat az elmúlt ötven évben az égvilágon senki nem játszotta úgy, ahogy kellene. Elhangzot­tak operett-hangszerelésben, az 1970-es években förtelmes eszt­rádhangulatban szólaltak meg, de sosem autentikus formájuk­ban. Az akkori színészek próbál­tak valami újat, valami moder­net csinálni ezekkel a dalokkal, nem volt jó. Én azt akarom, hogy minden szám úgy szólaljon meg, ahogyan az egy dzsesszzenekar­tól annak idején megszólalha­tott. Úgy szoktam mondani: lá­zadtunk a lázadás ellen, legin­kább az uniformizálás ellen. A dalok megszülték a maguk kö­zönségét és az igényt erre a fajta zenére. A sikerhez még hozzájá­rult az is, hogy az 1990-es évek végén induló új tévécsatornák keresték a jogdíjmentes, olcsón levetíthető filmeket és a magyar filmintézet utánament a teker­cseknek. A világháború előtti időszak filmjeit, a polgári világ filmtermékének zömét - a Hyppolit és a Mese­autó persze kivétel - a Ká­dár-korszakban ugyan elhallgat­ták, de ezek a csatornák ezeket elkezdték vetíteni - az összes '30-as, '40-es évekbeli filmet -, és az emberek megismerték eze­ket a slágereket is. Ez a korszak szerintem a magyar könnyűze­nei kultúra igen meghatározó ré­sze, amelyből még a hatva­nas-hetvenes évek elején is él­tek. Ez, ugyanúgy, mint a ma­gyar nóta és a cigányzene, hun­garikum, óriási érték. - játsszák ezeket külföldön is? - Hogyne, játsszuk magyar nyelven - Sacramentóban hat­szor jártunk a dzsesszfesztiválon. Ott általában nagyon ismert ze­néket adnak elő. Ha elviszek egy régi magyar számot oda, az egé­szen egzotikusnak hallatszik, de mégis azon a zenei nyelvezeten szólal meg. Amikor ezeket előad­juk odakint, mindig lefordítom a szövegét, hogy értsék, hogy miről fogok énekelni. Ez nagyon mó­kás, mert a szövegek nagyon vic­cesek, és tinglitangliságuk elle­nére örök igazságokat hordoz­nak, például a szerelemhez nem kell szépség. Ezeken nagyon jót derülnek. A Szomorú vasárnapot Gloomy Sunday címmel minden­ki ismeri, azóta nem is született olyan magyar szerzemény, amely bejárta volna az egész világot és ekkora hatással lett volna az em­berekre. A németek Ábrahám Pál dalait ismerik, mert Berlinben élt egy időben. A My Golden Baby­nek mindenki ismeri a dallamát. - Miért éppen bendzsó? Kissrác­ként minden kisfiú gitározni akar, mert úgy gondolják, az vagány, lehet szédíteni a lányokat. - Véletlen. A szüleim beírat­tak a zeneiskolába és a trombita­tanár csinált egy növendékzene­kart, ami dixielandet játszott. Először a hegedűtanár bendzsó­zott, aztán a bátyám révén meg­örököltem ezt a hangszert. Bele­szerettem a hangjába: mókás, életvidám, derűs. Nem tudtam letenni. A Mézga család filmze­néjében is van harsona, klarinét, bendzsó, azt már tízévesen tud­tam játszani. - Amikor a Hot jazz Band fotóit nézem, mindig a húszas évek Amerikája jut eszembe. Önöknek New Orleansban kellett volna születni, nemde? - Nekem boldog életem lett volna ott. Most sincs szomorú életem, de akkor nagyon ünne­pelt sztár lettem volna, az akkori celebeknek megfelelő bánás­móddal. Legalábbis gazdag len­nék. De nem bánom, hogy ma élek, mert olyan technikai cso­dák korában élünk, mint az autó, az internet, a telefon. Cso­da az is, ami az orvostudomány­ban folyik. De természetesen azt a miliőt, azt a mentalitást, azt az eleganciát nagyon jó lenne a mai hétköznapokba áthozni. A trá­gárság nagyon zavar, ezzel a hangnemmel szerintem egymást alázzuk meg. Jó lenne, ha min­denki megpróbálna úri módon viselkedni. A VILAGBAJNOKSAG ALATT TÖBB PIA FOGY Egyre rosszabb az alkoholfogyasztási mutató Nagy-Britanniában: egy friss kutatás arra mutat rá, hogy félmillió ember mindennap másnaposan megy dolgozni - és a foci-világbajnokság alatt ez csak rosszabb. A megkérdezett britek közül tízből egy vá­laszolta azt, hogy legalább kétszer egy hé­ten berúg. A kutatásból kiderül: naponta 520.000 brit megy dolgozni másnaposan. Minden ötödik válaszadó elismerte, hogy alkohollal oldja a stresszt, ugyanak­kor azt is tudja, hogy hibát követ el azzal, hogy mértéktelenül iszik a hét szinte min­den estéjén. Hét százalékuk azt is elmondta, előfor­dult már, hogy hazaküldték a munkahe­lyéről, mert másnaposan nem tudott meg­felelő minőségű munkát végezni. 