Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-29 / 149. szám

2010. JÚNIUS 3., SZOMB AT MEGYEI TÜKÖR | Betakarítani? Köszönjük, nincs mit CSONGRÁDIMEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL 3-4 napon belül elkezdődhet az aratás - ha a gépek rá tudnak menni a vizes földek­re. El is húzódhat a normális körülmények között 2-3 he­tes munka. „Bizonyos vidékeken ka­tasztrófa van" - festett még riasztóbb képet Vancsura Jó­zsef, a Gabonatermelők Szö­vetségének elnöke, aki az őszi kalászosoknál legkeve­sebb 30 százalékos termés­hozam-csökkenésre számít hazánkban. A korai árpák aratása már néhol megkez­dődött, de alig haladnak na­pi 5-10 hektárt. Sok helyen még mindig vízben áll a ter­més - máshol a kánikula gyakorlatilag „megfőzte" a növényeket. - A Tisza menti fekete föl­dekről nem tud lemenni a víz. így a gyomot sem lehet megfelelően kezelni. Ahol megállt a víz a kukoricatáb­lán, ott semmi sem terem az Ki sem ejtik, hogy áremelés A szakértők sem tudják, hogyan képesek a malmok 28-32 ezer forintos tonnánkénti búzaár mellett 45-50 forintos kilón­kénti lisztátadási árakkal túlélni. Még a 75 forint és afölötti árak sem feltétlen fedeznék a valós költségeket - sommázta a Napi Gazdaságnak Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Ta­karmánygyártók és -kereskedők Szövetségének szakértője. Sze­rinte jelenleg kiszámíthatatlan az új termésű búza - és a ke­nyér - ára. Varga László, a Bajor Pékség tulajdonosa, a pékszö­vetség szegedi elnöke sem vál­lalkozott becslésre, mondván: „ki sem szabad ejteni az áreme­lés szót". 10-15 százalékkal ke­vesebb a termés, és a fuzárium gomba további károkat okozhat. Más szakértők a nemzetközi pi­acon jó termést várnak, ezért szerintük nem valószínű a gabo­naárak jelentős emelkedése. 99 Sehonnan nem látunk biztatást, nem csodát kérek pedig, csak segítséget. Molnár Balázs gazdálkodó idén. A jégeső kiverte a ka­lászból a termést, elfektette a szárat - magyarázta Guba­csi Zoltán, az algyői gazda­kör vezetője. Hétfőn volt nálam a biztosító: 3,5 hektáros, bé­relt árpafölde­men 30 száza­lékos a kár - hallottuk Molnár Balázs algyői gazdálkodótól. Hektáronként 50 mázsa ter­Molnár Balázs 8 hektárnyi napraforgó-ültetvényén nem nagyon lesz mit aratni. FOTÓ: KARNOK CSABA mésre számított - jó, ha 35 lesz. A 8 hektárnyi naprafor­gó 70 százaléka oda. Vállig kéne érnie, de néhol olyan si­ma a föld, mintha út lenne, szárnak nyoma sincs. A búza jó nagy területen meghajlott - az állva maradt kalászok pedig megfeketedtek a sok víztől. Gyengébb lesz a minő­sége. - 4 millió forintom van benne, gázolaj, műtrágya, munkaköltség. Nem tudom, visszajön-e. Sehonnan nem látunk biztatást, nem csodát kérek pedig, csak segítséget ­fogalmazott, markában a jég verte kalászokkal. DÉL-ALFÖLD FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A mérnöki kar oktatási és köz­kapcsolati dékánhelyettesétől megtudtuk: a diploma nem évül el, akármeddig jegelhető, mert a nyelvvizsga halasztható­ságának jogszabály nem szab végső határidőt. Már a gólyák döntő többsége egy vagy két nyelvvizsgával rendelkezik az orvoskaron, ugyanis ez a plusz szükséges a belépőt jelentő magas felvételi pontszámhoz. A dékáni hiva­talt vezető Lednitzky András káfe i*.W» Skii ite -té i ^ ifi feji* ík '-f^ QQKjV átk Lesz, akinek idén elmarad az ünneplés, ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA szerint az angol-magyar orvosi szakfordító és kommunikációs képzés, illetve az előírt angol nyelvű szakirodalom figyelem­mel kísérése is ösztönzi a medi­kusokat a nyelvtanulásra. - Nincs szükségem a mun­kámhoz se a diplomára, se a nyelvvizsgapapírra - jelenti ki az ifjú bölcsész, aki még nem akkreditált szakmában, online marketinggel keresi a kenye­rét. Angolból is perfekt, de er­ről nem kell neki az oklevél, merthogy vállalkozóként ma­gának úgysem