Délmagyarország, 2010. június (100. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-25 / 146. szám

2010. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS 113 AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJASOK TOVÁBB ÉLNEK, MINT A ROKKANTAK 16-27 év a szépkorúság DÉL-ALFÖLD FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az elemzés a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2004-re számított elhalálozási valószínűségeit szemlélteti. Hablicsekné Richter Mária és Hollósné Marosi Judit kimutatja: a férfiak és a nők között óriási a különbség. Például a 35-39 éves korcsoportban a várható élettartam a férfiaknál 27,7 év, a nők esetében 38,7 év. A két nem közötti 11 év különbség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, a 80-84 éves korcsoportnál már csak 1,3 év. Feltűnőnek találják, hogy például egy 35-39 éves rokkantsági nyugdíjban részesülő férfi további várható élettartama 22,5 év, ami a feltételezett elhalálozási kort jóval a törvényes öregségi nyugdíjkorhatár elé teszi. Eközben a statisztikai hivatal szerint a teljes magyar férfinépességre becsülve a várható élettartam még 35,22 év lenne. A különbség jelentős, csaknem 13 év. Ugyanez a nők esetében még kedvezőbb. Tehát a számok azt mutatják: aki fiatalon megrokkan, annak az életkilátásai nagyon kedvezőtlenek. A halandóság szempontjából persze nemcsak férfiak és nők, rokkantsági és az öregségi nyugdíjban részesülők, hanem - mint táblázatunk is Határok. Legalább 20 év járulékfizetési idő szükséges az öregségi teljes nyugdíjhoz, és 15-19 év a résznyugdíjhoz. A magánnyugdíjpénztárak nyugdíjjáradék-szolgáltatást legalább 15 év felhalmozási időt követően, első ízben 2013-tól kezdődően biztosítanak tagjaik számára. A nyugdíjkorhatár tavaly óta egységesen 62 év a férfiak és nők esetében, míg a fejlett országok átlaga: 65 év. mutatja - a megyék között is nagy a különbség. Például a halálozási szempontból „jobbak" közé tartozik Csongrád, Baranya és Hajdú-Bihar, mert e helyeken a megrokkanási arányok 1996 óta folyamatosan az országos átlag felettiek voltak. Tovább élvezhetik az ellátást az öregségi nyugdíjban részesülők: 2004-ben a 60-64 éves korcsoportban még várható élettartam a férfiaknál 17,8 - a nőknél 22,5 év. A két nem közötti különbség közel 5 év, ami az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken: 80-84 éves korcsoportban már csak másfél év. SZEGEDEN VISSZAJÖN AZ ÁRA, DE ELMARADHAT - MÉG NEM DÖNTÖTTEK A KÉRDÉSRŐL Tűzijáték helyett segítség a rászorulóknak CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Pécsett sem lesz égi parádé: a pénzből a helyi árvízkárosultakat támogatják. Budapesten a tűzijáték költsége - a kormányszóvivő tájékoztatása szerint - mintegy 100 millió forint. Szegeden - Szélpál Gábor közlése alapján - 3 millió. Az eseményt szervező Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a ráfordítás visszajön: az önkormányzatnak nagyjából ugyanennyi keA tápéiak is gyűjtenek A tápéi falunapok 3 napja alatt 50 ezer forint gyűlt öszsze az árvízkárosultak megsegítésére - közölte Juhász Gyula (KDNP) önkormányzati képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján. A kezdeményezés ötletgazdája B. Nagy László, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt. A pénzt a rendezvény látogatói és a szervezők gyűjtötték. Az összeggel a szendrőieket segítik. Juhász Gyula Szendrő polgármesterével egyeztetve azt mondta: építőanyagra, építőipari szolgáltatásokra, bútorokra van most szükség az érintett településeken. Juhász a közgyűlésnek ma azt javasolja, hogy 40 szendrői gyereket és kísérőiket fogadja Szeged 8 napra július második felében. reskedelmi bevétele van abból, hogy árusoknak adja ki a rakpartot - az összeget visszaforgatják a rendezvénybe. Szélpál szerint a 2 napos ünnepség a tűzijáték köré szerveződik - 70 ezer ember kíváncsi rá. Ha a fő attrakció elmarad, nem biztos, hogy megéri megrendezni a programokat. De ha a városvezetés így dönt, ezt hajtják végre. Az önkormányzat - akárcsak a kormány - még gondolkodik. A mai közgyűlés egyébként szavaz arról, hogy a civil kezdeményezésre Hernádkércs támogatására Szegeden összegyűjtött összeget a város nevében a polgármester 1,7 millió forinttal