89 szá­zalékuk pedig azt mondta: hogy bár a munkahelyi másnaposságot elfogadhatat­lannak tartja, hetente többször viccelődik ezen a kollégáival, sőt, még a főnökével is. A felmérés készítői valószínűsítik, hogy a vb ideje alatt még több másnapos mun­kavállalóval kell számolniuk a cégeknek, Britanniában ugyanis a vb-meccsekhez ki­jár a kötelező sörfogyasztás is. Ez pedig közvetlen hatással lesz a termelésre. M < z LO p INI l/l ro ac x 0£ UJ ro Z C£ UJ M > jz. LO ÍNJ u-i UJ 3 01 *<5 UJ M l/l C= Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Légyott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta KEITH RICHARDS Három évig ír­ta az önélet­rajzi jellegű kötetet, amelyre 3,6 millió fontos (1,2 milliárd forintos) szer­ződése van egy nagy nemzetközi kiadóval. A könyv a ter­vek szerint októberben jelenik meg. VB­IVÓMÉRCE Férfiaknak na­pi három-négy egység alko­hol/nap, egy korsó sör, nőknek két-három egység alko­hol egy nap, naponta egy pohár bor. TÍZBŐI NÉGY nő Nőtársairól az alapján alkot véleményt, hogy az mi­lyen cipőt vi­sel. GYŰLÖLT RÉSZLETEK A STONESRÓL „Robbanthatja" a Rolling Stonest a banda gi­tárosa, Keith Richards most elkészült könyve, amely az első értesülések szerint enyhén szólva nem kíméli Sir Mick Jag­gert, az együttes frontemberét. A két viharvert, egyaránt 66 éves rockveterán a Rol­ling Stonest övező legen­dák szerint jó ideje ki nem Í PW„ állhatja egymást, és Ri­f '. A chards „Life" - Élet című, .. * * .vPtAü., megjelenés előtt álló memoárkötetében állí­tólag igen vad részle­tek leleplezésével rúg egy jókorát ban­datársán. A News of the World - a legna­gyobb vasárnapi brit bulvárlap ­bennfentesei sze­rint a kézirat első változata láttán a szerkesztők és az együttes menedzse­rei is kérlelték Ri­chardst, hogy „fogja vissza magát", de a könyv így is olyan dur­vára sikeredett, hogy az akár a Rolling Stones vég­leges szakadását is jelentheti. A lap forrásai elmondták: az írás bősége­sen részletezi Jagger vad szerelmi kicsapon­gásait, drogos kalandjait és hűtlenkedéseit. „Keith nem finomkodott, amikor Mickről írt... hosszú évek indulatait öntötte ki magá­ból" - mondja az egyik jól értesült. Richardst állítólag elsősorban Jagger „kaotikus szerelmi élete" borította ki. Sir Micknek - akit 2003-ban ütött lovaggá II. Er­zsébet királynő - négy nőtől hét gyermeke van, és hírbe hozták olyan szépségekkel, mint például Angelina Jolié vagy éppen Carla Bruni, Nicolas Sarkozy francia elnök felesége - írta a News of The World. 5,6 MILLIÓ FORINT CIPŐRE A brit nők átlagosan 5,6 millió forintnak megfele­lő fontot költenek életük során cipőre - mutat rá egy tanulmány. Minden átlagos brit nő szekré­nyében 19 pár cipő, szandál, csizma és papucs la­pul. A brit nők életük első cipőjét 14 éves korukban veszik meg önállóan és összesen hét évet töltenek az életükből cipővásárlással. Átlagosan 469 pár lábbeli fordul meg a lábukon életük végéig. A tanulmány készítői 3000 nőt kérdeztek meg. Kiderült: minden nőnek legalább három pár olyan magas sarkú cipője van otthon, amiket csak különleges alkalmakkor visel. A gardrób alján általában hat pár flip-flop pa­pucs, szandál, balettcipő lapul a nyári hónapok­ban, ősszel és télen három pár csizma. Munkába a nők két pár cipőt váltogatnak. A megkérdezettek kedvencei a Jimmy Choo (61 százalék), a Christian Louboutin (42 százalék) és a Manolo Blahnik (29 százalék) által tervezett láb­belik. Várható volt, hogy ezek szerepelnek a top háromban, még akkor is, ha a nők zöme annak el­lenére nem tudott ellenállni a vásárlásnak, hogy nem engedheti meg magának ezeket a nagyon drága cipőket.

Next

/
Thumbnails
Contents