fizetne nyelv­pótlékot. Azt mondja: ha majd lesz fölös 21 és 14 ezer forintja Nyelvvizsga híján jegelt diplomák Szinkron helyett felirat BÍRÓ DÁNIEL biro@delmagyar.hu Volt szerencsém néhányszor stoppal keresztülutazni Eu­rópán, és több jótevőm közül egy holland kamionos iga­zán lenyűgözött. Kezdte azzal, hogy a belga-francia hatá­ron az éjszaka közepén is képes volt a fékre lépni, hogy felvegyen. Aztán csak lestem, amikor menet közben kávét főzött és cigarettát sodort nekem, nincstelen közép-euró­painak. Úri dolgom akkor vált teljessé, amikor ldtenni kényszerült. Megálltunk, velem együtt kiszállt, és sorra le­állította az arra jövőket. Egy ír fuvaros volt az első, akihez angolul szólt. Aztán egy német férfi következett, vele is szót értett, de végül egy marokkói tag volt az, akit franciá­ul dumált meg, hogy vigyen el a normandiai Rouenig. .. Mindez csak azért 99 Tehetnénk ellene, de sokkal kényelmesebb Al Pacinót Végvári Tamás hangján hallgatni. jutott eszembe, mert biztos vagyok benne, hogy a középkorú né­metalföldi sofőr soha­sem nyelvvizsgázott. Viszont több nyelven kifogástalanul megér­tette magát. Volt hol megtanulnia, hiszen Hollandiában a tanulók már 5 éves koruktól megkezdik az idegen nyelv elsajátítását. A ma már több évtizedes holland tapasztala­tok azt mutatják, hogy a kora gyermekkorban történő ide­gennyelv-oktatás nincs semmilyen negatív hatással az anyanyelv elsajátítására, s nem okoz identitászavart sem. Sőt ezek azok az évek, amelyek a nyelvtanulás leghatéko­nyabb időszakát jelentik. De hogy a finnugor nyelvcsa­ládból is hozzunk példát: Finnországban 9 évesen kezdik el a gyerekek az első idegen nyelvet tanulni, a középisko­lákban pedig minden tanulónak két idegen nyelvet köte­lező tanulnia. De arra is ügyelnek, hogy sem a mozifilme­ket, sem a televízióban vetített filmeket nem szinkronizál­ják, csak feliratozzák. Ezzel szemben nálunk mindent szinkronizálnak, fel­iratos filmre be sem ülnek a válogatós mozilátogatók, a kisgyerekek pedig csak akkor kezdenek 10 éves kor alatt idegen nyelvet tanulni, ha a szülőknek van pénze magán­órákra, vagy ha az erre specializálódott iskolában marad nekik férőhely. Aki kimarad, lemarad. És ez a hátrány ­egyetemi nyelvórák ide vagy oda - behozhatatlan. Tehet­nénk ellene, de sokkal kényelmesebb Al Pacinót Végvári Tamás hangján hallgatni. 8 nyelv kontra eszperantó, tóvári. 8 - angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, román és latin - nyelvet tanulhatnak a szegedi universi­tas hallgatói. A bölcsészek mellett a gazdaság- és az egészségtudományi kar diákjai látogatják a leginkább az SZTE Idegennyelvi és Kommunikáci­ós Intézete óráit. E két utóbbi helyen pluszkredittel is ösztönzik a hallga­tókat a nyelvtanulásra. Az első félévben sok diák nagy elánnal kezdi a tanulást, de a második szemeszterre veszítenek a lendületből tavaly a 4700 szeptemberi jelentkezőből februárra 3200 maradt. A nyelvvizsgá­hoz szükséges óramennyiség harmadára elegendő a téritésmentes blokk, amit ki kell egészítenie a diákoknak a nekik kínált kedvezményes, 400 forintos óradíjú tanfolyammal. A szakma szerint legalább 800 kon­taktóra és persze az otthoni szorgalmas munka szükséges egy középfo­kú nyelvvizsgához. A kiskapu: a lovári és az eszperantó. A makói klubot vezető Szekeres Zsuzsa azt mondja: 3 hónap intenzív munkával megsze­rezhető az eszperantó nyelvvizsga. E tudás - szerinte - az egészség­ügyben és a nemzetközi kapcsolatépítésben jól hasznosítható. a közép- és az alapfokú nyelv- két oklevél kell -, akkor el­vizsgára - merthogy a szabá- megy angolból és németből a lyos bölcsészdiplomához most megmérettetésre. a, ír. jp $|§ " e- • Ifi >8! . • 111, • .! f :ölt •••••• ) • m II W I f \ f H9Í 6 iSS. 6 IIS ' Is1' Ir> íífBll ms >libi - ­.öbéorirc :X6TM9I I nrep|m| mmmm |

Next

/
Thumbnails
Contents