egészíti ki a polgármesteri keret terhére. Csongrádon nem szoktak augusztus 20-án tűzijátékot rendezni. A Tisza-parti városban a július végi-augusztus eleji Körös-toroki napokra időzítik ezt a látványosságot, amelyre pár százezer forintot fordítanak. Szentesen viszont évek óta az augusztus 20-i ünnepi program része a tűzijáték. Tavaly közel 400 ezer forintba került a látványosság. Az interneten elstartoló jótékonysági felhívással kapcsolatban Szirbik Imre polgármester azt mondta: felmerült a felajánlás lehetősége, de még nem döntöttek róla. Makón a tavalyi tűzijáték 750 ezer forintba került, várhatóan idén is A szegedi tűzijátékot tízezrek szokták nézni. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ennyit szánnak rá. Márton Imre makói képviselő azt javasolja, hogy ezt a összeget a helyi belvízkárosultak támogatására fordítsák. Lázár János polgármester lapunknak elmondta: idén nem rendeznek Vásárhelyen tűzijátékot az adófizetők pénzéből. Csak akkor lesz ilyen attrakció, ha azt támogatják a helyi cégek, vállalkozások. Távolodó nyugdíjkorhatár ff A munkáltatók abban a pillanatban szeretni fogják az idősebb dolgozóikat is, amint megéri nekik. ŐRFI FERENC orfi@delmagyar.hu Meddig dolgozzon az ember? Amíg csak szusz van benne! - azok szoktak így poénkodni évekkel ezelőtt, akik előtt bizonytalan volt, hogy 56 vagy 58 éves korukban fognak nyugdíjba menni. Mára kiderült, poénjuk egyáltalán nem olyan vicces. A válság pofonjaitól még mindig szédelgő Európai Unióban már a 70 éves nyugdíjkorhatár van napirenden. Miközben Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartalma 68,7 év, nőknél 77,2. A számok kétségkívül bizarr következtetésekre csábítanak. Amíg az embereket csak statisztikai számnak tekintik amire a politikusokban többnyire meg is van a hajlandóság viszonylag logikusan le lehet vezetni, miért is tarthatatlanok, pontosabban fenntarthatatlanok a mai nyugdíjrendszerek. Fő ok, hogy a következő évtizedekben tovább romlik az aktívak és a nyugdíjasok aránya minden tagországban. Ha nem változtatnak a jelenlegi szabályokon, akkor (a várható élettartam további emelkedése miatt) 2030-ra már csak két aktív személy jut majd egy nyugdíjasra, szemben a mostani hárommal. Nem is lenne baj, ha a statisztikai számok mögött nem emberek lennének. Különféle sorsokkal - országon belül és kívül is. Ötszörös jövedelem, emberibb munkakörülmények, nyolc évvel magasabb átlagéletkor mellett egy francia 62 vagy egy német 65 éve nem ugyanannyi, mint egy magyaré. Ráadásul a mi nyugdíjkorhatárunkat körülveszi egy elképesztő kuplerájság is. Miről beszélünk abban a gazdasági kultúrában, ahol egy sor munkaadó úgy tekint 50 év fölötti dolgozóira, mint a selejtbikákra? Meg lehet nézni, hányan kapnak közülük újra munkát - hát hogy ne menekülnének korengedményes nyugdíjba, ami pont ellenkezője az ország hosszú távú érdekeinek. Milyen 62 meg 65 évről beszélünk ott, ahol még mindig vannak olyan kiváltságos csoportok, amelyeknek tagjai akár 45 évesen nyugdíjba mehetnek, 25 év munkaviszony után? És milyen szemmel néznek a „továbbszolgáló" szülőkre azok a fiatalok, akik maguk sem találnak munkát? Lehet konszolidálni a helyzetet. A munkáltatók abban a pillanatban szeretni fogják az idősebb dolgozóikat is, amint megéri nekik. És azonnal lesznek ötleteik a változatos foglalkoztatási formákra is (részmunkaidő, távmunka, nyugisabb munkakör és így tovább). A feltételeket az államnak kell megteremtenie. Mint a fogyatékosok foglalkoztatásánál - ami jó a munkavállalónak és vonzó a munkáltatónak is. Csak a statisztikai számokat kellene most is emberszámba venni. Csökken a hitelkamat MAGYARORSZÁG. Minden eddiginél alacsonyabb szintre, 8,5 százalékra csökken a diákhitel kamata július elsejétől - tájékoztatott a Diákhitel Központ. A felvehető összegek nem változtak. A költségtérítéses diákok maximum havi 50 ezer, az államilag finanszírozott képzésben tanulók maximum havi 40 ezer forintot igényelhetnek. A 40 év alatti tanulók továbbra is választhatják a havi 30,25,21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket, nemcsak a hazai, de külföldi tanulmányaik folytatása során is. Speciális esetben 10 ezer forinttal nőhet az igényelhető összeg. Penny Markét